Örökjáradék: A Mazsihisz nem lép perbe, nem ismeri el a követelés jogosságát, sem a jeruzsálemi vallási bíróság joghatóságát

Írta: Szombat - Rovat: Politika

„A MAZSIHISZ Vezetősége egyhangúan akként határozott, hogy a MAZSIHISZ Alperesként nem lép be a MAOIH és az EMIH által az örökjáradék újraelosztása tárgyában indított perbe, ez ügyben nem ismeri el a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Din-jének joghatóságát és döntéseit.

  1. április 28./5781 Ijjár 16.

A MAZSIHISZ vezetősége:

Baneth Péter, Büchler András, Csillag Barnabás, Goldmann Tamás, Heisler András, Horváth József, Markovics Zsolt, Mester Tamás, Nádel Tamás, Schönberger András, Tordai Péter, Vadász Magda, Várnai György.”

Heisler András, Köves Slomó

Ezzel egy időben a mazsihisz.hu-n megjelent a Mazsihisz érvelése is az örökjáradék tárgyában:

Az örökjáradék miért örök és miért jár?

A rendszerváltás után az állam a magyarországi történelmi egyházakat kárpótolta a jogtalanul elvett közösségi ingatlanaik után. Az egyházaknak 1998. június 30-ig kellett eldönteniük, hogy egykori ingatlanjaik közül melyeket kérik vissza és melyek után kérnek ingatlanjáradékot. Ezt az alapot azért nevezték el örökjáradéknak, mert az egyházak a járadék fejében voltaképpen örökre lemondtak azokról az ingatlanjaikról, amelyeket az állam használatában hagytak.

Miért a Mazsihisz kapta az örökjáradékot 1998-ban?

Mert az említett 1998. június 30-i határidőre a Mazsihisz jelezte az állam felé, hogy mely ingatlanok után kér örökjáradékot. Az első Orbán-kormány és a Mazsihisz 1998. október 1-én kötött megállapodást az örökjáradékról a többi történelmi egyházzal kötött megállapodással megegyező tartalommal.

Annak idején miért maradt ki ebből az EMIH?

Mert 1998-ban – vagyis a törvényi határidő jogvesztő lejártakor – az EMIH még nem is létezett. Az EMIH csak 2004-ben jött létre.

 Mit tett korábban az EMIH, hogy örökjáradékot szerezzen?

Köves Slomóék az EMIH megalakulása után az Alkotmánybíróságon támadták meg az első Orbán-kormány és a Mazsihisz között létrejött megállapodást közzétevő kormányhatározatot. Azzal érveltek, hogy a kormányhatározat „alkotmányellenessé vált” az EMIH 2004-es megalakulásával, és így sérti a vallás  szabad gyakorlásához   fűződő  jogot,  az  állam   és   az   egyház elválasztásának  elvét,  továbbá  a diszkrimináció tilalmát. Az Alkotmánybíróság 2008-ban hozott döntése szerint az EMIH indítványai nem voltak megalapozottak.

Mi indokolta a zsidó felekezetek közötti megállapodást 2012-ben?

Az örökjáradékról szóló 1998-as megállapodás után jelentős változás történt azáltal, hogy a 2012-es egyházi törvény a Mazsihiszen kívül még két másik elismert zsidó felekezetet (EMIH, MAOIH) is felsorolt. A Mazsihisz ezt követően – engedményezési megállapodás keretében – a járadék mintegy 15-15 %-áról lemondott a MAOIH és az EMIH javára.  Az engedményezési megállapodásban – amelyet mindhárom zsidó felekezet aláírt – kikötötték a magyar jog kizárólagos használatát. A 2012-es megállapodást a magyar kormány ellenjegyezte, majd kormányhatározat formájában rögzítette. Az engedményezett összeget azóta a kormány közvetlenül utalja az EMIH-nek és a MAOIH-nak.

Miben állapodott meg a Mazsihisz, az EMIH és a MAOIH?

A 2012-es megállapodás értelmében az örökjáradék összegét a Mazsihisz engedményezi az egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezet részére. Ennek alapján a zsidó vallási közösségek részére járó támogatási forrásokból a MAOIH-nak 190 millió forint, az EMIH-nek pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki. A megállapodás szerint az EMIH az első öt évben évente 10 %-kal magasabb összegre volt jogosult. Az inflációkkal korrigáltan ma a MAOIH mintegy 220 millió forintot, az EMIH mintegy 280 millió forintot kap a járadékból.

