PISA teszt: az izraeli diákok átlagos teljesítménye nem éri el a fejlett világ szintjét

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A PISA tesztek az izraeli tanulóknál folyamatos elmaradást mutatnak az olvasás, a matematika és a természettudományos tárgyak terén. Viszont jelentős a különbség a héber, illetve arab anyanyelvű diákok között.

Középiskola az izraeli Holonban. KÉpünk illusztráció (Fotó: Yossi Zeliger/Flash90)

Az OECD kedden tette közzé a három évenként rendezett PISA tesztek 2018-as eredményeit. A nemzetközi tanulói teljesítménymérés három tudásterületre terjed ki a 15 éves korosztály körében, és arra keresi a választ, hogy mennyiben vannak felkészülve a diákok a felnőtt életre. Az előző, 2015. évi felméréshez hasonlóan ezúttal is 79 (köztük 37 OECD tag) országból mintegy 600.000 diák vett részt a felmérésen. Az olvasási, matematikai és természettudományos készségek az izraeli diákok körében elmaradtak az OECD átlagtól, miközben a héber, ill. arab anyanyelvű tanulók tudásszintje közötti különbség egyre növekszik.

Az olvasási készség terén az izraeli tanulók 470 pontos átlagot értek el, ami elmarad az OECD átlagtól (487). Ezen belül a héber anyanyelvűek tartják a korábbi vizsgákon elért 506 pontot, az araboké viszont 29 ponttal csökkent, 362-re.

Matematikában az izraeli eredmény 463 pont, az OECD átlag pedig 489. A héber anyanyelvűek 490 pontot, az arabok 379 pontot értek el – utóbbiak eredménye 12 ponttal csökkent a 2015. évi teszt óta.

Yuli Edelstein, a Kneszet elnöke arab iskolásokkal beszél egy tanévnyitó ünnepségen ((Isaac Harari/FLASH90)

A tudományos tárgyak területén az izraeli diákok átlaga 462 pont, ami az OECD 489 pontos átlagától elmarad. A héber anyanyelvűek 491 ponttal alig haladták meg a fejlett országok átlagát, míg az arabok 26 pontos csökkenése 375 pontot eredményezett.

A kiábrándító eredményeket kommentálva Rafi Peretz oktatási miniszter ígéretet tett arra, hogy bizottságot állítanak föl az izraeli arab tanulók körében tapasztalható hanyatlás kivizsgálására. A vizsgálat kiterjed az arab nyelvi tananyagra és a módszertanra, különös tekintettel az ország déli részén élő beduinokra.

„Júniusi hivatalba lépésemkor azt mondtam, hogy Izrael Állam legnagyobb kihívása a növekvő szakadék. Elfogadhatatlan, hogy ilyen jelentős különbség tapasztalható a különböző társadalmi-gazdasági hátterű csoportok között. Egy demokratikus és életerős társadalomnak minden fiú és lány számára egyenlő feltételeket kell biztosítania ahhoz, hogy a tudományok és a technológia élvonalába kerüljenek. Ebben áll küldetésünk.” – nyilatkozta Peretz.

Az OECD szerint Izrael ahhoz a 12 országhoz tartozik, „ahol egy tipikusan hátrányos helyzetű tanulónak az esélye 1:8, hogy ugyanabba az oktatási intézménybe nyerjen felvételt”, mint az, aki a PISA felmérésben jó eredménnyel végzett.

Benny Gantz, a kék-fehér tömörülés vezetője azt nyilatkozta: „Miniszterelnökként az oktatási miniszterrel legalább olyan gyakran szándékozom konzultálni, mint a védelmi miniszterrel. A PISA felmérés eredményei arra ösztönöznek bennünket, hogy megállítsuk a hanyatlást és a szétszakadást, és hogy nemzeti programot dolgozzunk ki az egyenlő feltételek biztosítása céljából.”

A Jerusalem Post cikke nyomán Bassa László

[popup][/popup]