“Nincs szükség szűk Síp utcai elitre”

Hosszú és kimerítő, több mint hatórás választási procedúrát követően Mester Tamás, a Nagyfuvaros utcai templomkörzet küldötte lett a Budapesti Zsidó Hitközség új elnöke. A 79 küldöttből Mester Tamásra 41-en, míg Kiss Henriettre 38-an voksoltak. Ez azonban csupán a végeredmény, amelyet hosszú küzdelem és érdekes megjegyzések tarkítottak. Lássuk, mi is történt tegnap délután négy órától este tízig a Síp utcában.

A választási közgyűlés hangulatát még Radnóti Zoltán főrabbi nyitóimája előtt megalapozta Keszler Gábor, a Választási Bizottság elnöke, aki úgy találta, hogy a kampányban sok volt a durva, nemtelen és közönséges támadás. Közölte, személye ellen egyfajta feljelentés érkezett, amelyben egy régi, mint utóbb kiderült, 15 éves ügyét rángatta elő a bejelentő. Keszler elismerte, valóban volt rendőrségi ügye, melynek végén felfüggesztett elzárásra ítélték, ám azóta mentesült minden következmény alól. Ellenben úgy érzi, ebben a helyzetben nincs joga, hogy levezesse a választási közgyűlést, azt tehát Dr. Rosta Márton és Dr. Gádor György fogják vezetni.

A hirtelen beállt csendet követően, Radnóti főrabbi nyitóimája következett, amelynek erős üzenete volt. A rabbi tóraszakasszal alátámasztva hangsúlyozta, együtt kell menni, bármi történjék is, a legfontosabb, hogy a Síp utca egységes legyen. A jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő megválasztását követően 79 küldött részvételével megkezdődött a közgyűlés, amelynek egyetlen napirendje volt az elnök, az ügyvezető, az elöljáróság, a számvizsgáló és a választási bizottság tagjainak megválasztása, mindez három lépésben.

 

A tervezet szerint az elnökjelöltek programjaik ismertetését követően azonnal választás következett volna, ám Heisler András váratlanul azt javasolta, hogy egy-egy program ismertetése után hallgattassanak meg a hozzászólni kívánó küldöttek is. A javaslat utáni felhördülést követő szavazáson nagy többség utasította el Heisler ötletét. dr. Héber Gábor ironikusan jegyezte meg, érdekesnek tartja, hogy a terembe való belépéskor csupán egyetlen elnökjelölt fényképes életrajzát kapták meg. Vagy mindenkiét, vagy senkiét, mondta.

Ezután az elnökjelöltek programismertetője következett. Elsőként Ács Tamás, a BZSH eddigi elnöke lépett a mikrofonhoz. Még meg sem szólalt, amikor a terem végéből valaki félhangosan megjegyezte: nem csináltál semmit. Ács a megjegyzést nem hallván kezdett bele programjának ismertetésébe, amelyet rögvest azzal indított, a szavazás fogja eldönteni, hogy az elmúlt négyéves munkája mennyire volt sikeres. A gazdasági folyamatok átláthatóságát ígérte és azt, hogy az információk, amely a közösségre tartoznak, bent fognak maradni a Síp utcában. Megjegyezte, mozgósítani kellene a fiatalokat és erősíteni a kapcsolatot a vidéki körzetekkel. Észrevételeit egyfajta önkritikának is lehetett értelmezni. Ács szám szerint megmondta, hány döntés született elnöksége alatt, majd büszkén tette hozzá, a turizmus átszervezésével kétszeresére nőtt a BZSH bevétele. Sikerként említette a Zsidó Nyári Fesztivál átszervezését is. Ezután tért rá a szerinte sikertelen ügyekre, melyek között elsőként nevezte meg azt, hogy máig nincs konszenzus a neológia irányáról. Ide sorolta azt is, hogy nem volt hatékony a fiatalok szervezése és nem megfelelő az iskolai oktatás. Nem tagadta, vannak nézeteltérések a BZSH és a MAZSIHISZ között, hiszen a párbeszéd, ahogyan fogalmazott nem mindig kulturált, és cseppet sem erősödött a kapcsolat a vidéki zsidósággal. Hozzátette, hatékonyabb együttműködésre lenne szükség a Kormánnyal. Beszéde végén célként nevezte meg, hogy a BZSH önállóbb szervezet legyen, hogy hatékonyabban kellene megszervezni a nyelvoktatást, erősíteni a vidéki együttműködést.  Végül annak a véleményének adott hangot, hogy az egyes körzetek képviselőinek számát igazságosabban kéne elrendezni.

A következő elnökjelölti program Kiss Henrietté volt. Beszédének első mondata így hangzott: „Választunk, a választás döntés, de fontos tudni, hogy miről.” A legfontosabb kérdés, mondta, hogyan tovább. Határozottan kijelentette, az elmúlt időszakban ez a grémium nem látta el jól a feladatát, mindenhol vita és ellenségeskedés támadt. Minden budapesti zsidónak azt kell éreznie, hogy helye van köztünk, mondta. Felsorolta azokat az ügyeket, amelyekről alig tud valaki, holott szerinte fontos volna. Bizalmat kell építeni, fogalmazott, mert a bizalmi szálak elszakadtak. Beszéde végén elnöki programjának lényegét így foglalta össze: „Egy nő soha nem teheti meg, hogy választ a vélemények között, mert mindig mindenkit le kell ültetni az asztalhoz.”

