Örökjáradék: A Mazsihisz nem lép perbe, nem ismeri el a követelés jogosságát, sem a jeruzsálemi vallási bíróság joghatóságát

„A MAZSIHISZ Vezetősége egyhangúan akként határozott, hogy a MAZSIHISZ Alperesként nem lép be a MAOIH és az EMIH által az örökjáradék újraelosztása tárgyában indított perbe, ez ügyben nem ismeri el a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Din-jének joghatóságát és döntéseit.

2021. április 28./5781 Ijjár 16.

A MAZSIHISZ vezetősége:

Baneth Péter, Büchler András, Csillag Barnabás, Goldmann Tamás, Heisler András, Horváth József, Markovics Zsolt, Mester Tamás, Nádel Tamás, Schönberger András, Tordai Péter, Vadász Magda, Várnai György.”

Ezzel egy időben a mazsihisz.hu-n megjelent a Mazsihisz érvelése is az örökjáradék tárgyában:

Az örökjáradék miért örök és miért jár?

A rendszerváltás után az állam a magyarországi történelmi egyházakat kárpótolta a jogtalanul elvett közösségi ingatlanaik után. Az egyházaknak 1998. június 30-ig kellett eldönteniük, hogy egykori ingatlanjaik közül melyeket kérik vissza és melyek után kérnek ingatlanjáradékot. Ezt az alapot azért nevezték el örökjáradéknak, mert az egyházak a járadék fejében voltaképpen örökre lemondtak azokról az ingatlanjaikról, amelyeket az állam használatában hagytak.

Miért a Mazsihisz kapta az örökjáradékot 1998-ban?

Mert az említett 1998. június 30-i határidőre a Mazsihisz jelezte az állam felé, hogy mely ingatlanok után kér örökjáradékot. Az első Orbán-kormány és a Mazsihisz 1998. október 1-én kötött megállapodást az örökjáradékról a többi történelmi egyházzal kötött megállapodással megegyező tartalommal.

Annak idején miért maradt ki ebből az EMIH?

Mert 1998-ban – vagyis a törvényi határidő jogvesztő lejártakor – az EMIH még nem is létezett. Az EMIH csak 2004-ben jött létre.

 Mit tett korábban az EMIH, hogy örökjáradékot szerezzen?

Köves Slomóék az EMIH megalakulása után az Alkotmánybíróságon támadták meg az első Orbán-kormány és a Mazsihisz között létrejött megállapodást közzétevő kormányhatározatot. Azzal érveltek, hogy a kormányhatározat „alkotmányellenessé vált” az EMIH 2004-es megalakulásával, és így sérti a vallás  szabad gyakorlásához   fűződő  jogot,  az  állam   és   az   egyház elválasztásának  elvét,  továbbá  a diszkrimináció tilalmát. Az Alkotmánybíróság 2008-ban hozott döntése szerint az EMIH indítványai nem voltak megalapozottak.

Mi indokolta a zsidó felekezetek közötti megállapodást 2012-ben?

Az örökjáradékról szóló 1998-as megállapodás után jelentős változás történt azáltal, hogy a 2012-es egyházi törvény a Mazsihiszen kívül még két másik elismert zsidó felekezetet (EMIH, MAOIH) is felsorolt. A Mazsihisz ezt követően – engedményezési megállapodás keretében – a járadék mintegy 15-15 %-áról lemondott a MAOIH és az EMIH javára.  Az engedményezési megállapodásban – amelyet mindhárom zsidó felekezet aláírt – kikötötték a magyar jog kizárólagos használatát. A 2012-es megállapodást a magyar kormány ellenjegyezte, majd kormányhatározat formájában rögzítette. Az engedményezett összeget azóta a kormány közvetlenül utalja az EMIH-nek és a MAOIH-nak.

Miben állapodott meg a Mazsihisz, az EMIH és a MAOIH?

A 2012-es megállapodás értelmében az örökjáradék összegét a Mazsihisz engedményezi az egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezet részére. Ennek alapján a zsidó vallási közösségek részére járó támogatási forrásokból a MAOIH-nak 190 millió forint, az EMIH-nek pedig 150 millió forint járadékot fizetnek ki. A megállapodás szerint az EMIH az első öt évben évente 10 %-kal magasabb összegre volt jogosult. Az inflációkkal korrigáltan ma a MAOIH mintegy 220 millió forintot, az EMIH mintegy 280 millió forintot kap a járadékból.

