Németország – ahol már 1700 éve élnek zsidók

Írta: Polgár György/Düsseldorf - Rovat: Politika, Történelem

A németországi zsidók nagyszabású eseménysorozattal készülnek megemlékezni arról, hogy korai elődeik már legalább 1700 évvel ezelőtt jelen voltak az ország területén.

Köln, a zsinagóga a Königsplatzon egy háború előtti képeslapon

Azt, hogy mióta éltek zsidók a mai Németország területén, nem lehet tudni, de i.sz. 321-ben már bizonyosan. Konstantin római császár ugyanis ekkor engedélyezte egy rendeletben, hogy zsidók is tagjai lehessenek a birodalom városi szenátusainak. A legenda szerint ennek oka nem valamiféle vallási tolerancia volt, hanem anyagi megfontolás: Colonia Claudia Ara Agrippinensium, azaz a mai Köln egyik hídja felújításának költségeit állítólag egy Isaac nevű zsidó vállalta. Ilyen fajta pénzügyi támogatást azonban csak a városi tanácsok tagjainak volt szabad adniuk. Más pénzforrás híján az uralkodó rugalmasnak bizonyult, így az ügy érdekében engedélyezte zsidók beválasztását a vezetői testületekbe. Az érdekközösség nem tartott sokáig, mivel a városvezetőknek kötelező volt a római istenekhez fohászkodni. Ezt a feltételt a zsidó városatyák természetesen nem tudták teljesíteni, így egy idő után megvonták tőlük a szenátusi tagság lehetőségét. Akár igaz Isaac története, akár nem, egy biztos: a császári dokumentum a legrégebbi bizonyítékává vált zsidók jelenlétének az Alpoktól északra.

Jürgen Rüttgers Északrajna-Vesztfália tartomány volt miniszterelnöke, aki egyébként történelem-professzor, valamint a Németországi Zsidók Központi Tanácsa alelnöke, Abraham Lehrer a méltó megemlékezés érdekében tavalyelőtt létrehozta Kölnben zsidó és nem zsidó személyek részvételével a 321-2021: 1700 Év Zsidó Élet Németországban egyesületet.

Constantinus császár dekrétuma

„Ahogyan egyre jobban belemélyedtünk az előkészületekbe, rájöttünk, milyen kiváló lehetőség van a kezünkben a zsidó élet és hagyományaink széleskörű bemutatására, annak érzékeltetésére, hogy mindig is része voltunk a társadalomnak és mennyi mindenben járultunk hozzá a fejlődéséhez” – kezdi magyarázni a Szombatnak Andrei Kovacs, az egyesület ügyvezetője. Nem kis feladat a pogromokkal, jogfosztottsággal és kirekesztéssel terhelt német-zsidó történelem pozitív oldalainak a bemutatása, jóllehet a békés időszakok mindig hosszabb-rövidebb ideig tartó virágzáshoz vezettek. „Az elmúlt 1700 évre összpontosítunk, de a mai élet szemszögéből. A Soá természetesen fontos része a visszaemlékezésnek, de nem az egyetlen. Az életről kívánunk szólni, nem a halálról”. Vagyis az egyesület szeretné a zsidó kultúrát láthatóvá és kézzelfoghatóvá tenni a kívülállók számára, annak változatosságával és sokszínűségével. Valóban: se szeri se száma a tervezett programoknak.

A Covid-járvány nem könnyíti meg a szervezést, hiszen a személyes találkozások egyelőre alig lehetségesek. A rendezők lelkesedését ez mit sem befolyásolja.

Február 21-én tartják a hivatalos megnyitó ünnepséget, amelyen Walter Steinmeier szövetségi elnök is beszédet mond. A rendezvényt az ARD közszolgálati televízió élőben fogja közvetíteni.

 Jó néhány projekt végig fogja kísérni az egész ünnepi évet. Így például az egyesület felkérte a Bubbales zsidó bábszínházat a zsidó ünnepek játékos formában történő bemutatására. Úgy gondolják, a gyerekeknek szóló előadásokon keresztül a felnőttekhez is szólhatnak, hiszen ők sem ismerik a szokásokat. Pedig annak mindennapi jelentősége is lenne. „Az itteni egyetemeken, főiskolákon gyakran szombatra esnek a vizsgák. Az oktatók sajnos nem mindig gondolnak arra, hogy egyes diákoknak gondot jelent aznap megjelenni. Vasárnap senkinek sem jut eszébe dolgozatot íratni” – említ egy gyakorlati példát Kovacs úr.

