Rabbi Moshe Kotlarsky, a Chabad egyik meghatározó vezetőjének emlékezete
Budapesten csak a Chabad mozgalom oldalán jelent meg hír arról, hogy Moshe Kotlarsky, az egyik legbefolyásosabb amerikai Chabad rabbi, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a magyarországi szervezet megteremtésében is, 75 éves korában rákbetegségben elhunyt.
Kotlarsky többször járt Budapesten, találkozott magyar politikusokkal, többek között Schmitt Pál államelnökkel és New-York-ban is voltak megbeszélései magyar diplomatákkal. (A Szombat is írt arról hogy 2019-ben Magyarország washingtoni nagykövete, Dr. Szabó László magyar diplomaták társaságában látogatást tett a Chábád mozgalom főhadiszállásán és találkozott Rabbi Kotlarskyval.)
Haláláról a New York Times is hosszú cikkben emlékezett meg, talán azért is, mert Kotlarsky nagymértékben kiterjesztette a Chábád nemzetközi tevékenységét. Ő vezette a “rebe hadseregét” a Chábád mintegy 6 ezer misszionáriusát (shluchim) akik több mint 100 országban, köztük Magyarországon is, létrehoztak központokat.
A New York Times cikke is megemlíti hogy a Chábád Lubavicsi mozgalom nem tartozik a legnagyobb ultraortodox mozgalmak közé, például a magyar gyökerű, de megosztott, szatmári mozgalom sokkal nagyobb, de a Chábád nemzetközi hatása, hálózatuk révén, kétségtelenül a legjelentősebb.
Egyébként a lubavicsiak követőinek számát világszerte 90 ezerre becsülik, döntő többségük az Egyesült Államokban él, ahol mintegy 7 millió a zsidó polgárok számát.
Kotlarsky 1949-ben született New Yorkban. Édesapja a lengyel holokauszt túlélő Rabbi Cvi Josef Kotlarsky. Egykoron a híres lengyel Otwock Chábád jesivában tanított és kalandos úton, Sanghajon keresztül menekült el a már megszállt Lengyelországból.
Szinte teljes életét utazással töltötte; a Chábád nemzetközi hálózatát építette. Évente egyszer a schluchimok konferenciára gyűlnek össze (Kinus) ahol Kotlarsky inspiráló beszédeket mondott. Halála veszteség a mozgalom számára és kétséges hogy fia, Mendy Kotlarsky rabbi, át tudja-e venni karizmatikus édesapja szerepét.
A Chabad világszervezet utódlási gondokkal küzd. Jelenleg legbefolyásosabb vezetőik a 90 éves Jehuda Krinsy és a 87 éves Abraham Shemtov. Eddig a fiatalabb Kotlarskyt tartották a szervezet természetes “trónörökösének”.
Rabbi Shemtov tartja a kapcsolatot a washingtoni kormányzattal, évtizedes baráti kapcsolatokaltápol Biden elnökkel. Fia, Levi Shemtov, próbálja átvenni szerepét, de helyzete nem egyszerű, már eddig is kihívókkal kellett megküzdenie.
A nemzedékváltás bonyolult dolog, még akkor is, ha az ultraortodox dinasztiának természetes örökösei vannak. Például a szatmári rebe Moshe Teitelbaum halála után a hatalmas szervezet kettéoszlott mert két fia, Áron és Zalman, nem tudott megegyezni a vezetésen.
A Chabad esetében nincs kijelölt örökös. Az 1994-ben elhunyt Menachem Mendel Schneerson rabbinak nem voltak gyerekei, és manapság a különböző Chabad címke alatt működö szervezetek gyakran civakodnak, pereskednek. Talán legvitatottabb az a per, amelyet az amerikai Chabad Világszervezet indított Putyin Oroszországa ellen, az ott őrzött, híres Chábád könyvtár miatt. Putyin még egy múzeumot is épített Moszkvában, ahová a könyvek egy részét bizalmasának, Berel Lazar orosz Chábád rabbinak adták át. De ez a megoldás az amerikai Chábádot nem elégítette ki, továbbra is perelnek.
Kotlarsky halála azért is veszteség, mert sajtóhírek szerint személye általánosan elfogadott volt a Chábádon belüli hatalmi csoportok számára. A kérdés most az, hogy a következő évtizedekben egyben tudják-e tartani a nagyra nőtt világszervezetet és nemzetközi hálózatot.