Német külügyi államminiszter: Soros démonizálása tűzveszélyes és elfogadhatatlan

Rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan Soros György démonizálása – jelentette ki Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere a “Stop Soros” elnevezésű törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatban.

Keddi interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy létre kellene hozni egy EU-s pénzalapot a civil szervezetek támogatására azokban a tagállamokban, amelyekben veszélybe kerül a jogállamiság.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Der Tagesspiegel című berlini lap hírportálján közölt interjúban kiemelte: nagy aggodalmat okoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a többségi demokrácia olyan felfogását képviseli, amely nem fordít kellő figyelmet a kisebbségekre és a többségitől eltérő véleményekre.

Hozzátette, hogy a “Stop Soros törvénycsomag” a magyar civiltársadalom és a menekültügyi szervezetek korlátozását szolgálja, és az az érzés keletkezik, hogy az államilag támogatott Soros-ellenes kampány veszélyes kliséket erősít fel, ugyanis Soros Györgyöt zsidó finánckapitalistaként és illegális menekültsegítőként démonizálja, ami “tűzveszélyes és elfogadhatatlan”.

Az áprilisi parlamenti választásokat felvezető kampánnyal kapcsolatban elmondta: minden kampánynak része, hogy a pártok igyekeznek kedvező pozícióból nekivágni a választási küzdelemnek, de néhány elvet tiszteletben kell tartani. Így “nem fogadható el, ha egy EU-tagállam annyira megvetően nyilatkozik meg európai alapértékeinkről, ahogyan azt néha a magyar kormány teszi”, mert az EU több az egységes belső piacnál, értékközösség, amely valamennyi tagját kötelezi.

A német szövetségi kormánynak egyáltalán nem érdeke egy kétoldalú konfliktus kirobbantása Magyarországgal, “de nem szabad egyszerűen eltekinteni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapértékeit” – mondta a külügyi államminiszter.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország után Magyarországgal szemben is el kell-e indítani az EU-s alapszerződés hetedik cikkelye szerinti, a tagállamot megillető szavazati jog felfüggesztésére irányuló eljárást, Michael Roth azt mondta, hogy az Európai Bizottság már több eszközt igénybe vett Magyarországgal kapcsolatban, és a német kormány teljes mértékben támogatja törekvéseit, azt pedig egyelőre nem lehet megítélni, hogy szükség lehet-e a hetes cikkely szerinti eljárásra is.

A menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról szólva kiemelte, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha Budapest leállítaná a propagandát, amely azt a torz képet festi le, hogy a menekültek “lerohanják” az országot.

Hozzátette: a német kormány egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, de nem egy “Európa-erőd” felépítéséről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy valamennyi uniós polgárnak joga van megtudni, ki lép be az EU területére.

Arról is szólt, hogy egyes országokban viszonylag új az integráció és a migráció ügye, és kevesebb tapasztalat halmozódott fel, mint Németországban. Éppen ezért fontos, hogy az olyan országok, mint Németország “jó példát mutassanak” és világossá tegyék, hogy “a vallások, a kultúrák és az etnikumot sokszínűsége ugyan olykor megerőltető, de gazdagít is, és erősít”.

A következő, 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány két fő megfontolást, elvet támogat. Először is pénzügyi következményekkel jár, hogy valamely tagállam elvégzi-e az elvárt szerkezeti reformokat, másodszor pedig a jogállami elvek betartásához kell kötni az EU-s támogatások kifizetését.

Azonban nem csupán szankciókról és támogatáscsökkentésről kellene beszélni, hanem arról is, hogy fel kellene állítani egy EU-s támogatási alapot az alapértékek és a jogállamiság erősítésére. Ebből az alapból a civiltársadalmat lehetne támogatni azokban a tagországokban, amelyekben “nyomás alá kerül a jogállam” – mondta Michael Roth, hozzátéve, hogy az új támogatási formát az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében lehetne kialakítani.

Az SPD-s politikus kiemelte: önkritikusan meg kell állapítani, hogy csaknem 14 évvel az EU keleti bővítése után a “régi és az új tagállamok” még mindig nagyon idegenek egymásnak, és “nem igazán nőtt össze mindaz, ami valójában összetartozik”.

“Túlságosan keveset foglalkozunk a közép- és kelet-európai helyzettel” – tette hozzá Michael Roth, aki szerint a világhírű bolgár politológus, Ivan Krasztev joggal veti a nyugat-európaiak szemére, hogy eddig nem igazán érdekelte őket Közép-, és Kelet-Európa.

Nyugaton gyakran alábecsülik, milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakuláson estek át az emberek Kelet-Európában 1989 óta, “ha egyáltalán a hazájukban maradtak” – mondta a német külügyi államminiszter, megjegyezve, hogy egyedül Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki.

Különösen a mobilis és európai érzelmű emberek hagyták el Közép-Kelet-Európát, milliós nagyságrendben. Ez “szomszédaink számára fájdalmas veszteség, amelyről nem szabad megfeledkeznünk” – mondta.