Andrei Kovacs

A hetente változó témájú, kb. egyórás podcast hangvétele már komolyabb. Ebben zsidó származású újságírók zsidó emberekkel beszélgetnek identitásukról, életükről. Kovacs: „Igazság szerint sokszor mi sem vagyunk mindennel tisztában.”

Az érzelmekre zenével is kívánnak hatni. Többek között egy ismert rapper, Ben Salomonak a minap megjelent balladai hangvételű dalával, mellyel a közelmúlt rasszista és antiszemita támadások áldozatainak kíván emléket állítani.

Ben Salomo – Deduschka prod. by Dj Ilan (Official Video) [ENG SUBTITLES]

Ein Jahr nach dem verheerenden antisemitischen Anschlag von Halle, veröffentlicht Ben Salomo seinen neuen Song “Deduschka” und reflektiert darin seine persön…

Sok közösség szeretne kifelé nyitni, de – főleg a kisebbek – sokszor nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. A Szukkót XXL, azaz a világ legnagyobb lombsátra ebben fog ősszel segíteni nekik. Ha minden jól megy, az ország mind a százöt gyülekezete részt vesz majd a maga építményével, ahová a külső érdeklődőket szeretettel várják. A sok egyedi sátor együtt fogja eredményezni az XXL méretet. A képzeletbeli „megaszukkot” mindenkihez szól majd. „Németországban két dolgot – vallástól és származástól függetlenül – mindenki szeret: építeni és dekorálni. Az ünnepi lombsátor végső soron pedig nem más, mint építés és dekorálás, természetesen a vallási szempontok szerint. Ezzel a kis trükkel a zsidó ünnepek egyikét közel tudjuk hozni az emberekhez” – magyarázza egy mosoly kíséretében a marosvásárhelyi születésű, magyarul még egészen jól beszélő ügyvezető. „Megmutathatjuk, hogy hagyományainkban nincs semmi titokzatos. Hiszen ez csak egy ideiglenes házikó, amelyben a betérők kellemesen eltöltenek némi időt. Nem jelképez semmilyen kétes dolgot, hanem a sivatagi vándorlásnak állít emléket.” Az akciót nem csak anyagilag támogatja az egyesület, hanem rendelkezésre bocsájtanak egy egyszerű építési tervet is, melyhez az anyagok a kereskedelemben könnyen beszerezhetőek.

Egy másik nagy projekt neve Mentsh* – A Találkozások Fesztiválja. Változatos és könnyed programokkal mozdítja elő a kultúrák egymás mellett élését közös, azaz zsidó és nem zsidó utcai zenéléssel, kollektív főzéssel vagy barkácsolással, amit a Találkozások Autóbusza országjárása egészít ki.

Legalább ennyire izgalmasak a kisebb projektek, melyeket nem központilag szerveznek. Bárki jelentkezhetett javaslatával, aminek szponzorálásáról egy többtagú zsűri döntött. Összesen 450 tervet fogadtak el az ország összes tartományából, és finanszíroznak abból a huszonkét millió eurós alapból, melyet a Belügyminisztérium, a Kulturális Minisztérium, Északrajna-Vesztfália tartomány és Köln városa biztosít. Ilyen például a New Yorkban és Berlinben is működő Leo Baeck Intézet akciója, a Shared History Project. Ennek keretében 58 olyan egyedi tárgy, metaforikus motívum vagy akár fogalom beadását kérték a széles közönségtől, amelyek az elmúlt 1700 év közép-európai zsidó történelmét példázzák. Az összegyűjtött anyagot egy virtuális kiállításon bemutatják be. Egyik darabja Konstantin császár dekrétuma. Németország hivatalos ifjúsági jazz-zenekara, a BuJazzO egy másik érdekes pályázatot nyújtott be. Ők régi némafilmeket kívánnak modern zenével aláfesteni és bemutatni. Ennek kapcsán a Soá előtt készült mozi-hirdetéseket fognak vetíteni, melyeket annak idején zsidók forgattak. Annak bizonyításaként, hogy zsidó rendezők ebben a műfajban is alkottak értékeket.