Az EMIH támogatta a 2012-es megállapodást?

Igen. A magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok kifizetésének rendjéről létrejött megállapodást az EMIH is aláírta 2012-ben. A kormány aláírásával és kormányhatározatként történő kihirdetésével tehát az nem egyszerűen egy polgári szerződést jelent, hanem annak a kormány általi, egyedi jogi aktusban való megerősítését.

 De akkor miért fordult az EMIH izraeli vallási bírósághoz?

Egy szóval válaszolva: pénzért. Bővebben: azért, hogy a Mazsihisztól forrásokat vegyenek el és ezzel padlóra küldjék a magyar neológ zsidóságot.

Miért fontos a Mazsihisznek az örökjáradék?

Nem csak a Mazsihisznek fontos, hanem a sok tízezer magyar zsidónak, akikért a neológia dolgozik. Az örökjáradék a Mazsihisz éves forrásainak mintegy 33 százalékát teszi ki.

Mire költi ezt a forrást a Mazsihisz?

Az örökjáradék felosztását évente a MAZSIHISZ legfőbb szerve, a közgyűlés hagyja jóvá. 90-95 százalékát elsősorban a hitéleti feladatokra fordítjuk: a budapesti zsinagógák működtetésére; a vidéki hitközségek hitéletére és vallási célú ingatlanjainak felújítására; szociális segélyezésre; kóser étkezés biztosítására (Budapesten és Debrecenben); zsinagógáink és intézményeink biztonságának növelésére; ifjúsági csoportunkra; közösségi szolgálatunkra; kutatóintézetünkre; a Mazsihisz kiírt pályázatokra.   Másodsorban az államtól átvállalt közfeladataink ellátására fordítjuk a magasabb szolgáltatási színvonal érdekében az alábbi intézményekben: a budapesti Szeretetkórházban;  az újpesti és szegedi idősotthonban, az ország egyetlen zsidó fogyatékosokat ellátó otthonában; idősek klubjaiban; az óvodában, bölcsődében; az általános és középiskolában; a rabbiképzőben. A járadékból jut forrás az állami általános iskolákban a Mazsihisz által ellátott hittanoktatásra országszerte, ebből jut pénz a zsidó temetőkre is. Az elmúlt években jelentős összeget fordítottunk hittankönyv kiadásra, az új Tórafordítás első könyvére, gyermekeknek és fiataloknak szánt hitéleti programokra és a zsinagógai Talmud-Tóra oktatásra.  Számos esetben a járadék biztosítja pályázataink önrészét. Az örökjáradék 5-10 százaléka megy el szervezetirányítási feladatokra, ami nemzetközi szinten is vállalható.

Mit gondol a Mazsihisz az izraeli vallási bíróságokról?

A Mazsihisz magyar zsidó felekezetként természetesen tiszteletben tartja az izraeli zsidó vallási bíróságok tevékenységét és küldetését. Ám a magyar jogrend szerint egy magyar kormányhatározatról külföldi vallási bíróságok nem illetékesek dönteni, továbbá a jeruzsálemi vallási bíróság sem illetékes a diaszpórai zsidóság szervezetei felett. Ez a kiterjesztett autoritás a judaizmus gyakorlatától idegen.

Mit mond a magyar kormány?

Az EMIH és a MAOIH nem csak a Mazsihiszt, hanem a magyar államot is „perbe” hívta az izraeli vallási bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartják jogilag megalapozottnak egy jeruzsálemi vallási bíróság majdani döntését a kormány és egy zsidó szervezet között, Gulyás Gergely miniszter egy sajtótájékoztatón azt válaszolta: „az ítéletek elismerésére vonatkozó nemzetközi szabályok pedig ismertek, a kormány azoknak megfelelően fog eljárni”.

Miért ragaszkodik a Mazsihisz a felosztás arányaihoz?

