Nemcsak Párizs…

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Ezrével menekülnek a zsidók Ukrajnából

alija2

Kép: Jerusalem Post

 

A tavalyi év során több mint 5000 ukrajnai zsidó hagyta maga mögött a folyamatos lövöldözést, áruhiányt és anarchiát, amely a térséget jellemzi, és megtizedelte a lakosságot is a Donyec-medence városaiban (ahol a Moszkva által támogatott szeparatisták egyre erőszakosabb háborút folytatnak a kijevi vezetés ellen). Csak Donyeck és Luhanszk városából mintegy 1300-an érkeztek január és november között, ami 1000%-os növekedést jelent a 2013-as év adataihoz képest a Zsidó Ügynökség (Szochnut) szerint.

Jehiel Eckstein, a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Társasága (IFCJ) alapítója maga fizetett egy decemberi repülőjáratot az Ukrajnából Izraelbe menekülők számára. Mint mondta: „Ez történelmi nap nemcsak a visszatérők, hanem Izrael számára is.”

Az érkezőket hangos héber zene és izraeli zászlókat lobogtató zöld sapkás katonák fogadták a Ben Gurion-repülőtér 1-es terminálján. Az oroszul társalgó új bevándorlók közül sokan a Kelet-Ukrajnában zajló polgárháború elől menekülve próbálnak a zsidó államban új életet kezdeni.

Donyecki életkép

Eckstein, az IFCJ nemzetközi zsidó-keresztény szervezet alapítója – több más szervezettel, például az American Jewish Joint Distribution Committee-vel és a Chabad mozgalommal karöltve – a zavargások kezdete óta milliós nagyságrendű segélyeket nyújtott Ukrajnának és a területén belül otthonuk elhagyására kényszerült zsidóknak. A menekülők rövid időn belüli beutaztatására már augusztus elején ígéretet tettek, azonban erre szervezési okokból egészen december 22-éig nem került sor.

Az Ukrajnából érkezetteket Benjamin Netanyahu is köszöntötte ugyanezen a hétfői napon este a jeruzsálemi Canada Centerben, a közös hanukagyújtás ceremóniáján. A miniszterelnök két fő okot nevezett meg a tízéves bevándorlási csúcs kiváltójaként: az egyik a növekvő antiszemitizmus – melynek hátterében részben az iszlamizálódás áll –, a másik pedig az a pozitívum, hogy Izraelben jó élni: a munkanélküliség például az egyik legalacsonyabb a fejlett világban. 2014-ben mintegy 25 ezren, azaz az előző évihez képest 35%-kal többen döntöttek az alijázás mellett, főként Nyugat-Európából.

Meet The Press

Natan Sharansky

A Zsidó Ügynökség elnöke, Natan Sharansky megjegyezte, hogy 2014 volt az első olyan év, amikor a bevándorlók zöme nyugatról, a „szabad világból” érkezett, s ennek indokát abban látta, hogy a zsidók a hazájukban akarnak élni. Sürgette továbbá a kormányt, hogy folytassa a bevándorlás támogatását, mivel – mint mondta – idén még nagyobb hullámra kell számítani, különösen Franciaországból és Ukrajnából.

„Ha egy járat teljesen betelt, még egyet kell indítanunk – ecsetelte a helyzetet Sharansky, – és várhatóan ez minden hónapban így lesz a közeljövőben. Amíg az emberek jönni akarnak, addig annyi járatot fogunk indítani, amennyire szükség van.”

A szervezet tevékenységét elsősorban keresztény adományozók hozzájárulásával finanszírozzák, melyből felnőtteknek 1000, gyermekeknek 500 dollárt juttatnak a bérelt járatokkal történő utazásra. Mint Rubi Alfi-Nissan, az IFCJ munkatársa elmondta, „az emberek kisemmizve érkeznek, sokan mindenüket elvesztették. Nincsenek megtakarításaik, némelyeknek télikabátjuk sincs, ezért pénzügyi támogatást is nyújtunk nekik, hogy könnyebben újrakezdhessék az életet itt, Izraelben”.

Bár a menekültek egy része vissza szeretne térni ukrajnai otthonába, ez a jelen körülmények között nem reális lehetőség, mivel a tél kemény, és a lázadók kezén lévő területeken nincs fűtés, víz és megfelelő élelmiszer-ellátás. Ugyanezen okok miatt nem tudnak visszaköltözni azok a zsidók sem, akik Ukrajnán belül kerestek menedéket.

Még szeptemberben tett dnyepropetrovszki látogatása során Sharansky azt nyilatkozta a Jerusalem Postnak, hogy bár „sok ukrán zsidó halogatja a döntést,… minden szempontból világos, hogy végül nem lesz más választásuk”. Az alija terén Sharansky 400%-os növekedést prognosztizált.

A hanukai ünnepségen Sharansky, aki maga is Donyeck szülöttje, számos régi ismerősével találkozott, köztük egykori iskolatársakkal is, akik szerint még mindig a városban a legjobb élni, bármilyen állapotok uralkodnak is. Egy házaspár például elmesélte neki, hogyan hagyták hátra két bombázás között az otthonukat és a meneküléshez már túl idős szüleiket, valamint hogyan kellett átkelniük az általuk terroristáknak nevezett oroszpárti szakadárok ellenőrzőpontjain, míg végre ukrán állomásra – s ezzel biztonságba – jutottak.

Az utóbbi hat hónapot dnyepropetrovszki rokonoknál töltötték, arra várva, hogy a helyzet javuljon. Erre azonban nem került sor, és végül egy kelet-ukrajnai zsidó menekültek számára tartott tájékoztató előadás után a kivándorlás mellett döntöttek. Bár a házaspár még sohasem volt Izraelben és héberül sem tud, biztosak benne, hogy a zsidó államban jobb életük lesz, mint Donyeckben volt.

Az alijázási hajlandóság azonban nemcsak azok között növekszik, akik közvetlen fenyegetettségben élnek – a gazdasági tényezők szintén szerepet játszanak a döntésben. A dnyepropetrovszki Shefter házaspárt például nem érintették a keleti területeken zajló harcok, és mindketten jó szakmában, jó fizetésért dolgoztak. A válság hatására azonban mindkettejük munkahelye megszűnt, így egész családjukkal együtt inkább a kivándorlás mellett döntöttek.

A Jerusalem Post cikke nyomán Kalcsics ildi

támogatás
Pop up banner

Címkék:alija, Donyeck, Ukrajna

[popup][/popup]