Oroszországi Chabad rabbi szankciós listán – nem tett eleget a háború ellen

Alekszandr Boroda oroszországi Chábád lubavics befolyásos rabbija szankciós listára került; bírálói szerint sokkal többet kellett volna tennie az ukrajnai háború ellen.

Boroda szerint az ukrán–orosz konfliktusról szóló március eleji nyilatkozatát szöveg-összefüggésből kiragadva értelmezték és ennek alapján került a nemzetközi szankciós listára. Továbbá a vezetése alatti Zsidó Hitközségek Oroszországi Szövetsége felelősséggel tartozik a 180 közösséghez tartozó mintegy 150 ezer főnyi zsidóság sorsáért.

„Nem csak rólam van szó, hanem az oroszországi zsidóság egészének biztonságáról” – nyilatkozta.

Több szervezet sorolta a “sellout opinion leaders” (magukat eladó véleményformálók) közé Borodát. Az Alekszej Navalnij vezette oroszországi ellenzéki Korrupció-ellenes Alapítvány július 29-én vette föl a szankciós listájára. Ügyét az ukrajnai Korrupció-megelőzési Nemzeti Ügynökség is vizsgálja, és fontolgatja, hogy a Putyinnal együttműködők és őt támogatók listájára tegye. Jacob Nell, a Yermak-McFaul Expert Group on Russian Sanctions csoport tagja nyilatkozta: „Kijelentései alapján nehéz lenne őt a vádak alól fölmenteni.”

Fenti szervezetek összességben mintegy 7000 személy ellen foganatosítanának szankciókat; közülük legalább ezer ellen indult eljárás az USA és az EU kezdeményezésére. A nemzetközi utazások megtiltása és a vagyon befagyasztása a leggyakoribb intézkedés.

Az oroszországi zsidóság helyzete a háború kezdete óta meglehetősen bizonytalan. Az oroszok azon vannak, zsidó kivándorlást szervező oroszországi Jewish Agency irodát bezárassák. Pinchas Goldschmidt, aki 30 éven keresztül volt moszkvai főrabbi, visszatelepült Izraelbe. A National Public Radionak nyilatkozta nemrég: „a háború előtt a Kreml nem sokat törődött a zsidó hitközségekkel, most viszont föltétlen támogatást vár el minden hivatalos vallási vezetőtől.”

A média szerint Boroda Putyin bizalmasa, a rabbi viszont állítja, hogy a pandémia óta nem találkoztak, és addig is csak zsidó ügyekről beszéltek.

Mit is mondott?

A szankciót Boroda interjúja váltotta ki, amit az Interfax hírügynökségnek adott március 4-én. Ebben megismételte azt, amivel az orosz elnök indokolta a február 24-i támadást: a neonácizmus terjedését Ukrajnában. A rabbi azt mondta, hogy erre zsidó vezetők már korábban fölhívták a figyelmet, pl. Reuven Rivlin izraeli elnök az ukrán parlamentben 2016-ban. A nácítlanítás a bevezetőben is elhangzott, amit a külföld többségében elutasított. A szóvivők szerint helyesbítésre, kiigazításra később sem került sor.

Az interjúban Boroda a neonáci veszélyt szélsőjobb párt megjelenésével, világháborús náci szimpatizánsoknak állított emlékművekkel magyarázta, de hozzátette, hogy bízik abban: a történelem bűnös epizódjai nem ismétlődnek meg. Emberek kisebb csoportjai azonban a múlt évtizedben náci kollaboránsok dicsőségét hirdették.

A beszélgetés negatív reakciót váltott ki az ukrajnai zsidóság körében. Moshe Reuven Azman főrabbi a Jerusalem Postnak nyilatkozta: Borodának választania kell a fény, vagyis Ukrajna, illetve a sötétség, azaz Oroszország között.

Az orosz Anti-Corruption Federation és az ukrán National Agency képviselői szerint az interjúból világosan következett, hogy Boroda még hallgatólagosan sem ellenzi a háborút, és befolyását a Kreml támogatására és igazolására használja föl.

“Az antiszemitizmus és neonácizmus legalább ilyen nagy probléma Oroszországban” – jelentette ki Nell, a McFaul csoport munkatársa. “Tehát csak Ukrajnát emlegetni és Oroszországot elhallgatni – félrevezető, különösen akkor, ha Boroda vezető pozícióját tekintjük.”

A március 1-i incidens körül is ellentmondás keletkezett. Ukránok a Babij Jar elleni rakétatámadásról adtak hírt, amit az oroszok tagadtak. A halálos áldozatok száma öt volt, de mint kiderült, a támadás egy telekommunikációs központra irányult, és a még épülőben lévő emlékhely sértetlen maradt.