Mert a puszta számok is azt támasztják alá, hogy az örökjáradékból nagyobb részesedés jár a Mazsihisznek. Magyarországon arányaiban jóval több neológ zsidó él, mint ortodox. Az egyházaknak adható 1 %-os felajánlások is ezt tükrözik: 2020-ban a Mazsihisz számára 12 030 fő ajánlotta fel adója 1 százalékát,  az EMIH-nek csupán 2665 fő, míg a MAOIH-t mindössze 340-en támogatták. Ezek a számok egyértelműen mutatják a szervezetek súlyát, társadalmi támogatottságukat. A járadék megkurtítása a közösséget szolgáló intézmények és a zsinagógák működésének ellehetetlenülését jelentené. A magyar kormánynak pedig ilyen célja nincs és nem is lehet.

Az ortodoxok miért külföldön kértek segítséget, nem tisztelik a magyar jogot?

Az EMIH és a MAOIH azért keres „jogorvoslatot” izraeli vallási bíróságon, mert ettől két dolgot remél: anyagi hasznot és a Mazsihisz ellehetetlenítését. A magyar jog szerint követelésük reménytelen, mert jogtalan.

Köves Jeruzsálemből várja a segítséget

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint egy zsidó vallási bíróság a legjobb fóruma annak, hogy lefolytassák a vitát az örökjáradék elosztásáról.

“Az lenne a jó, ha a zsidó közösségek vallási bíróság bevonása nélkül tudnák rendezni a konfliktust, de a Mazsihisz minden fajta kommunikációtól, nem csak a tárgyalástól zárkózik el – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a KeljfelJancsi című műsorban – foglalja össze az EMIH álláspontját a 168.hu.

A múlt heti, Köves Slomóval folytatott beszélgetés után a jeruzsálemi főrabbinátus vallási bírósága az örökjáradék kifizetésének befagyasztására kérte a kormányt, amíg ítélet nem születik az ügyben.

Köves Slomót nem lepte meg a döntés, szerinte ugyanis az izraeli bíróságokon megszokottnak számít, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedést kérnek a felperesek. Az ortodox hitközség beadványában ez benne volt, a keresetet pedig befogadták, az első érdemi tárgyalási nap május 9-én lesz – mondta Köves Slomó.

A kihirdetésben az szerepel, nem kötelező érvényű végzést adtak ki Magyarország Kormánya részére. A rabbi ezt úgy magyarázta, hogy a kormány az ügy úgynevezett formális alperese, mivel ez az intézmény számít kifizető alanynak, és bár nem vele szemben folyik az eljárás, a kormány is részese annak – mondta Köves Slomó. Kijelentette: ez egy precedens jellegű kérdés. Az EMIH vezető rabbija kijelentette: jó döntés, hogy a kormány nem vesz részt a zsidó közösségek vitájában, de ha akarja, ha nem, érintett az ügyben. “Ha odáig jut az ügy, a magyar kormány jogászainak is mérlegelni kell, hogy elfogadják-e a döntést” – mondta Köves, majd hozzátette: ha a felek elfogadják a döntést, a kormánynak is el kell fogadnia azt.

A Mazsihisz szerint egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik hatalommal ahhoz, hogy a magyar kormányt bármire is rákényszerítse. Köves Slomó szerint azonban nem fér kétség ahhoz, hogy egy zsidó vallási bíróság a legjobb fóruma annak, hogy ezt a vitát lefolytassák és döntés szülessen az ügyben. A Mazsihisz azzal is támadta a két zsidó közösséget, hogy direkt vitték ki a nyilvánosságba ezt az ügyet, Köves Slomó azonban leszögezte: az ortodox hitközség beadványa nem a nyilvánosságnak szólt, a Mazsihisz volt az, amelyik a nyilvánosságot is bevonta az ügybe.

Mint mondta, a Mazsihisz egy 2012-ben aláírt dokumentumra hivatkozik az örökjáradék elosztásakor, azonban szerinte a három hitközség által aláírt egyezség nem az örökjáradékról szól, hanem az egy olyan kikényszerített megállapodás, amely “könyöradományt” ad a két kisebb hitközségnek. Az EMIH vezető rabbija kijelentette, nem kibékíthetetlenek az ellentétek a közösségek vezetői között, azonban a Mazsihisz elnökének, Heisler Andrásnak a “másokat bojkottáló mentalitása” nem fér bele – mondta Köves Slomó.” – zárul a 168.hu ismertetése.