“PR-hadjárat”

Írta: jég - Rovat: Politika

Nyugati zsidó (hon)lapok a tervezett Holokauszt emlékévről…

…és az antiszemitizmus elleni parlamenti konferenciáról.

„A magyar kormány egy befolyásos New York-i PR céggel és a jövő évi Holokauszt-megemlékezések ígéretével fölfegyverkezve száll szembe a Magyarországról kialakult – szerinte – hamis képzetekkel.” Így kezdi írását a

Jewish Telegraphic Agency (JTA)

JTA

kommentátora, Ron Kampeas, aki beszámol arról, hogy Kumin Ferenc, Orbán Viktor kommunikációs tanácsadója a JTA-t is megkereste, és bírálta annak Magyarországról szóló tudósításait. Ezek, úgymond, valótlan színben állítják be a kormány zsidókkal és más kisebbségekkel kapcsolatos bánásmódját. „Nem állítjuk, hogy nincs rasszizmus és antiszemitizmus – írja Kumin –, de az amerikai nyilvánosságban ezeket időnként eltúlozzák.”

Kampeas szerint a kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a róla kialakult képet javítsa – főleg azt a vádat igyekszik cáfolni, hogy nem tett semmit az antiszemitizmus és a Jobbik megerősödése ellen. Ezen erőfeszítés részének tekinti Navracsics Tibor parlamenti beszédét, amelyből idézi is a kulcsmondatot: „Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a Holokausztért”.

Ezen erőfeszítések keretében fogadta föl a magyar kormány a New York-i Burston-Marsteller PR céget. A PR-nagyágyú feladata az lesz, hogy a kormány imázsát javítsa, egyebek közt az amerikai zsidóság körében. Az amerikai zsidó vezetők azonban – írja Kampeas – úgy látják, hogy a bajok sokkal mélyebbek, nemcsak a zsidókkal kapcsolatos bánásmódról van szó. Az elhangzott szavak fontosak – idézik az egyik vezetőt – de meg kell várnunk, vajon tettek is követik-e ezeket. És itt emlékeztetnek a Horthy és más antiszemiták körüli kultuszra. A valódi nagy teljesítmény az lesz, amikor ez az elkötelezettség megjelenik majd a társadalom szövetében is és a civil társadalom is kiáll emellett. Az antiszemitizmus csak egy része a problémának, amibe beletartozik a romaellenes diszkrimináció és a demokrácia helyzete is.

Kumin – írja a cikk – maga is belátja, hogy az Egyesült Államokkal való jó kapcsolatok egyik legfőbb akadálya az, hogy Magyarországot szélsőségesként tartja számon a közvélemény, ezért ezeket a kérdéseket tisztázni akarja.

A szerző idézi Csáki Judit kritikust is, aki szerint az antiszemitizmus körüli felhajtás puszta színház, célja csak az, hogy a kormány antidemokratikus lépéseiről elterelje a figyelmet. Csáki szerint amíg az antiszemitizmusról beszél a közvélemény, nem figyelnek arra, hogy az ellenzéket lassanként kriminalizálják.

A cikk Kovács András szociológus professzor (CEU) véleményével zárul, aki szerint a kormány antiszemitizmus elleni lépései legalább a kezdeti bizalmat megérdemlik.

A JTA fenti cikkét vette át a

Forward

ForwardLogo

című New York-i baloldali zsidó hetilap, amely ezt a címet adta az írásnak: „Magyarország, a növekvő antiszemitizmus közepette igyekszik javítani imázsát a zsidók körében”.

„Budapesti ígéretek – A kormány 2014-et  a Soá emlékévének nyilvánította – sok zsidó óvatos és kivár” – ez a címe a német nyelvű

Jüdische Allgemeine Zeitung

beszámolójának.

juedische-allgemeine

 

 

 

 

A szerző,  Keno Verseck elmarasztalja a kormány homályos és önigazoló közleményeit a jelenkori antiszemitizmussal kapcsolatban – hogy aztán egyenes beszédként üdvözölje Navracsics Tibor és Martonyi János közelmúltban elhangzott felszólalásait. Mindezt úgy értékeli, hogy a magyar kormány meg akar szabadulni attól a rossz imázstól, mely szerint lagymatag az antiszemitizmus elleni fellépésben és valójában a szélsőjobbos szavazók voksaira pályázik.

Mosolyoffenzíva – ekként értékeli a szerző a közelgő Holokauszt-emlékév kormány által beharangozott eseményeit. Ugyanakkor elismeri, hogy amit az emlékévre terveznek, az több, mint amit ez ügyben a rendszerváltás óta tettek. Hozzá is teszi: ez bőven elég, hogy a nemzeti–konzervatív választók ingerültségét fölkeltse. Hangot is ad meglepetésének: vajon hogyan szánhatja rá magát minderre egy olyan kormány, „amelynek fő ideológiai pillére a nagymagyar, Európa-ellenes nacionalizmus és amely retorikájában gyakran épít burkoltan az antiszemita és cigányellenes indulatokra”.

Ezután azonban idézi Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét, aki jóhiszeműségét hangoztatja: „Természetesen a kormány politikai hasznot húz az emlékév eseményeiből, de ha a kormány imázsa ezáltal javul, ez az egész országnak jó lesz.”

A cikk ezután részletesen ismerteti a „Sorsok Háza” névre keresztelt nagy projektet, amelynek keretében egy új Holokauszt-emlékhelyet létesít a kormány, ahol elsősorban az elpusztított zsidó gyerekek sorsát mutatnák be „A látogatók szívét kell megérintenünk” – idézi a szerző a projekt megbízott vezetőjét, Schmidt Máriát, akiről megemlíti, hogy a Terror Háza igazgatója. Ez utóbbi a legsikeresebb múzeum a mai Magyarországon. Ezután felidézi Schmidt Mária szándékát, mely szerint az új emlékhely az embermentők tevékenységét is bemutatja majd. Az ezzel kapcsolatos bizalmatlanságot Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet szavaival érzékelteti a szerző: „Reméljük, hogy a történeti tényeket nem fogják kiforgatni. A zsidók elpusztítását sokkal nagyobb energiával végezték, mint amennyit a megmentésükre fordítottak.”

támogatás

Címkék:antiszemitizmus, Schmidt Mária, Sorsok háza