Orosz-iráni kapcsolatok – a kirekesztettek szövetsége

2022 januárjában Ebrahim Raiszi iráni elnök Oroszországba látogatott. Ez volt az első iráni elnöki látogatás 2017 óta. Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozója során Raiszi tárgyalt a gazdasági együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel az energetikai szektorra, és számos kétoldalú megállapodást is tető alá hoztak.

A két fél megvitatta egy húszéves stratégiai megállapodás lehetőségét is, a Kína és Irán között aláírt megállapodás mintájára.

A kínai-orosz-iráni triumvirátus a közel-keleti térségben nem új keletű, ebben a szövetségi rendszerben komoly lehetőségek vannak, de Moszkva nagyot kockáztat az ukrajnai invázióval, mert egy kudarc hullámai feltehetően eljutnának a Közel-Keletre is.

Oroszország eddig számtalanszor (Jemenben most is) használta Iránt proxy államnak a Közel-Keleten. De ezen túl nagyon bonyolult Moszkva geostratégiája a térségben, és pozíciói folyamatosan erősödtek, amióta az Amerikai Egyesült Államok távozni kényszerült Afganisztánból.

Végtelenül leegyszerűsítve az ábra ez: az egyik oldalon, Putyin engedélye nélkül az izraeli légierő nem lenne képes bombázni a Szírián áthaladó iráni katonai konvojokat, amelyek fegyvereket szállítanak a dél-libanoni Hezbollahnak. Ezt Putyin hallgatólagosan „elnézi” Jeruzsálemnek. Az érme másik oldalán, évek óta kialakulóban van egy orosz-kínai-iráni szövetség a Közel-Keleten. Teherán Kínával már aláírt egy 20 éves megállapodást. Ennek értelmében, a katonai együttműködés kivételével, szinte minden területet érintettek az bilaterális egyezményükben. Ezek mellett zajlanak évek óta az orosz-iráni hadgyakorlatok. Tehát Irán és Oroszország stratégiai szövetségesek, ahol mindkét félnek az az érdeke, hogy a nyugati pozíciók gyengüljenek.

Nagyon úgy néz ki, hogy ez a három ország egyre közelebb kerül egymáshoz, mind gazdaságilag, mind katonailag. Szíriában évek óta egyenesen proxy államként használja Moszkva Iránt. Sőt, Koszovó függetlenségének kikiáltásakor 2008-ban közösen álltak ellen. Ekkor Teherán Oroszországgal együtt hangoztatta Szerbia területi integritását.

Bár, a 2008-as orosz-grúz háború után a Dél-Oszétia és Abházia szakadár köztársaságokat Teherán nem ismerte el, de a szeparatisták oroszországi támogatását jóváhagyta, és más tekintetben kifejezetten Moszkva barát álláspontot képviselt.

Oroszország és Irán közötti kapcsolatok akkor kezdtek igazán élénkülni, amikor elkezdték szankcionálni a két országot. Moszkvát a Krím annektálása miatt, Teheránt a nukleáris megállapodás megsértéséért. Mivel mindkét országot folyamatosan sújtják a gazdasági szankciók, új kereskedelmi partnerekként tekintenek egymásra.

Ezek mellett, Moszkvának Indiával és Törökországgal is vannak releváns kapcsolatai: a trend, hogy Moszkva a Közel-Keleten nagy befolyásra tett szert az utóbbi években, világosan látszik.

 

Atomalku Ukrajna kontextusában

Irán most márciusban tartózkodott az ENSZ Közgyűlés ülésén, amit az orosz-ukrán konfliktus miatt hívtak össze. Oroszország fontos szerepet játszott az iráni atomalku felélesztésében, de az ukrán válság ezt megbolygatta. Moszkva nélkül nincs érdemi atomalku. Jelenleg Oroszország álláspontja az, hogy az ellene bevezetett nyugati szankciók megakadályozhatják az iráni atomalku felélesztését. Hacsak az Egyesült Államok nem ad írásos biztosítékot arra, hogy Moszkva és Teherán kapcsolatait nem érintik a szankciók.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatosan a minap azt mondta, hogy Moszkva garanciákat szeretne arra, hogy „semmilyen módon nem sértik az Iránnal folytatott szabad, teljeskörű kereskedelemhez és gazdasági, katonai-műszaki együttműködéshez való jogukat”.

Az iráni atomalkuhoz kellenek a nagyhatalmak, hiszen csak akkor van értelme, ha mindenki aláírja. Továbbra is lehetséges, hogy a tárgyalások összeomlanak, függetlenül attól, hogy Oroszország álláspontja változik-e – mondta egy nyugati tárgyaló.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elutasítóan nyilatkozott az orosz kollégája Iránnal kapcsolatos nyilatkozatára. Washington szerint a most bevezetett Oroszországot sújtó szankciók nem kapcsolódnak az iráni megállapodáshoz. Az amerikai külügyminiszter egyértelműen jelezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó alkudozni a Moszkvával, még az iráni atomalku érdekében sem.

„Az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak semmi közük az iráni atomalkuhoz” – szögezte le Blinken.

Az atomalku nagyon fontos további tényezője, hogy ebben a pillanatban is tart az orosz-ukrán konfliktus. Amíg nincs vége ennek a háborúnak, nem lehet tisztán megítélni Oroszország jelenlegi pozícióit a Közel-Keleten. Hiszen elképzelhetők olyan opciók is, hogy Oroszország arcvesztést nélkül nem tudja befejezni a most kezdett háborút.

Továbbá az is lehetséges, hogy az idén kirobbant ukrajnai konfliktus elhúzódik. Ez Moszkvától komoly erőforrásokat fog elvonni, lehetőségei a közel-keleti régióban gyengülnek, ami Washingtonnak kedvezne.