Önálló egyház lesz a Budapesti Zsidó Hitközség?

Írta: Szombat szerkesztősége - Rovat: Politika

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), a Mazsihisz taghitközsége, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik, vissza akarja szerezni egyházi státuszát, amelyet az egyházakról szóló 2011-es törvény életbe lépésekor vesztett el.

Kunos Péter ügyvezető igazgató, Ács Tamás elnök és Gádor Gyögy alelnök a BZSH egy korábbi közgyűlésén.

Mint köztudott, ekkor nagyon sok kisebb felekezet vesztette el egyházi státuszát, köztük a két reformzsidó hitközség, a Szim Salom és a Bét Orim is.

Erről már félé éve, több ízben is tárgyalt a BZSH elöljárósága, végül április 23-án az alábbi egyhangú határozatot hozták:

Az elöljáróság akként dönt, hogy a BZSH elöljáróságának küldöttsége vegye fel a kapcsolatot a Magyar Állam képviselőivel a Budapesti Zsidó Hitközség önálló, bevett (teljes körű), az Országgyűlés által elismert egyházi jogállás 2011 előtti állapot szerinti visszaállításának lehetőségeiről. 

Hogy a jelképes önállóságon túl, mi a praktikus előnye ennek a lépésnek, arról Ács Tamás, a BZSH elnöke annyit mondott, hogy ez esetben a BZSH önállóan pályázhat minden téren, a Mazsihisz közreműködése nélkül. Arra a kérdésre, hogy ez a pénzügyek terén mit változtatna, Ács Tamás úgy válaszolt, hogy semmit, mert minden intézmény, akár a Mazsihisz, akár a BZSH égisze alatt működik, továbbra is megkapná a normatív támogatást.

A BZSH elnöke azt is hozzátette, hogy kiválásról már csak azért sem lehet szó, mert erről egyedül a BZSH közgyűlése dönthet, s a májusi közgyűlésen biztosan nem kerül napirendre a téma, „mivel az elöljárósági ülés határozata alapján felhatalmazott 4 fő feladata jelenleg a 2011 előtti jogi státusz visszaállításának tisztázása. Ács Tamás szerint „ezt a meghatalmazást az elöljáróság úgy adta meg, hogy a leghatározottabban kijelentette minden résztvevő, hogy a BZSH nem kíván kilépni a MAZSIHISZ-ből”.

Az önálló egyházi státusz visszaszerzésének igénye ugyanis sokakban aggályokat ébresztett:

vajon nem a kiválás (vagy az ezzel való fenyegetőzés) a célja a kezdeményezőknek,

amivel a Mazsihisz belső feszültségeit akarják a maguk módján kezelni.

Korábban vitákat váltott ki az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektori kinevezése, amikor is a Mazsihisz vezetősége – az egyetemi tanács ajánlásával ellentétben – az erősebb tudományos háttérrel rendelkező Vajda Károlyt nevezte ki rektornak más pályázókkal szemben, illetve a régebbi szokással  ellentétben, amennyiben eddig mindig rabbi állt az intézmény élén. Az elmúlt két évtizedben erősödött meg az intézmény egyetem-jellege, ez is indokolta, hogy valódi tudományegyetemi háttérrel rendelkező jelöltet válasszanak.

Feszültségeket váltott ki egyes zsinagógák rabbijainak (nagyon visszafogott) reform kezdeményezése: egy-két cikk publikálása: (1 és 2) a megújulás szükségességéről, vagy egy nő részvétele az eddig férfiaknak fenntartott rituáléban. Ezek a változások céljaik szerint a Mazsihisz modernizálódását, vonzerejének növelését, a „világra nyitott zsidóság” szlogen gyakorlati megvalósítását szolgálták.

Többek között ezen okok miatt, Frölich Róbert országos főrabbi lemondott – amiért sokan

őt vélik látni spritus rectorként a BZSH önállósodási törekvése mögött.

Úgy vélik, a kiválást erőteljesen támogató Frölich most ilyen manőverekkel igyekszik elérni azt, amit nem tudott elérni a korábbi vitákban, és az önállósodási törekvések következményeként kíván a reformokkal szembeni, visszarendeződést szolgáló változásokat foganatosítani a fenti lépésekkel szemben.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke határozottan ellenzi a BZSH további önállósodását. Az önálló pályázatok lehetőségét mondvacsináltnak tartja, hiszen az ehhez szükséges papírt a Mazsihisz eddig is készséggel megadta.

Heisler ezért határozott hangú levélben fordult a BZSH elöljáróihoz és közgyűlési tagjaihoz.

