Nyolcvan évig őrizték az elhurcolt zsidó család porcelánkészletet

A Mosel folyó menti kis faluban, Lehmenben közel nyolc évtizeden át vigyázott egy német család az egykori zsidó szomszédok étkészletére. Véletlenek sorozata révén most át tudták adni az örökösöknek.

1942 nyarán, közvetlenül a deportálásuk előtt Feinerék megkérték keresztény szomszédaikat, hogy vigyázzanak a legféltettebb családi kincsre, egy gyönyörű porcelán étkészletre, amíg vissza nem térnek. Egyikük sem tért vissza. A szomszédok mégis nagyon komolyan vették a feladatukat. Nyolcvan éven, három generáción keresztül töretlenül őrizték az elegáns garnitúrát. Először Eberhardt Marx, majd a lányai, később pedig az unokája, Ulrike. Soha eszükbe nem jutott eladni, de még csak használni sem.

Ulrike Moritz hiába próbált éveken át utánajárni, élnek-e valahol örökösök, nem járt sikerrel. Egészen addig, amíg véletlenül nem beszélt egy környékbeli amatőr helytörténésszel, Christoph Stoffellel, aki a vidék egykori zsidó lakóinak a történetét kutatja. Nem sokkal később egy kis írás jelent meg munkásságáról a helyi újságban.

Ekkor következett be egy másik nem várt esemény: egy nyugalmazott evangélikus lelkész, Dr. Ulrich Offerhaus meglátta a cikket, benne a sikertelen kereséséről. A lelkipásztor – kedvtelésből – maga is hosszabb ideje kutatja a környékbeli zsidóság történetét. Offerhaus úr kapcsolatba lépett egy ismerősével az Egyesült Államokban, akinek hosszas nyomozás után sikerült felkutatnia Bostonban Alyse Lichtensteint, Feinerék leszármazottját. A fiatal nő nagymamája a lehmeni rokonság egyetlen tagjaként élte túl a Soát. A háború után nem tért vissza, hanem kivándorolt Amerikába. Ő sajnos nem érte meg az örömhírt, tavaly meghalt.

Alyse édesanyjával együtt egy percig sem tétovázott: amint a járványhelyzet megengedte, repülőre ültek, hogy személyesen vegyék át a családi ereklyévé emelkedett arany- és kékszegélyű edényeket.

Lehmenben már csak néhány emléktábla és botlatókő emlékeztet a néhai zsidó lakosokra. Alyse és édesanyja felkeresték a család egykori házát, elődeik sírjait a zsidó temetőben, és ellátogattak a bergen-belseni koncentrációs táborba is. „Az itteni emberek nem ismertek minket, mégis nagyon komolyan vették a látogatásunkat és sokat tettek azért, hogy a benyomásaink ennyire pozitívak legyenek” – nyilatkozta a német SWR közszolgálati televíziónak Alyse, majd folytatta: „Ez a bizonyítéka annak, mennyire csodálatosak ma a németek. Felelősséget vállalnak olyasvalamiért, amit nem is ők követtek el.”

A héten egy kis ünnepség keretében adták át nekik a tökéletes épségben maradt elegáns étkészletet, amelyet hamarosan az USA-ba szállítanak. Alyse a washingtoni Holokauszt Múzeumnak adományozza teljes készletet, hogy mindenki megismerhesse a becsület és baráti hűség e történetét.