Az EMIH támogatta a 2012-es megállapodást?

Igen. A magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok kifizetésének rendjéről létrejött megállapodást az EMIH is aláírta 2012-ben. A kormány aláírásával és kormányhatározatként történő kihirdetésével tehát az nem egyszerűen egy polgári szerződést jelent, hanem annak a kormány általi, egyedi jogi aktusban való megerősítését.

 De akkor miért fordult az EMIH izraeli vallási bírósághoz?

Egy szóval válaszolva: pénzért. Bővebben: azért, hogy a Mazsihisztól forrásokat vegyenek el és ezzel padlóra küldjék a magyar neológ zsidóságot.

Miért fontos a Mazsihisznek az örökjáradék?

Nem csak a Mazsihisznek fontos, hanem a sok tízezer magyar zsidónak, akikért a neológia dolgozik. Az örökjáradék a Mazsihisz éves forrásainak mintegy 33 százalékát teszi ki.

Mire költi ezt a forrást a Mazsihisz?

Az örökjáradék felosztását évente a MAZSIHISZ legfőbb szerve, a közgyűlés hagyja jóvá. 90-95 százalékát elsősorban a hitéleti feladatokra fordítjuk: a budapesti zsinagógák működtetésére; a vidéki hitközségek hitéletére és vallási célú ingatlanjainak felújítására; szociális segélyezésre; kóser étkezés biztosítására (Budapesten és Debrecenben); zsinagógáink és intézményeink biztonságának növelésére; ifjúsági csoportunkra; közösségi szolgálatunkra; kutatóintézetünkre; a Mazsihisz kiírt pályázatokra.   Másodsorban az államtól átvállalt közfeladataink ellátására fordítjuk a magasabb szolgáltatási színvonal érdekében az alábbi intézményekben: a budapesti Szeretetkórházban;  az újpesti és szegedi idősotthonban, az ország egyetlen zsidó fogyatékosokat ellátó otthonában; idősek klubjaiban; az óvodában, bölcsődében; az általános és középiskolában; a rabbiképzőben. A járadékból jut forrás az állami általános iskolákban a Mazsihisz által ellátott hittanoktatásra országszerte, ebből jut pénz a zsidó temetőkre is. Az elmúlt években jelentős összeget fordítottunk hittankönyv kiadásra, az új Tórafordítás első könyvére, gyermekeknek és fiataloknak szánt hitéleti programokra és a zsinagógai Talmud-Tóra oktatásra.  Számos esetben a járadék biztosítja pályázataink önrészét. Az örökjáradék 5-10 százaléka megy el szervezetirányítási feladatokra, ami nemzetközi szinten is vállalható.

Mit gondol a Mazsihisz az izraeli vallási bíróságokról?

A Mazsihisz magyar zsidó felekezetként természetesen tiszteletben tartja az izraeli zsidó vallási bíróságok tevékenységét és küldetését. Ám a magyar jogrend szerint egy magyar kormányhatározatról külföldi vallási bíróságok nem illetékesek dönteni, továbbá a jeruzsálemi vallási bíróság sem illetékes a diaszpórai zsidóság szervezetei felett. Ez a kiterjesztett autoritás a judaizmus gyakorlatától idegen.

Mit mond a magyar kormány?

Az EMIH és a MAOIH nem csak a Mazsihiszt, hanem a magyar államot is „perbe” hívta az izraeli vallási bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartják jogilag megalapozottnak egy jeruzsálemi vallási bíróság majdani döntését a kormány és egy zsidó szervezet között, Gulyás Gergely miniszter egy sajtótájékoztatón azt válaszolta: „az ítéletek elismerésére vonatkozó nemzetközi szabályok pedig ismertek, a kormány azoknak megfelelően fog eljárni”.

Miért ragaszkodik a Mazsihisz a felosztás arányaihoz?

