Online választott zsidó parlament
Az elmúlt napokban Magyarországon járt az Európai Zsidó Parlament (EJP) küldöttsége. A zsidó szervezetek közt nehezen eligazodó olvasóink számára tesszük közzé 2012 áprilisi lapszámunkban megjelent írásunkat az EJP születéséről.
Az EJP alakuló ülése (fotó: Jewish News 1)
A zsidó parlament ötlete két ukrajnai zsidó milliárdos, Igor Kolomoiszki és Vadim Rabinovics fejéből pattant ki. A két vállalkozó és filantróp korábban magas tisztségeket töltött be a már létező európai zsidó szervezetekben, de elégedetlenek voltak mind azok működésével, mind a maguk pozíciójával.
Az Európai Zsidó Kongresszus (EJC – mely az amerikai alapítású Zsidó Világkongresszus keretében működik) az öreg kontinens zsidóságának legmagasabb fóruma, közismert nehézkességéről, merevségéről, a fiatal káderek hiányáról. (A Mazsihisz is ennek tagja, Zoltai Gusztáv pedig tagja az EJC végrehajtó bizottságának.)
A régi struktúrákkal elégedetlen Kolomoiszki és Rabinovics először létrehozták az Európai Zsidó Unió (EJU) nevű formációt, de ezt nem sikerült széles körben elfogadtatni, mivel a két alapító személyén kívül semmi nem volt benne igazán átlátható. Ha az átláthatóság a baj, akkor ezt megoldjuk – gondolhatta a páros, és meghirdették az internetes választást a megalakítandó Európai Zsidó Parlamentbe. Ez valóban a bázisdemokrácia alapján működött: egy e célra létrehozott honlapon bárki bárkit jelölhetett és a jelöltek közül bárkire lehetett szavazni.
A demokratikus kezdeményezés hamarosan meglepő eredményeket hozott. A jelöltek közt olyan nevek tűntek fel, mint David Beckham futballista, Sacha Baron Cohen amerikai komikus, Roman Polanski filmrendező, Julio Iglesias énekes, Uri Geller parafenomén és sok más kisebb-nagyobb híresség – akik közül többen, nemcsak hogy nem zsidók, hanem többnyire
fogalmuk sem volt
az őket ért megtiszteltetésről. A magyarországi jelöltek neve közt megtalálható volt Orbán Viktor, Esterházy Péter, valamint Fixler Hermann, az Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség nyolc éve elhunyt elnöke.
E sorok írója 2011. október 18-án vetett egy pillantást a listára. Ekkor a francia jelöltek közt látta Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetőjének nevét; vagy Dieudonnét, az ismert antiszemita konferansziét. A romániai jelöltek közt ott szerepelt Kelemen Hunor RMDSZ képviselő; Corneliu Vadim Tudor, az egyik leghírhedtebb idegengyűlölő politikus, valamint Elie Wiesel.
A szabad választói akaratot semmilyen formális szabállyal nem kötötték gúzsba. A jelölteknek nem kellett nyilatkozni, hogy elfogadják a megbízást, így persze nem is nem kértek tőlük semmiféle bemutatkozást, programot, akár fényképet – még csak visszajelzést sem, hogy tudomásuk van a jelölésről. Nem tudott jelöltségéről Radnóti Zoltán, lágymányosi rabbi sem. Radvánszky Gábor, a Szim Salom korábbi elnöke találkozott ugyan nevével a honlapon, de mivel jelölője nem értesítette őt, érdemben nem foglalkozott a dologgal.
A jelölési folyamatot nem zárták le, az a választási időszakban is végig folytatódott. A kínosabb neveket időnként eltávolították a listáról: így a szavazási időszakban a jelöltlista időről időre módosult. Semmi módon nem szabták meg, hogy ki szavazhat a zsidó parlamentre: az online szavazógombot, saját országának jelöltjére, az nyomta meg, aki akarta.
A Szombat egy szerzője e-mailben érdeklődött a választást bonyolító EJU-nál: a fentiek fényében mennyire tekintik magukat komoly szervezetnek? Az udvarias válaszból kiderült, hogy a szervezők menet közben igyekeztek szűrni a jelölteket, de más szabály beépítését nem tartották szükségesnek.
Az ünnepélyes megnyitó napján aztán közzétették az eredményeket: a megválasztott képviselők nevét és az országonként leadott szavazatok számát. Mindez természetesen nem volt ellenőrizhető. A megnyitót egyedül a – Kolomoiszki és Rabinovics által alapított – Jewish Channel One tévécsatorna közvetítette. Ezen beszédet mondott Antonia Parvanova, az Európa Parlament bolgár képviselője – nem az EP, csupán a maga nevében.
„A testület maga határozza meg napirendjét” – szólt a megnyitóról kiadott közlemény, amely egyébként ugyanazokat a témákat hangsúlyozta, mint amiket az EJC is tárgyal: Izrael-ellenes kampányok, európai antiszemitizmus, a zsidó értékek életben tartása, nyitás más közösségek felé.
A már létező európai zsidó szervezetek, elsősorban az EJC, nem tekintik partnernekaz új „parlamentet”, kétségbe vonják legitimitását és aggodalmuknak adnak hangot, hogy a zsidóság európai képviseletében zavarokat fog okozni.
Érdekes volt
az amerikai zsidó csúcsszervezet
(Conference of Presidents) reakciója. Delegációjuk, Malcolm Hoenlein alelnök vezetésével épp az alakuló ülés napján érkezett Brüsszelbe – de EU-illetékesekkel tárgyaltak, nem a zsidó parlament képviselőivel. Izraelbe tovább utazva viszont elfogadták a két ukrán mágnás ajánlatát, miszerint charter gépen viszik őket tovább, nehogy a sabbat beállta után érkezzenek. Az ilyen félreérthető gesztusokat kifogásolta Andrew Baker rabbi, a befolyásos American Jewish Committee külügyi vezetője, aki ellenzi az új szervezettel történő kapcsolatfelvételt.
*
A 120 képviselő között van öt magyar is. Ezek, a honlap tanúsága szerint: Bányai László, Bodnár Dániel, Köves Slomó, Kürti Csaba, Olti Ferenc. Közülük Bányai László és Kürti Csaba látható is az eseményről készült felvételen.