Nell nem volt elégedett Borodának az invázió második napján kiadott nyilatkozatával. Ebben szó volt „a szomszédok és jogaik tiszteletéről, az ukránok és oroszok közös történelméről”, valamint arról, hogy „a zsidók a Szovjetunióban nem tapasztaltak széttagoltságot, nem voltak határok”, egészében véve mégis azt a putyini tételt ismételte, hogy Ukrajna tulajdonképpen Oroszország része.

A háború – tiltott szó

Boroda augusztus 8-án 30 perces Zoom beszélgetést folytatott a Forwarddal, amiben megismételte, hogy sohasem támogatta a háborút, még hallgatólagos formában sem. Oroszországban 15 év börtön is járhat ezért. Végig ragaszkodott a hivatalos „hadművelethez”, csupán egy helyütt hangzott el: „ebben a háborús helyzetben.”

„Észérvek soha nem hozhatók föl a háború mellett, mert minden probléma megoldható a tárgyalóasztalnál” – jelentette ki a rabbi, aki helyettesével együtt vett részt az interjún. Amikor arról faggatták, vajon egy személyes találkozás Putyinnal javítana-e a helyzeten, kuncogás volt a nemleges válasz.

Egy korábbi, a Jewish Telegraphic Agency-nek adott interjúban Boroda az Abramovics ellen hozott szankciós intézkedésekkel előállt helyzetet súlyosnak minősítette, mivel a szövetség támogatásának 80%-a tőle származik. Kétségét fejezte ki a felől, hogy az Oroszország ellen hozott intézkedések nyomán javulna a helyzet. Fönnáll a veszély, hogy iskolákat, zsinagógákat kell bezárni, nehéz lesz az árvaházak, idősek otthonainak fönntartása.

„Háború idején az emberek nem gondolkodnak racionálisan. Azt gondolják: vagy velünk vagytok, vagy ellenünk. Igyekszünk megmagyarázni, hogy a béke hirdetése – minden vallási közösség alapja, és ez különösen igaz a zsidóságra. Ám más felekezetek hívei azt várják, hogy támogassuk a háborút.

Boroda tagadta, hogy az orosz kormányzat részéről valaha is nyomás nehezedett rá, hogy támogassa a háborút. Ez egybecseng az Oroszországot elhagyó Goldschmidt rabbi nyilatkozatával. Ugyanő az Israel Hayom lapnak azt mondta, hogy képtelen elítélni azokat a vallási vezetőket, akik nem lépnek föl nyíltan a háború ellen. „A helyzet roppant nehéz ott. Amikor olyan országban élsz, ahol nincs szabadság, nem mondhatod ki, amire gondolsz.” Berel Lazar, az orosz zsidó közösség hivatalos vezetője kijelentette “Imádkoznunk kell a békéért”, a májusi gyzelem napi fölvonuláson mégis ott ült a díszpáholyban.

Bölcs szavak

Dietrich Brauer, aki az Oroszországi Evangélikus-Luteránus Egyház püspöki székét hagyta ott márciusban, azt mondta, hogy a Kreml minden vallási vezetőnek kinyilvánította, hogy elvárja tőlük a háború támogatását. A legtöbben ennek eleget tettek.

„Az amerikai állampolgársággal is rendelkező oroszországi főrabbi bölcs szavakat talált… (Berel Lazar) mindnyájunkat békére szólított. A magunk részéről csatlakoztunk. Közös nyilatkozatot készültem megfogalmazni az összes felekezet nevében, de több egyházi vezető nem értett egyet. A közös cselekvés talán eredményesebb lett volna” – így Brauer.

A Navalnij-féle szövetség szóvivője mondta Boroda eredeti nyilatkozatáról. „Úgy hisszük, hogy szavai egyértelműek voltak; ez érződött az ukrajnai zsidó közösség, az izraeli megfigyelők, az oroszországi és saját – egybecsengő – negatív reakciónkból. Nem gondoljuk, hog a propaganda narratíva másként értelmezhető. A magyarázkodás nem tisztázza az Ukrajna elleni orosz agresszió lényegét, hanem igyekszik elfödni azt.”

Motti Seligson rabbi, a Chábád New York-i szóvivője kijelentette: Boroda az oroszországi zsidók érdekeit védelmezte. „Morális szempontból visszataszító azt javasolni, hogy hitközségi vezetőket és rabbikat azért ítéljenek el, mert nem hajlandóak gyülekezetüket beáldozni a kijelentések oltárán.”

Nell szerint viszont Borodát jó lelkiismerete kell, hogy vezérelje az orosz agresszió ellenében. “Talán rátalál az erkölcsi bátorságra, és elítéli a háborút, még mielőtt a szankció nyomán teljesen elvágja magát a nyugati világtól.”

A Forward cikke nyomán Bassa László