Mert a puszta számok is azt támasztják alá, hogy az örökjáradékból nagyobb részesedés jár a Mazsihisznek. Magyarországon arányaiban jóval több neológ zsidó él, mint ortodox. Az egyházaknak adható 1 %-os felajánlások is ezt tükrözik: 2020-ban a Mazsihisz számára 12 030 fő ajánlotta fel adója 1 százalékát,  az EMIH-nek csupán 2665 fő, míg a MAOIH-t mindössze 340-en támogatták. Ezek a számok egyértelműen mutatják a szervezetek súlyát, társadalmi támogatottságukat. A járadék megkurtítása a közösséget szolgáló intézmények és a zsinagógák működésének ellehetetlenülését jelentené. A magyar kormánynak pedig ilyen célja nincs és nem is lehet.

Az ortodoxok miért külföldön kértek segítséget, nem tisztelik a magyar jogot?

Az EMIH és a MAOIH azért keres „jogorvoslatot” izraeli vallási bíróságon, mert ettől két dolgot remél: anyagi hasznot és a Mazsihisz ellehetetlenítését. A magyar jog szerint követelésük reménytelen, mert jogtalan.

Köves Jeruzsálemből várja a segítséget

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint egy zsidó vallási bíróság a legjobb fóruma annak, hogy lefolytassák a vitát az örökjáradék elosztásáról.

“Az lenne a jó, ha a zsidó közösségek vallási bíróság bevonása nélkül tudnák rendezni a konfliktust, de a Mazsihisz minden fajta kommunikációtól, nem csak a tárgyalástól zárkózik el – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a KeljfelJancsi című műsorban – foglalja össze az EMIH álláspontját a 168.hu.

A múlt heti, Köves Slomóval folytatott beszélgetés után a jeruzsálemi főrabbinátus vallási bírósága az örökjáradék kifizetésének befagyasztására kérte a kormányt, amíg ítélet nem születik az ügyben.

Köves Slomót nem lepte meg a döntés, szerinte ugyanis az izraeli bíróságokon megszokottnak számít, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedést kérnek a felperesek. Az ortodox hitközség beadványában ez benne volt, a keresetet pedig befogadták, az első érdemi tárgyalási nap május 9-én lesz – mondta Köves Slomó.

A kihirdetésben az szerepel, nem kötelező érvényű végzést adtak ki Magyarország Kormánya részére. A rabbi ezt úgy magyarázta, hogy a kormány az ügy úgynevezett formális alperese, mivel ez az intézmény számít kifizető alanynak, és bár nem vele szemben folyik az eljárás, a kormány is részese annak – mondta Köves Slomó. Kijelentette: ez egy precedens jellegű kérdés. Az EMIH vezető rabbija kijelentette: jó döntés, hogy a kormány nem vesz részt a zsidó közösségek vitájában, de ha akarja, ha nem, érintett az ügyben. “Ha odáig jut az ügy, a magyar kormány jogászainak is mérlegelni kell, hogy elfogadják-e a döntést” – mondta Köves, majd hozzátette: ha a felek elfogadják a döntést, a kormánynak is el kell fogadnia azt.

A Mazsihisz szerint egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik hatalommal ahhoz, hogy a magyar kormányt bármire is rákényszerítse. Köves Slomó szerint azonban nem fér kétség ahhoz, hogy egy zsidó vallási bíróság a legjobb fóruma annak, hogy ezt a vitát lefolytassák és döntés szülessen az ügyben. A Mazsihisz azzal is támadta a két zsidó közösséget, hogy direkt vitték ki a nyilvánosságba ezt az ügyet, Köves Slomó azonban leszögezte: az ortodox hitközség beadványa nem a nyilvánosságnak szólt, a Mazsihisz volt az, amelyik a nyilvánosságot is bevonta az ügybe.

Mint mondta, a Mazsihisz egy 2012-ben aláírt dokumentumra hivatkozik az örökjáradék elosztásakor, azonban szerinte a három hitközség által aláírt egyezség nem az örökjáradékról szól, hanem az egy olyan kikényszerített megállapodás, amely “könyöradományt” ad a két kisebb hitközségnek. Az EMIH vezető rabbija kijelentette, nem kibékíthetetlenek az ellentétek a közösségek vezetői között, azonban a Mazsihisz elnökének, Heisler Andrásnak a “másokat bojkottáló mentalitása” nem fér bele – mondta Köves Slomó.” – zárul a 168.hu ismertetése.

[popup][/popup]