Rabbiké az utolsó szó a vitában?

Az EMIH és a Mazsihisz vezető rabbinikus tekintélyei is bekapcsolódtak abba a vitába, amely házasság és emberi méltóság kérdései körül zajlott az elmúlt két hétben a zsidó közösségben.

December elején 14 hazai felekezet – köztük a Mazsihisz és az EMIH – kiadott egy közleményt a házassággal kapcsolatban. A közlemény egy mondata – „A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja” – a zsidó közösségen belül viták okozója lett.

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) kifogásolta, hogy a Mazsihisz által is jegyzett közleménynek – neki és a Radnóti Zoltán főrabbinak előzetesen véleményezésre megküldött – tervezetében ez a mondat nem szerepelt. Holott ez a mondat az országos főrabbi szerint sértő és kirekesztő azokra nézve, akik nem élnek házasságban. Ez az állítás továbbá ellentétes a zsidóság értékrendjével, hagyományaival, tanításával – vélekedett Frölich.

Heisler András Mazsihisz elnök erre reagálva azt mondta: Frölich főrabbi kritikáját jogosnak tartja és elismeri hibáját, hogy e mondat fölött a sok egyeztetés és módosítás után már elsiklott a figyelme.

Két zsidó civil szervezet – a Haver Alapítvány és a Hasomer Hacair közleményben határolódtak el a nyilatkozattól. Magánszemélyek a facebookon posztolták ellenvéleményüket.

Ennek hatására a Mazsihisz közleményben kért elnézést mindazoktól, akiket esetleg megbántott, s a közleményt ezzel a mondattal zárta: „Ezért a Mazsihisz elnöke társadalmi párbeszédet kezdeményez mindazokkal, akik a különböző platformokon kifejtették ezzel kapcsolatos véleményüket.”

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija december 14-én az állami televízióban állt ki a nyilatkozat mellett, mondván: „A szexualitás szentségét a házasság teremti meg”.

Az inkriminált mondatot azonban később, sajtómegkeresésre az EMIH finomította, mondván: „Egy mondat valóban félreérthető formában jelent meg” a közleményben. Az EMIH pontosítása így szólt:

„A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság egyik alappillére”. A mondat így azt jelenti, hogy a Tóra szerint a nő és férfi közötti testi kapcsolat, a szexualitás a házasság révén nyer méltóságot, nem pedig arról szól, hogy kinek jár az emberi méltóság. Az ugyanis minden embernek jár függetlenül tetteitől, nézeteitől vagy életvitelétől. Ez éppúgy része a biblikus álláspontnak, mint a házasság intézményének szentsége – közölte az EMIH a Népszava megkeresésére.

AZ EMIH vallási ügyekben vezető tekintélye, Oberlander Báruch is megszólalt az ügyben – december 17-én, még az EMIH fenti – félreérthető fogalmazást említő – nyilatkozata előtt. Oberlander rabbi védelmébe veszi az inkriminált mondatot:

„…a Rebbe szemlélete tükröződik világszerte és Magyarországon is a lubavicsi zsinagógák gyakorlatában: a rabbik elmondják és tanítják az autentikus zsidóság mibenlétét, ugyanakkor a közösség egyenrangú részeként köszöntik azokat a zsidókat is, akik még nem ezek szerint élnek és kivétel nélkül minden zsidót szeretettel látnak… a zsidó közösség alapja a család, melynek központjában egy zsidó házasság áll. Magától értetődő, hogy mindenki, függetlenül az életmódjától és családi állapotától, minden létező tekintetben teljes jogú ember, megilleti a tisztelet, az emberi méltóság, de tudnunk kell, hogy mi az a tökéletes szint, amire törekednünk kell. Egy rabbi feladata ma is az, hogy bemutassa az embereknek a házasság gyönyörűségét és szentségét, ezáltal megnyerve őket a zsidóság családról alkotott eszményének. Ez azonban nem zárja ki, hogy minden zsidót feltétel nélküli szeretettel kell fogadni a zsinagógákban és a közösségi programokon, függetlenül attól, hogy a magánéletében gyakorolja-e már ezt az életmódot, vagy sem… Úgy vélem tehát, hogy a fentiek fényében csakis a nyilatkozat szövegének félreértése vezethette a neológ közösség kritikusait, hiszen az, hogy a nemi kapcsolat a házasság által nyeri el a méltóságát, valóban alapértéke a zsidóságnak, ennek az ismertetése pedig semmiképpen nem kirekesztés, hanem a vallási vezetők feladata.”

A fenti írásra reagált a Mazsihisz honlapján Frölich Róbert országos főrabbi tisztséget – leszögezve, hogy a kialakult vita nem személyes, hanem elvi jellegű.

Frölich az emberi méltóságot állítja érvelése középpontjába: „…a Soá után az ún. Holocaust-teológia egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy az emberi életnél is jobban kell védeni az emberi méltóságot, hiszen a Vészkorszak nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem a megsemmisítésre szánt zsidók emberi méltóságának lassú, majd egyre gyorsabb ütemben történő elvételével.”

Frölich ezután a Tóra, a Misna és a Talmud lapjairól idéz a gyengék és kiszolgáltatottak gyámolítására buzdító – mai felfogásunk szerint az emberi méltóságot védő – parancsokat, hozzátéve, hogy az emberi méltóság e szent szövegekben sehol nem kapcsolódik össze a házassággal.

Ugyancsak bírálja Oberlandernek a házasságnak „tökéletes szint”-ként való értelmezését. Eszerint tehát – így Frölich – „mindazok, akik valamiért nem élnek házasságban, nem érhetik el az emberileg lehetséges tökéletességet”.

Az írás végül a tisztelet és a kritika elegyével zárul: „Mindaz, amit (Oberlander) felsorol a rabbi feladataként, igen helyes, és fontos. Egy azonban minden bizonnyal nem szerepel a rabbi feladatai között: védhetetlen és vállalhatatlan szövegek tisztára mosása.”