Ötmilliárd egy új, nagyszabású Holokauszt kiállításra

A Sorsok Háza szakmai koncepcióját Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette.

Ötmilliárd forinttal támogatja a kormány a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek sorsát bemutató múzeum és oktatási központ létrehozását. A Sorsok Háza szakmai koncepcióját Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette. A kormány másfél milliárdos pályázati alapot is létrehoz a jövő évi Holokauszt-emlékév megemlékezéseinek támogatására.

Ötmilliárd forintot biztosít a költségvetésből a kormány a jövő áprilisban megnyíló, a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum és oktatási központ létrehozására – ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be csütörtökön, az Holokauszt Emlékbizottság parlamenti ülésén.

A tanácskozáson – amelyen a hazai zsidó szervezetek és Ilan Mor izraeli nagykövet mellett képviseltette magát az amerikai és a német diplomácia is – a fideszes politikus elmondta, hogy a kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a 2014-es emlékév javasolt programját, amelynek keretében többek között létrehoznak egy másfél milliárdos pályázati alapot is a holokauszttal kapcsolatos tudományos publikációk, szakmai kiadványok, művészeti alkotások, civil szervezeti programok és ösztöndíjak finanszírozására.

Ez utóbbi forrás elosztását, pontosabban a pályázatok koordinálását L. Simon László fideszes képviselő, a parlamenti sajtó- és kulturális bizottság elnöke (volt kulturális államtitkár) végzi majd.

Az ülésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ névre keresztelt projekt alapkoncepcióját; amelyről egyébként lapunk legutóbb már elsőként beszámolt. A főigazgató többek között azt mondta: a ma és a holnap gyermekeinek kívánják bemutatni, hogy miként lehet és kell jól dönteni akkor, amikor kiközösítenek, megaláznak, végül elveszik az életet.

Egyfajta „sorsgenerátorokkal” fogják, a legújabb kori technológiákkal interaktív módon bemutatni, hogy miként változhatott volna meg egy-egy gyermeki sors, ha a környezetükben lévők akkor másféleképpen döntenek. „A Sorsok Háza az áldozatok és az embermentők sorsát kívánja a mai kor számára bemutatni” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: ez az intézmény nem kíván a Pávai utcai múzeum helyébe lépni, sokkal inkább kiegészíteni szeretné azt.

A tanácskozáson elhangzott az is az új múzeummal kapcsolatban, hogy a beruházásban „a társadalmi szerepvállalás jegyében nem titkolt szimbolikus módon” a MÁV is érdemi szerepet fog vállalni; a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett beruházásból nemcsak tulajdonosként, de a központ későbbi fenntartásából és üzemeltetéséből is kiveszi majd a részét az állami vállalat. Az építkezés több mint tizenhétezer négyzetmétert érint; a területen egyelőre huszonhárom család lakik bérlakásban, a velük való megegyezésről és elköltöztetésükről a következő hetekben születik megállapodás.

A bizottság ülésén felszólaló zsidó érdek-képviseleti vezetők közül többen (így például Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója) felvetették, hogy a központ nevét inkább „Zsidó Sorsok Házának”, esetleg – utalva Kertész Imre könyvére – „Sorstalanság Házára” kellene átformálni; utóbbit a jelen lévő Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár is támogatta.

Schmidt Mária, a központ szakmai koncepciójáért felelős történész ezzel kapcsolatban azt mondta: magyar sorsokat és nem kizárólag zsidó sorsokat kívánnak bemutatni majd az oktatási központban.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője hozzászólásában – minden más meghívotthoz hasonlóan – egyértelmű támogatásáról biztosította a tervet, ugyanakkor megjegyezte: félő, hogy az április elejére tervezett megnyitó közelsége nem hagy elég időt az érzékeny tartalom megfelelő elkészítésére. Lázár János államtitkár erre (is) reflektálva azt mondta: széles körű konszenzusra lesz szükség a központ tartalmi koncepcióját illetően, és az erre való törekvést várják minden szereplőtől. A fideszes politikus hangsúlyozta: a Sorsok Házának nemcsak a Kárpát-medencében, de Közép-Európában és Európában is vezető intézménnyé kell válnia.

A bizottsági ülésen emellett ismertették a kormány elképzelését a 2014-es Holokauszt-emlékévet illetően is. A tervek között szerepel többek között januárban egy nemzetközi Holokauszt Konferencia megszervezése, a tragédia 70. évfordulóját megörökítő emlékbélyeg kibocsátása, Izrael állam főrabbijának és a Yad Vasem Intézet igazgatójának magyarországi látogatása (a Yad Vasem egyébként szakértői támogatást nyújt a Sorsok Háza létrehozásában is), de szintén szerepel az elképzelések között egy budapesti világtalálkozó megszervezése is a magyar származású túlélők és Világ Igaza-kitüntetettek részvételével, illetve Radnóti Miklós-emléknap rendezése a költő halálának évfordulóján.

Ugyancsak szerepel az Orbán-kormány tervei között, hogy – miután Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatfelvételének jövőre lesz a huszonöt éves évfordulója – az izraeli és a magyar kormány közös ülést tart majd Magyarországon, és közösen adják át a Világ Igaza kitüntetéseket a magyarországi nem-zsidó embermentőknek.

A kormány Fürjes Balázs kormánybiztost azzal bízta meg, hogy 2014 tavaszára készüljön el a józsefvárosi emlékhely.

Fürjes Balázs elmondta: 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, míg az épület előtt installációs tornyokat állítanak fel. Reményét fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a csaknem 150 éves épület állaga jelentősen leromlott, de a beruházás anyagi feltételeit biztosítja a kormány. Kitért rá, hogy a pályaudvar épületében jelenleg is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a testület a pályázatokat, és december 15-éig bírálják el őket. A megítélt összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg. Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok készítésére, illetve a holokauszt művészeti feldolgozására. A civilek és önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak ebből a pénzösszegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak – jegyezte meg. Közölte, a pályázat célja, hogy a trauma kapcsán “emlékeztessen a veszteségeinkre és a felelősségünkre”, valamint arra, hogy amit a hazai zsidóság Magyarországon megteremtett, az “a közös kultúránk része”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére kezdődött el az emlékév tervezése. Szavai szerint “sok katartikus pillanat” volt 70 évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak – mutatott rá.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk anyagát az emlékévhez.

Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.