Prófétai újságírók

Írta: Radvánszki Péter, a Páva utcai zsinagóga rabbija - Rovat: Belpolitika, Hagyomány, Politika

“…akik mondták a látóknak, ne lássatok, az újságíróknak azt, hogy ne írjatok igazat, hanem hízelegjetek nekünk, és ámítsatok minket” Ézsaiás 30:10[1]

radvanszki-peter

Radvánszki Péter, a Páva utcai zsinagóga rabbija

Az újságírók a próféták modern kori utódai. Néha kiválóan teljesítik feladatukat, néha kevésbé, de lényegében prófétái szerepük van. Azért mondhatjuk ezt, mert a régi látnokok feladata a nép tájékoztatása, és evvel együtt a bűnbe eső emberek és vezetők kritizálása volt.

A bölcs királyok felismerik az intelmek gyógyító erejét, megtérnek, és ezért megmenekülnek. A bibliai kor prófétái szerint ugyanis a bűn vezet a tragédiához, és a megbánás a gyógyuláshoz. Két olyan fontosabb történet található a Héber Bibliában, amikor az uralkodó felismerte a “fékek és ellensúlyok” rendszerének jó hatását. Vagyis hallgattak az intő szóra, megtértek bűneikből, és kikecmeregtek a bajból.

Az első ilyen, Dávid király esete, aki titokban megöleti Uriát, hűséges katonáját, mert megtetszik neki annak felesége. Miután elveszi az özvegy Bátsevát, több tragédiával kell szembenéznie. Nátán próféta kőkemény szavakkal támadja őt, közelgő csapásokat jósol, drámai monológja pedig így végződik:

“Te titokban cselekedtél, de én ezt egész Izrael előtt fogom, fényes nappal megcselekedni.”[2]

Dávid megbánja bűnét, így ő maga életben marad. Bár a büntetés egy része nem marad el.

A másik ilyen eset, amikor Chizkijáhú király betegszik meg halálosan. Őt a fent idézett Ézsaiás próféta figyelmezteti, és gyógyítja meg, miután az uralkodó imádkozik és keservesen “sír nagy sírással”.[3]

Nem minden uralkodó, vagy nép rajongott a “konstruktív kritikáért”. Többször is kerültek próféták bajba a hatalom dorgálása miatt. Illésnek menekülni kellett Ácháb király elől.[4] Jeremiást pedig nyílvános kalodába zárták, sőt a meggyilkolására is szervezkedtek, mert nem a virágzásról beszélt, hanem a közelgő pusztulásról.[5] Az igazi próféta nem retten meg, hanem végzi munkáját, akár a fenyegetések ellenére is.

A modern kor “prófétái” (akarom mondani az oknyomozó újságírók) nem azért kegyetlenül őszinték, hogy öncélúan lerántsák a leplet a hatalmi visszaélésekről. Lényegében gyógyító szerepük van. A bűnök rések egy omladozó falon, mondja Ézsaiás.[6] Felsorolásuk, számbavételük szükséges, hogy a réseket betömje az ember. Vagyis egy etikus társadalom építéséhez elengedhetetlen a külső bírálat, mert az önámítás semmit nem segít. Ha az önvizsgálat, megtérés (tesuvá) nem történik meg, vagyis a tényfeltáró újságírást elhallgattatják (akár gazdasági, akár politikai okok miatt), akkor megáll az öngyógyítási folyamat. Valamint további katasztrófák történhetnek, amit Ézsaiás próféta üzen nekünk, több mint két és félezer év távolságából.

Érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta Jom Kipur előtt.

Jegyzetek

[1] Azért is fordítottam modernül a chozim, látnokok szót “újságíróknak”, mert lényegében szerepük azonos, és ezáltal érthetővé váljon az ősi szöveg.

[2] 2Sám 12:12

[3] 2Kir 20:3

[4] 1Kir 18:46

[5] Jer 20:1-3, Jer 11:18-23

[6] Ézs 30:13

Kapcsolódó cikk: A Népszabadság elhallgattatására

támogatás