Ötvenezer francia zsidó fontolgatja az aliját?
Sok választókörzetben a zsidók rémálma vált valóra: egy szélsőjobboldali és egy szélsőbaloldali jelölt között tudnak választani. Többségük a szélsőjobbot tartja a kisebbik veszélynek.
Marine Le Pen, a szélsőjobb és Jean Luc Mélenchon, a szélsőbal vezetője
A franciaországi parlamenti választások első fordulójának drámai eredményei “újabb lépést jelentenek” a zsidók Izraelbe irányuló tömeges bevándorlási hulláma felé, mondja egy prominens szakember.
Ariel Kandel, a franciaországi zsidó bevándorlók integrációjával foglalkozó Quelita egyesület vezérigazgatója a The Times of Israelnek nyilatkozott a hír után, miszerint a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás párt (RN) szerezte meg a szavazatok 34 százalékát, amelyet a szélsőbaloldali támogatottságú Új Népfront követ 28 százalékkal.
Emmanuel Macron elnök, aki ebben a hónapban írta ki az előrehozott választásokat, sikertelen kísérletet tett, hogy megfékezze a szélsőjobboldal választási előretörését, saját pártja mögött egyesítve riválisait. Macron mindössze 20 százalékkal a harmadik helyen áll. A Nemzeti Összefogás, Jordan Bardella elnök és Marine Le Pen vezető törvényhozó vezetésével a párt muszlimellenes programjának részeként korlátozni kívánja a vallás nyilvános kifejezését, beleértve a zsidókét is. A külföldön élő állampolgárok nyugdíjkifizetéseit is meg akarja szüntetni. “Ez fontos megfontolás körülbelül 50 000 francia zsidó számára, akik jelenleg a távozást fontolgatják” – mondja Kandel.
A Nemzeti Összefogás egyes kritikusai szerint az antiszemitáknak kedvez, bár mások ezt vitatják. Ha a Jean-Luc Melenchon vezette szélsőbaloldal kerül hatalomra, “akkor még nagyobb impulzusról beszélhetünk” – teszi hozzá Kandel, utalva sok francia zsidó azon álláspontjára, hogy Melenchon antiszemita.
A parlamenti választások második fordulója vasárnap lesz. Ez az első forduló két legjobb helyezést elért jelöltje között zajlik. A második forduló szavazóinak számos választókerületben egy szélsőbaloldali és egy szélsőjobboldali jelölt között kell választaniuk. A második forduló eredménye határozza meg a francia parlament összetételét. A köztársasági elnöki tisztséget nem érinti, de korlátozhatja az elnök törvényhozási és költségvetési döntési lehetőségeit. (ToI)
