Rabbiképzőt nyitnak Nagyváradon
A bentlakásos intézményben a legalább százfős zsidó közösségek számára képeznek majd előimádkozókat.
A felújított nagyváradi Hevra Sasz zsinagóga
Március folyamán elkezdődik a majdani nagyváradi rabbiképző székhelyének az építése – nyilatkozta a Maszol.ro-nak Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke.
Elmondása szerint a munkálatok előreláthatólag másfél évig fognak tartani, ami azt jelenti, hogy az épületegyüttest 2024 végén adják majd át.
Az intézmény a Zárda (ma Mihai Viteazul) utcában lesz, a Hevra Sasz zsinagóga és a zsidó hitközség irodáinak közvetlen közelében.
Ortodox rítusú intézményt terveznek – mondta Felix Koppelman korábbi interjúnkban, ami – a szervezők szerint – egyetlen lenne ezer kilométeres körzetben, és az első a II. világháború után a térségben. A főiskolának megfelelő oktatási intézmény diplomát bocsát ki, amit a világon mindenhol elismernek – legalábbis ezt állítja a Kőrös parti város zsidó hitközségének az elnöke.
Felix Koppelman
„Az izraeli Bnei Brakból hozzánk érkező rabbik és tanítók foglalkoznának mindazokkal, akik Nagyváradon szeretnének ilyen jellegű tanulmányokat folytatni” – mondta, és hozzáfűzte, hogy a hitközség szinte állandó kapcsolatban van velük, már csak azért is, mert a jelenlegi rabbi is onnan érkezett. Az elnök szerint ezer kilométeren belül ez volna az egyetlen ortodox rítusú jesiva, ugyanis a Magyarországon működő intézmények neológok.
A beruházás becsült értéke eredetileg 1,2 millió euró lett volna, azonban az építőanyagok jelentős mértékű drágulása miatt a végösszeg ennél jóval nagyobb lesz – nyilatkozta most az elnök a Maszol.ro-nak.
Az intézmény szerepe az lesz, hogy a legalább 100 főt számláló romániai zsidó közösségek számára képezzenek vallási vezetőket, hogy ezek „fenntartsák a judaizmus fáklyáját”. Ők nem kifejezetten rabbik lesznek, hanem úgynevezett előimádkozók, akik jogosultak a közösségi ima vezetésére, magyarázza Felix Koppelmann. Romániában jelenleg csak két rabbi tevékenykedik, az egyik Nagyváradon, a másik pedig Bukarestben. Egy rabbi meghívása Izraelből költséges, a zsidó közösségek zöme pedig nem engedheti meg magának, ezt a problémát szeretnék orvosolni a váradi intézmény létrehozásával. Romániában többek között Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Máramarosszigeten vannak legalább 100 fős zsidó közösségek.
A nagyváradi rabbiképzőben 15–18 fő fog tanulni egy évfolyamon, a képzés időtartama 2–3 év lesz, az oktatók pedig izraeli vendégtanárok lesznek. Az iskolához internátus és étkezde is tartozik majd.
Az ilyen jellegű zsidó oktatási intézmények hagyományos elnevezése jesiva. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Magyarországon mintegy 200 jesiva működött. Biharban is több volt, Nagyváradon kívül Székelyhídon és Érmihályfalván működtek ilyen iskolák. A holokauszt és a kivándorlás miatt az elmúlt évtizedekben valamennyi romániai jesiva megszűnt, mondja Felix Koppelmann, így tehát a nagyváradi lesz az egyetlen ilyen intézmény az országban.
A tavalyi népszámlálás során 2707 magát zsidónak valló személyt írtak össze. Ez drámai léptékű csökkenés az előző népszámláláshoz képest, 2011-ben ugyanis még 3519 zsidó élt az országban.