Ezután Kőszegi Zoltán lépett a pulpitusra, aki az eddig megszólalókhoz képest igen hosszasan beszélt önmagáról, családjáról és múltjáról. Azzal folytatta, a következő négy év kulcsszava így hangzik: csinálni. Szerinte fontos elérni azokat a zsidókat, akik még nem kötődnek a közösséghez, majd ismét önmagára terelve a szót, közölte, a jövendő elnöknek kompetensnek kell lennie a XXI. század modern technikáiban. Szerinte egyértelműen azonosak a BZSH és a MAZSIHISZ érdekei, veszekedni tehát nem szabad, ő ebben lesz partner. Beszéde végén mottóját ismertette: „Megtesszük és meghallgatjuk”.

Az utolsó elnökjelölt, Mester Tamás egyedüliként köszönte meg Ács Tamás négyéves tevékenységét. Mester az Új Élet márciusi számát idézte, amelyben zsidó vezetőket kérdeztek arról a világban, mi a legnagyobb baj és veszély, amely a zsidó közösséget fenyegeti. Hangsúlyozta, hogy a legtöbben azt emelték ki: a zsidók elidegenednek saját közösségüktől. Ezen kell tehát változtatni. A budapesti zsidóságot egyesíteni kell és meg kell teremteni végre a BZSH és a MAZSIHISZ békéjét. Szerinte jelenleg a BZSH-nak nincs semmiféle jövőképe. Nincs szükség szűk Síp utcai elitre, fogalmazott, ellenben végre hiteles arculat kell, ehhez azonban alapos PR-munkára van szükség. Úgy gondolja, fontos a gazdasági stabilitás, az átláthatóság, de mindenképpen erősíteni kell a szakrális vonalat. Úgy látja, kevés a fiatal, márpedig a fiataloknak is részt kell venniük a hitéletben. Kardinálisnak nevezte az oktatás szerepét, majd azzal folytatta, hogy új szakemberek alkalmazására lesz szükség és meg kell erősíteni a rabbikart. Váratlan fordulattal közölte, az elnökjelöltek közül csupán őt érték, ahogyan fogalmazott, nemtelen és gusztustalan támadások. Beszédét így fejezte be: „ezeket az embereket, akik belülről ezeket a dolgokat generálták, haladéktalanul el kell távolítani a hitközség környékéről”.

Az elnökjelöltek programbeszédeit követően, az ügyvezető igazgatói poszt egyetlen jelöltje, dr. Kunos Péter következett. Kunos azonnal leszögezte, tőle ne várjanak programot, ő az első számú szolga és felelős vezető. Beszéde lényegében címszavakból állt. Kiszervezték az idegenforgalmat, amely immár szilárd gazdasági alapot kínál a maga bruttó egymilliárd 600 millió forintos bevételével. Integrálták a kóser konyhát és éppen mára, a választás napjára időzítve nyílt meg a Síp utcában a kóser bolt és kávézó. Elindult a szakgimnázium, felújították a zuglói és a Rumbach utcai zsinagógát. Szinte újjászületett, mondta, a Síp utcai székház, és erősödött a körzetek biztonsági fejlesztése is. Tisztában van azzal, hogy sok a gond a temetőkkel. Végül elmondta, energetikailag megújult a Bálint ház. Beszédét azzal az egyszerű gondolattal zárta, hogy folytatná tovább.

A beszédeket követően a szavazási procedúra 17 óra 15 perckor indult meg. Az első körben Ács Tamás 3, Kiss Henriett 20, Kőszegi Zoltán 18, míg Mester Tamás 37 szavazatot kapott. Tekintettel arra, hogy senki nem kapott a megválasztáshoz elegendő voksot, második fordulóra került sor Kiss Henriett és Mester Tamás között. Közben azonban 72 igen szavazattal dr. Kunos Pétert újra a BZSH ügyvezető igazgatójává választották.

Az elnökjelölti második fordulóban 79 szavazóból 38-an Kiss Henriettre, míg 41-en Mester Tamásra szavaztak, így a BZSH következő elnöke Mester Tamás lett. Mester megválasztása után megköszönte a lehetőséget és megígérte, nem csupán 41 ember elnöke lesz. Újra megerősítette: béke lesz a Síp utcában és az ajtaja mindig nyitva áll.

Az új elnök megválasztása után késő estébe nyúlóan és több fordulóban választották meg a 11 tagú elöljáróságot, a Számvevő és Számvizsgáló, valamint a Választási Bizottság tagjait.

Az új elöljáróság tagjai:

Halpern György
dr. Kardi Judit
Kerényiné Rippner Zsuzsa
Kiss Henriett
Nádel Tamás
dr. Róna Iván
Vadász Gáborné
dr. Várnai György
Keszler Gábor
Kurucz Ákos
Szántó György

Az új Választási Bizottság tagjai:

Fináli Péter
Gerő Péter
Jung Tamás
Kovács Gábor
dr.Kurucz Ákos
Róth László
Soron András
dr. Zallel János

Az új Számvevő és Számvizsgáló Bizottság tagjai:

Ács Tamás

László Gábor