A Bujazzo zenekar

Kovacs úr reményei szerint a jubileumi év hatására a zsidóságot a jövőben nem kizárólag a Holokauszttal fogják összefüggésbe hozni, és talán csökken az egyre gyakrabban tetten érhető antiszemitizmus. Ráébrednek majd, hogy a zsidók ugyanolyan németek, mint az ország nem zsidó polgárai, még akkor is, ha elenyésző kisebbséget képviselnek a nyolcvanhárom milliós országban. Mindez azért is fontos, mert csak így akadályozható meg, hogy a zsidók ne fordítsanak tömegesen hátat az országnak.

Nem félő, hogy a végén egy, főként zsidók által látogatott zsidó rendezvénysorozat lesz a jubileumi év eseményeiből? „Nem!” – hangzik a határozott válasz. „Sőt, én inkább attól tartottam, hogy a közösségeink nem lesznek eléggé aktívak, de szerencsére aggodalmam alaptalan volt. A média érdeklődése váratlanul nagy. Már eddig is számos tv- és rádióállomás, valamint a legnagyobb újságok és sok helyi lap tudósított rólunk. A keresztény egyházak is beszálltak a hírverésbe, különböző szövetségek is aktívak.” Például a felnőtt-oktatás hálózata, a Népi Főiskolai Szövetség (Volkshochschul-Verband) önálló portált rendezett be saját zsidó témájú tanfolyamokkal. A magyar Nemzeti Népegészségügyi Intézet németországi megfelelője, a Robert Koch Institut a honlapján emléket állított annak a tizenkét kiváló zsidó tudósnak, akiket a nemzetiszocialista rezsim 1933-ban eltávolított tisztségéből. Természetesen maguk a zsidó közösségek is igyekeznek népszerűsíteni a rendezvényeket.

Nemcsak csak a programok változatosak, hanem a reakciók is. A legtöbb zsidó szervezet, mint például az Ortodox Rabbik Tanácsa, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa vagy a zsidó ifjúsági szövetségek lelkesen üdvözlik az ötleteket, míg mások inkább csendben ünnepelnének. Biztonsági aggodalmaik mellett szerintük az egész túlságosan kommersz, vagy például a bábelőadások leginkább a sztereotípiákat erősítik. A nem zsidók körében is eltérnek a vélemények. Kovacs úr hosszasan sorolja, kik támogatják őket: „A legtöbben örülnek a régen esedékes aktív nyitásnak, annak, hogy érthető formában végre megtudhatnak valamit a zsidó kultúráról. Ugyanis a vészkorszakon, a koncentrációs táborokon kívül szinte semmit sem tudnak rólunk, jó esetben az iskolával meglátogattak egy zsinagógát. A tartományi kormányok is örülnek a kezdeményezésnek, még ott is, ahol nincsenek zsidó lakosok. Rájöttek, hogy ideje többet tenni az antiszemitizmus ellen, és a jubileumi év eseménysorozata kiváló eszköz erre. Felix Klein szövetségi antiszemitizmus-biztos tartományi kollégáival egyetemben is erőteljesen támogat minket” – örvendezik. Persze a rosszindulatú megjegyzések sem maradnak el. A „Már megint a zsidókat pénzelik?” vagy a „Valóban nincs mostanában más gondunk?” az enyhébbek közé tartoznak.

Még szinte el sem kezdődtek a jubileumi produkciók, de Kovacs úr már a jövőre is gondol. „Jó lenne egy európai szintű fesztivált szervezni, hiszen az egyes országok közösségeinek rengeteg érdekes bemutatnivalója lehet. Vagy, ha a három legnagyobb európai közösség, azaz a francia, a magyar és a német közösen megismételné a Szukkót XXL-t.” – búcsúzik ötletével a Szombat tudósítójától.

 

*Ez a jiddis kifejezés „igaz embert”, illetve „nemeslelkű embert” jelent. (PGy)

támogatás
Pop up banner

Címkék:1700 év, Németország, zsidóság

[popup][/popup]