Ebben egyebek közt leszögezte, hogy „a kormány megkeresése önmagában is tovább rombolja a neológia reputációját”; hogy „Konkrét előnyök nélkül, világosan megfogalmazott szándékok és közösségi célok hiányában” önállósodni szerinte nem jogos; hogy  „a döntés egyetlen érdemi célt szolgálhat: a BZSH későbbi kiválását a MAZSIHISZ-ből”.

Frölich Róbert a maga részéről készséggel elismerte, hogy a BZSH az egyházi státusz visszaszerzésére törekszik, hozzátette azonban, hogy ez 2011 előtt is így volt. „Ha akkor nem zavart senkit az egyházi státusz, most mi a baj vele? – kérdezett vissza. Hozzátette, hogy kilépési szándékról szó sincs, ezt az elöljárósági ülésről készült jegyzőkönyvben le is írták. Úgy vélekedett, ha erősebb a BZSH, akkor a Mazsihisz is csak erősebb lehet.

Arra a kérdésre, hogy miért lesz a BZSH ettől a lépéstől erősebb, először így válaszolt: „Azt nem tudom, de hogy nem lesz tőle gyengébb, az biztos.” Hozzátette aztán: természetesnek véli, hogy mindenki szeretné visszakapni azt, amit elvettek tőle.

A Mazsihisz reformjainak, a zsidó egyetem rektori kinevezésének, a főrabbiságról való lemondásának semmi köze mindehhez, szögezte le. „Konspirációs teóriákkal nem foglalkozom” – üzente mindazoknak, akik ragaszkodnak ehhez a feltevéshez.

Miből adódik akkor Heisler aggodalma?

„Sem Frőlich Róbert, sem a BZSH elöljáróságának tagjai nem voltak képesek megmagyarázni, milyen előnyökkel járna az önálló egyházi bejegyzés” – válaszolta a MAZSIHISZ elnöke. A BZSH szervezete ma is pályázhat, teljesen független, önálló döntési jogkörrel rendelkezik. “Értelmes emberek nem dönthetnek ezer bizonytalansággal járó értelmetlen változás mellett” – mondta. “A MAZSIHISZ-t a magyarországi zsidóság iránti felelősség és nem hatalmi motivációk vezérlik. Semmit nem tartok jónak, ami a magyar zsidóság további megosztását szolgálhatja” – nyilatkozta.

***

Heisler András Mazsihisz-elnök körlevele a BZSH egyházi státuszával kapcsolatban:

 

Tisztelt Elnök Urak/Hölgyek!

A Budapesti Zsidó Hitközség elöljárósága április 23-án az alábbi döntést hozta:

BZSH önállóság

3./2018.04.23. Elöljárósági Határozat

Az elöljáróság akként dönt, hogy a BZSH elöljáróságának küldöttsége

vegye fel a kapcsolatot a Magyar Állam képviselőivel a Budapesti Zsidó

Hitközség önálló, bevett (teljes körű), az Országgyűlés által elismert

egyházi jogállás 2011 előtti állapot szerinti visszaállításának

lehetőségeiről. A küldöttség tagjai: Ács Tamás elnök, dr. Frölich Róbert

főrabbi, Mester Tamás vezető elöljáró, dr. Kurucz Ákos elöljárósági tag.

Határidő: a fogadókészség függvényében. A küldöttek az egyes

tárgyalásokat követő 8 napon belül az elöljáróság részére – egy kijelölt

küldött útján – emlékeztetőt készítenek.”

Szavazás: EGYHANGÚLAG ELFOGADVA.

Az ülésen meghívottként jelen voltam. Az elöljáróság egy jelentős magja előzetesen jelezte, feleslegesnek tartják a vitát a határozatról, elég, ha szavaznak róla. A jegyzőkönyvi rögzítés miatt – vendégként – azonban elmondtam érveimet, elmondtam miért tartom feleslegesnek, sőt az egész magyarországi neológiára károsnak a javaslatot. Ezúton megküldöm véleményemet Felétek:

  1. A BZSH ma is teljes önállósággal működik, független, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Egyházi státuszát származtatottan a MAZSIHISZ-en, mint bejegyzett egyházi jogi személyen keresztül kapja és ez semmilyen döntésében és lehetőségében nem korlátozza.
  2. A MAOIH kilépése önmagában is gyengíti a neológiát. Az országos főrabbi elhamarkodott, érdemi magyarázat nélküli lemondását a közélet nem tudta értelmezni. A BZSH elöljáróinak döntése a helyzetet tovább rontja.
  3. A javaslat előterjesztői többszöri kérésre sem tudtak semmi olyan előnyt megnevezni, ami az általuk határozatba foglalt javaslatot indokolttá tennék. Konkrét előnyök nélkül, világosan megfogalmazott szándékok és közösségi célok hiányában senkinek sincs joga lépni.
  4. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a hatalom és ne a zsidó közösség döntse el, ki a zsidó közösség legitim képviselője. A MAZSIHISZ öröklötten és saját aktivitásának jogán is az. A chabadot ezzel a döntéssel a BZSH helyzetbe hozza, tovább erősíti.
  5. Függetlenül attól, hogy az önálló egyházi státuszra vonatkozó javaslat realizálódik-e, már a kormány megkeresése önmagában is tovább rombolja a neológia reputációját és iszonyatos károkat okoz a magyar zsidóságnak. Saját magunkat megosztani vétek, éppen elegen próbálkoznak vele mások.
  6. A BZSH által elfogadott javaslat azoknak lesz kedves, akik ellenérdekeltek abban, hogy a MAZSIHISZ erős érdekképviseletet lásson el a magyar közéletben. Amiért évek óta küzdünk, amiért kockáztattunk és amit nehezen, de megszereztünk, ezzel a döntéssel egy csapásra el fogjuk veszíteni. A zsidóság érdekképviselete széthullhat.
  7. A BZSH önálló egyházi jogi személyiségének megszerzése azon túl, hogy az egyházi törvény megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen(!), egyetlen érdemi célt szolgálhat: a BZSH későbbi kiválását a MAZSIHISZ-ből.
  8. A javaslat motivációi kicsinyes, parciális, individuális érdekeket szolgálnak, személyes bosszúról és revánsvágyról szólnak; a MAZSIHISZ közgyűlésén kisebbségbe került csoport – sajnos a volt országos főrabbi támogatásával – a többség elleni harci terepként használja a BZSH elöljáróságát. Lassan visszatér a schwezoffi rémálom, ahol ugyanez a csoport tudta befolyásolni a többséget és amivel egyszer már majdnem sikerült a MAZSIHISZ-t és ezzel a neológiát teljesen szétverniük.

Tisztelt Elnök Urak/ Elnök Hölgyek! A BZSH elöljáróságának ilyetén működése a neológ mozgalomra nézve káros. Kérem ezért a BZSH fenti határozatában kijelölt személyeket, hogy a BZSH közgyűlését megelőzően ne tegyenek semmit. Határozatuk következményei ugyanis az egész magyar zsidóságot, a neológ mozgalom jövőjét érintik, ezért ezekre a tárgyalásokra az elöljáróság nem adhat számukra felhatalmazást. A BZSH közgyűlésének bölcsessége még képes lehet a hibás döntést korrigálni.  Amennyiben ez nem történik meg, úgy egyetértek Radnóti Zoltán főrabbival: „a BZSH nem képviseli a budapesti zsidóságot, csakis önnönmagát, ezért a legjobb volna, ha feloszlatná magát, lehetőséget adva a körzetek önálló fejlődésére.” Senki ne higgye, hogy ez valami szélsőséges véleménynyilvánítás: erről, mint reális opcióról már sokan, köztük a volt országos főrabbi is  beszélt.

Kérem a tisztelt Elnök Urakat/Hölgyeket, osszák meg velem véleményüket. Szeretném, ha ez belső párbeszédben valósulna meg. Felelősségünk nagy és közös.

Üdvözlettel:

Heisler András

Elnök

MAZSIHISZ

***

Frölich Róbert válaszlevele:

 

Tisztelt Címzettek!

A MAZSIHISZ elnökének legutolsó levelére kénytelen vagyok reagálni, mivel háromszor is megszólított, és személyemet, harminc esztendő alatt megszolgált és kiérdemelt hitelességemet próbálja meg sárba tiporni. Levelének konspirációs teóriáira nem kívánok kitérni, nem az én dolgom, csak az engem érintő csúsztatásaira válaszolok.

