Németország: tavaly 4782 antiszemita incidens történt – 83 százalékos a növekedés

A németországi Antiszemitizmus Kutatási és Információs Központ (RIAS[i]) tegnapelőtt megjelent jelentése szerint 2023-ban ijesztő mértékben megnőtt az antiszemita incidensek száma. A szervezet egyértelmű összefüggést lát az Izrael elleni október 7-i terrortámadással.

A RIAS tavaly összesen 4782 antiszemita incidenst dokumentált, ami közel 83 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen esetek több mint fele, pontosabban 2787 a Hamász mészárlásait követő szűk három hónapban történt, vagyis közvetlen reakció volt a közelmúltban elkövetett erőszakra, illetve Izrael válaszára. Október 7 és az év vége között naponta átlagosan 32 ilyen esemény történt. 2022-ben ez a szám még csak napi 7 volt. Az esetek 52 százalékát az Izraellel kapcsolatos antiszemitizmus kategóriájába sorolták, vagyis Izrael állam ellen irányultak, tagadva az ország létjogosultságát. A szerzők szerint: „2023. október 7-én sok zsidó számára új korszak kezdődött: életük egy azelőtti és egy azutáni időszakra oszlik.”

Ráadásul a zsidóellenes megmozdulások október 7. óta egyre erőszakosabbá váltak. A korábbinál jóval több volt a súlyos testi sértést vagy akár életveszélyes sérülést okozó támadás. Ezek zsidó közösségek, zsidó vagy nem zsidó személyek ellen irányultak. Hét ilyen brutális incidenst dokumentáltak, amelyek közül ötöt október 7-e után követtek el.

A 2023-ban regisztrált 183 fenyegetés 64 százaléka – akár írásban, akár szóban – szintén az év utolsó negyedévében történt. A támadások áldozataival szolidaritást vállaló személyek is gyakran váltak antiszemita ellenségeskedés és fenyegetések célpontjává a közösségi médiában.

A vagyoni károkozás 60 százalékos növekedést mutatott 2023-ban. A 2022-es 205 esetről tavaly 329-re emelkedett ez a szám. Ide leginkább az emlékhelyeken, zsinagógák vagy más zsidó intézmények falára firkált graffitik tartoznak, de olyan tettek is, mint amikor tojásokat dobáltak magánházakra, amelyeken izraeli zászlót helyeztek el.

Az összejövetelek központi szerepet játszottak: Az október 7. utáni időszakban a RIAS 415 antiszemita gyűlést regisztrált, amelyek többsége az Izrael-ellenes aktivizmus kategóriájába volt sorolható. A tüntetéseken különböző politikai hátterű emberek és csoportok vettek részt: jobb- és baloldali gondolkodású személyek, a politikai középhez tartozó egyének és muszlimok egyaránt. Mindazonáltal, a korábbi évekhez hasonlóan az adatszolgáltató központ az antiszemita incidensek többségét nem tudta egyértelműen konkrét politikai vagy ideológiai háttérhez sorolni. Amelyeket sikerült, azoknak főként jobboldali szélsőséges vagy összeesküvés-elméleti hátteret látott. A RIAS a bevezetőben említett 4782 megnyilvánulás alig három százalékának tulajdonít iszlámista jelleget, bár az éves szinten tapasztalt 150 ilyen jellegű megnyilvánulásból 130 az október 7-e utáni időszakra volt tehető. Az indíttatást tekintve az Izrael-ellenes aktivizmus volt a legelterjedtebb kategória, amely az összes eset 12 százalékát tette ki.

A jelentés szerint több zsidógyűlölő cselekményt jelentettek oktatási és kulturális intézményekből, azaz óvodákból, iskolákból, egyetemekről, múzeumokból és színházakból, mint korábban – összesen 471-et. Ezek közül 301-et a terrortámadás után jelentettek be. Gyakoriak voltak az olyan megjegyzések, mint „mocskos zsidó”, vagy olyan kijelentések, miszerint „a zsidók gyilkosok”, ők tehetnek a Soáért és ők a felelősek azért, ami Palesztinában történik.

A riport összegzésként kimondja, hogy azok a negatív tapasztalatok, amelyeket a zsidó emberek már évek óta megélnek, „óriási mértékben felerősödtek, és mindennap érezhető teherré váltak”. Ezt tükrözi vissza a Németországi Zsidók Központi Tanácsának a zsidó közösségek és szervezetek elnökei körében végzett felmérésre is. A válaszadók támadásoktól való félelemről, nagyfokú bizonytalanságról számoltak be. 78 százalékuk állította, hogy életük Németországban negatív irányban változott meg. Egy másik friss felmérésből kiderül, hogy október 7-e óta a válaszadók 38 százaléka inkább tartózkodik zsidó rendezvényeken való részvételtől. 76 százalékuk pedig egyértelműen kijelentette, hogy manapság kevésbé biztonságos zsidóként élni a városukban és kerülik a hovatartozásuk láthatóvá tételét, például azzal, hogy nem viselnek nyíltan kipát vagy Dávid-csillagot.

Benjamin Steinitz, a RIAS ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az éves jelentést riasztásnak tekinti. Az állam felelőssége, hogy a zsidók biztonságban vehessenek részt a társadalmi életben.

Felix Klein, a németországi zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős kormánybiztos: „A zsidóellenes erőszak visszaszorítása érdekében hozott számos intézkedés azt mutatja, hogy a szövetségi kormány a 2023. október 7. óta elharapódzott antiszemitizmust kiemelt prioritásként kezeli. Nem nyugszunk a zsidógyűlölet elleni küzdelemben, amíg nem lehet olyan RIAS-jelentést közzétenni, amelyben alig vagy egyáltalán nem szerepel antiszemita incidens”.

Az idei jelentés alapján úgy tűnik, ez még egy darabig váratni fog magára.

A RIAS (Recherche- und Informationsstelle Antisemitismus). 2018-ban alakult. Célja, hogy a report-antisemitism.de portál, illetve tizenegy irodája segítségével biztosítsa a zsidóellenes események jelentését, egységes nyilvántartását és dokumentálását. A közzétett adatok az érintettek vagy szemtanúk antiszemita incidensekről szóló közlésein, valamint más szervezetek által a RIAS-nak átadott információkon alapulnak.