Netanjahu amerikai útja miatt halasztódnak a túszalku második szakaszának tárgyalásai

A megállapodással ellentétben hétfőn nem kezdődnek meg a tárgyalások a túszalku második szakaszáról.

A túsz- és tűzszüneti megállapodás szerinti, a 42 napos első szakasz 16. napján [hétfőn] történő második fázis végrehajtására vonatkozó tárgyalások megkezdése már biztosan nem fog megtörténni, mivel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy döntött, nem küld tárgyalókat sem a katari, sem az egyiptomi fővárosba, amíg nem beszél Donald Trump elnökkel, keddre tervezett hivatalos látogatása során a Fehér Házban – írja az ujkelet.live.

Vasárnap reggeli elutazása előtt a miniszterelnök találkozót hívott össze David Barnea kémfőnök, Ronen Bar – a Sábák vezetője, Nitzan Alon vezérőrnagy, és más magas rangú tisztviselők részvételével, de az utolsó pillanatban lemondta a megbeszélést. A tűzszüneti tárgyalókat katonai titkára, Roman Gofman tájékoztatta döntéséről, miszerint hétfőn nem utaznak Katarba a második szakasz tárgyalásainak megkezdésére.

Az Axios újságírójának nyilatkozó kormányzati tisztviselő szerint a tárgyalók egy terv bemutatását tervezték a miniszterelnök részére, a második fázis megbeszéléseire vonatkozóan – különös tekintettel néhány politikai jellegű kérdésre, ami lendületet adhatna a további folytatáshoz.

Az izraeli média tegnap esti hírei szerint Netanjahu döntése azt követően történt, hogy értesítette korábbi szakmai tárgyaló csapatának vezetőit, miszerint a második szakasz vezetését Ron Dermer – stratégiai ügyekért felelős minisztere fogja átvenni. A miniszterelnök állítólag azzal indokolta a változtatást, hogy innentől kezdve a tárgyalások politikai és stratégiai jellegűek, és a Gázai övezet másnapját érintik, így elsősorban az amerikai küldött, Steve Witkoff fogja irányítani. A kémfőnök, és a Sábák vezetője azonban arra figyelmeztettek, hogy döntése hátrányosan befolyásolhatja a második szakaszra vonatkozó eredményeket, megjegyezve, hogy a tárgyalások Katar és Egyiptom közvetítésével, és nem az Egyesült Államok révén zajlanak.

Netanjahu elutasította, hogy Barnea és Bar helyett Dermert bízta meg, mondván semmilyen döntést nem hajlandó hozni, míg haza nem tér washingtoni útjáról. Netanjahu Fehér Házi hivatalos látogatása kapcsán tervezett amerikai útja elvileg csütörtökig tartott volna, de időközben meghosszabbította. Ily módon, jövő hétnél előbb nem tér vissza az országba, és amennyiben komolyan gondolta, hogy addig nem dönt a túszalku tárgyalások folytatásáról, kérdésessé válhat a jövő szombaton esedékes túszok elengedése.

Elemzők, illetve az izraeli médiának nyilatkozó kormányzati források szerint Netanjahu azt szeretné elérni az Ovális Irodában, hogy Trump egyezzen bele a második szakasz végrehajtásának késleltetésébe, oly módon, hogy egy meghosszabbított első fázis keretében köteleznék a Hamászt, hogy az összes – vagy a lehető legtöbb túszt engedje szabadon az ideiglenes tűzszünetért cserébe. Azontúl, hogy egy ilyen felvetés a megállapodás megszegését jelentené, a Hamász bizonyára elutasítaná a változtatást. Emellett Netanjahu valószínűleg azzal a céllal érkezik a Fehér Házba, hogy meggyőzze Trumpot arról, miszerint a második szakasz anélkül ne jöhessen létre, hogy a terrorszervezet előzetesen beleegyezne az övezet demilitarizálásába, és elhagyásába. Ez utóbbi tervek, bár egy próbát megérnek, megvalósulásuk azonban csekély.

Ami biztosra vehető – Trump második elnökségét nyitó első útján, Netanjahu nagyobb eséllyel az iráni kérdést szeretné hangsúlyozni, egy későbbi időpontra halasztva a gázai háború másnapjának kérdését, ami egyúttal a szaúdi normalizáció jegelését is eredményezné.

Az elnök újraválasztását követően hangos volt az izraeli média az iráni nukleáris képességek elleni küszöbön álló – lehetőleg izraeli akcióval kapcsolatban. Ez ügyben Trump előtt, elvileg két lehetőség áll: egy diplomáciai.megállapodás, vagy katonai akció, akár izraeli, akár közös művelet formájában. Míg a helyzet beérik a támadásra Izrael azt szeretné elérni, hogy  Trump súlyos szankciókat jelentsen be Irán ellen, emellett hiteles katonai fenyegetést helyezzen kilátásba.

Az elnök korábbi nyilatkozatai szerint azonban első körben biztos nem fog katonai akciót kezdeményezni Irán ellen.

Ami a szaúdi normalizáció illeti, és amennyiben Trump számára ténylegesen elsődleges prioritást jelent, akkor nem valószínű, hogy hajlandó lenne félretenni terveit, és miközben az iráni nukleáris létesítmények elleni támadással foglalkozna, a gázai harcok újraindítását is elfogadni. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös világossá tette, hogy nem ül tárgyalóasztalhoz, amennyiben az állandó gázai tűzszünet nem biztosított, és nem körvonalazódik a kétállami megoldás, ami Netanjahu koalíciójának végét jelentené.