1., Az Országos főrabbi nem elhamarkodottan, és nem érdemi magyarázat nélkül mondott le. Megírtam, érthetően, és világosan: „Az elmúlt esztendőkben a MAZSIHISZ olyan irányba mozdult el, nem kis mértékben a világi vezetés tudtával, támogatásával, amely egyre távolabb kerül mindattól, amit képviseltem és képviselni szándékozom a jövőben is. Olyan eszközök kerültek bevetésre, melyekkel már nem tudok, és nem is akarok közösséget vállalni. Amennyiben ez az út és ezek a módszerek a MAZSIHISZ jövője, úgy abban én nem kívánok felelős poszton lévő passzív szemlélője vagy aktív gátja lenni, ezért az Országos Főrabbi posztról a mai nappal lemondtam.”. Idézem Radnóti kollégámat, mivel a MAZSIHISZ elnöke is megtette: „Még érettségi se​m​ kell hozzá, hogy  lássuk​ ​és belássuk” lemondásom okát. A MAZSIHISZ elnöke nem tudja, vagy nem akarja megérteni, hogy azok a folyamatok, melyek a MAZSIHISZ-t neológ felekezetből valamiféle népfronttá kívánják alakítani, „az egész magyar zsidóságot, a neológ mozgalom jövőjét érintik”, vallási szemszögből károsak, rombolóak és nem építőek. A módszereket pedig a legutolsó elnöki levél kiválóan példázza. Ezekkel már nem tudtam és nem is akartam közösséget vállalni.

2., A volt Országos Főrabbi a BZSH rabbija. A BZSH vallási testület, hitközség. Természetes, hogy egy rabbi támogatja egy hitközség erősödésének, fejlődésének vágyát. Természetellenes, hogy ezt az állítólagos érdekképviselő ellenzi. A BZSH húsz esztendőn keresztül birtokolt egy státuszt, melyet egy törvénymódosítással elvettek tőle. Ezt a régi állapotot szeretné a BZSH helyreállítani.  Érdekes, hogy e státusz megléte a két évtized alatt nem vizionált senkiben kataklizmát. Nem támogatok harcot, szemben azzal, amit a MAZSIHISZ elnöke állít, de támogatok egy szerintem érthető igényt.

3., A volt Országos főrabbi valóban beszélt a körzetek önállóságáról, mint lehetséges opcióról. Csak nem okként, hanem okozatként. Amennyiben a MAZSIHISZ továbbhalad a népfrontosodás útján, akkor a vallásos zsidóság igazi képviseleti szerve csak és kizárólag egy hitközség lehet. Hogy e hitközség egy nagy, mely tömöríti az azonos hitelveket vallókat, vagy sok kicsi, önálló, az e tekintetben irreleváns.

S ha még kérdés lenne, miért is teszem, amit teszek, a zsoltár szavaival válaszolok:

עת לעשות לה’ הפרו תורתך

Ideje tenni az Ö.valóért, fel akarják dúlni a Tórádat!

Fentiek tükrében minden olyan állítását a MAZSIHISZ elnökének, mely engem valamiféle kicsinyes, bosszúálló, machiavellista háttérfigurának próbál beállítani, a leghatározottabban kikérem magamnak, és visszautasítom.

***

Mester Tamás, a BZSH vezető elöljárójának reakciója Heisler András levelére:

 

Kedves Hittestvéreim!

Mint a BZSH vezető elöljárója, egyben a MAZSIHISZ elnöke által sérelmezett BZSH határozat napirendi előterjesztője, teljes mértekben osztom Ács elnök úr levelében foglaltakat, mely a korrekt tájékoztatás és nem a viszály további szításának jegyében született.

Néhány kiegészítő gondolatot azonban engedjenek meg nekem.

A vezető elöljárói poszt nem csak jogokkal, felelősséggel is jár. E felelősség íratja velem ezt a levelet.

A „3./2018.04.23 sz. BZSH önállósága” c. elöljárósági határozat olyan reakciókat gerjesztett, amelyet kénytelen vagyok a leghatározottabban visszautasítani.

A BZSH elöljárósága egyhangúlag, felelőssége teljes tudatában úgy döntött, hogy megkísérli visszaállítani a 2011 előtti, több évtizeden át fennálló státuszát.

A reakciókkal ellentétben az ülésről készült jegyzőkönyv is rögzíti, hogy határozottan kijelentettük: „Nem áll szándékunkban kilépni a MAZSIHISZ-ből.”

A mostani döntést, mint egy fél éve tartó, többszöri konstruktív beszélgetés, együttgondolkodás előzte meg, melyen minden alkalommal részt vett mind a MAZSIHISZ elnöke, mind pedig a Rabbitestület elnöke is (e tényt a jegyzőkönyvek rögzítik).

Mindezek tételesen megcáfolják a BZSH és annak megválasztott elöljárósága ellen indított rosszízű és nemtelen támadásokat.

Megdöbbentő számunkra, hogy a MAZSIHISZ elnöke és a Rabbitestület elnöke, aki egyben a Budapesti Rabbiság igazgatója is, a BZSH feloszlatását javasolja.

Érdemes elgondolkozni ezen.

Gut Sabesz,

Mester Tamás

BZSH vezető elöljáró

 

Címkék:BZSH, kiválás, Mazsihisz, reform

[popup][/popup]