Nem volt érvényes Frölich megválasztása?

A Szombat birtokába jutott Heisler András Mazsihisz elnök levele, melyet a Mazsihisz vezetőségi tagjaihoz intézett, s amelyben egyértelműen leszögezi: Frölich Róbert megválasztása a vallási bíróság (Bét Din) elnökének tisztségébe érvénytelen volt.

Heisler ezt levelében azzal indokolja, hogy a rabbitestület ülésének napirendjén a választás nem szerepelt; továbbá a rabbitestületnek nincs érvényes alapszabálya, így formailag nem is létezik. Ezen túl, érvel Heisler, a döntés ellen elnöki vétóval is élhetne, de érvénytelen döntésről lévén szó, erre nincs szükség.

Külön felhívja a figyelmet Heisler a Frölich megválasztásáról szóló közlemény egyik mondatára: „ a főrabbi által összehívott vallási bíróság rendelkezik illetékességgel a Mazsihiszen belül”. A szöveg nem tisztázza, miben lenne illetékes a vallásos bíróság, de Heisler levelében leszögezi: szó sem lehet arról, hogy „a vallási bíróság magához von szervezeti vagy más nem hozzájuk tartozó ügyeket”.

Miután levelében Heisler leszögezte a tényállást, a vezetőség tagjait felkéri, hogy szavazzanak meg egy határozatot, mely felszólítja a rabbitestületet, hogy

„jogszerű működésük Alapszabályunknak megfelelő jogi kereteit alkossák meg, a Közgyűléssel a Rabbitestületi szabályzatot határozat útján fogadtassák el, és működésüket csak ezt követően kezdjék meg. Fentiek nélkül határozataikat – ideértve az Áv Bét Dinről szóló 2019. augusztus 15.-i döntést is – a Vezetőség érvénytelennek tekinti, melyből így további (vallás)jogi aktusok nem fakadhatnak. Egyben a Vezetőség felhívja a tisztelt Rabbitestület figyelmét arra, hogy belső szabályozásuk nem teszi lehetővé az Alapszabályunkban meghatározott feladataiknak és kötelezettségeiknek önkényes kiterjesztését.”

Frölich megválasztásán egyébként nem vett részt Radnóti Zoltán, Verő Tamás, Schöner Alfréd és Deutsch Péter. Radnóti Zoltán, a budapesti rabbiság vezetője maga is levelet írt a rabbitestületnek, ebben úgy érvelt, hogy nem tartja szerencsésnek a napirendben jelölt állandó bész din létrehozását, az eddigi, kötetlen formát jobbnak tekinti, ezért távol marad az üléstől.

*

Heisler András levelének kézhezvétele után megkerestük Frölich Róbertet, aki az elnök leveléhez hasonló formátumban reagált. (Lásd alább.) Frölich úgy érvel, hogy a Misnáig visszamenő régi hagyomány szerint – amit egyébként a Mazsihisz alapszabály is maximálisan tiszteletben tart – a vallási bíróság fejét a rabbitestület választja meg. Hozzáteszi, hogy ez a gyakorlat Heisler András elnöksége alatt is változatlanul fennállt. A Bét Din az ő (Frölich) vezetésével számos alkalommal ülésezett és hozott döntéseket szükség szerint – csak éppen mindez formális keretek nélkül történt. A Heisler által érvénytelennek nyilvánított határozat éppen ezt próbálta formálisan is megerősíteni. Frölich végül az adminisztratív lépés fölötti értetlenségének ad hangot, mondván: „az Áv Bész Din pozíció nem jár hatalommal, pénzzel, előjogokkal, megkülönböztetett tisztelettel…”

*

A neológ hagyományok szerint szervezetük politikai döntéseit a világi vezetőség hozza meg, a rabbik vallási ügyekben illetékesek. Ami ellentétben áll az EMIH gyakorlatával, ahol, haszid hagyományok szerint, minden kérdésben, így a politikaiakban is, a rabbi (esetükben Köves Slomó) szava dönt.

A Mazsihiszt évek óta megosztja bizonyos vallási-ideológia feszültség: a Heisler András által meghirdetett modernizáció („Világra nyitott zsidóság”) ellenében Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga rabbija tekinthető a konzervatív ellentábor vezéralakjának.

2018-ban ez a feszültség vezetett oda, hogy Frölich Róbert lemondott az országos főrabbi tisztségéről is. (A tisztség egyébként inkább „kóved” volt, nem járt különösebb hatáskörrel.) A lemondásnak vélhetőleg köze volt az OR-ZSE rektori tisztségéhez is: Schőner Alfréd távozása után Frölich Róbert maga is pályázott harmadmagával az intézmény vezetésére, de a Mazsihisz vezetősége, a hagyománytól eltérőn, első ízben nem rabbit, hanem világi tudóst jelölt a rektori és a rektorhelyettesi tisztségbe is.

 

Heisler András Mazsihisz vezetőségi tagoknak küldött levele

Tisztelt Vezetőségi tagok!

A Mazsihisz honlapján ma egy különös közlemény jelent meg, idézem:

„Augusztus 15-én a Mazsihisz Rabbi Testülete megválasztotta az áv bét dint, a vallási bíróság elnökét dr. Frölich Róbert főrabbi személyében. 2019. augusztus 15-től a dr. Frölich Róbert főrabbi által összehívott vallási bíróság rendelkezik illetékességgel a Mazsihiszen belül.”

A közleménnyel kapcsolatban számos aggályom van.

1. A közlemény megjelenésének körülményei

A közleményt előzetesen nem láttam, annak megjelentetését nem kértem. Deák Andrea honlap-főszerkesztő arról tájékoztatott, hogy Schönberger főrabbi úr többszöri kérésének engedve tette elérhetővé a tartalmat a weboldalon. Alapszabályunk 72. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A közgyűlési és a vezetőségi döntéseket nem érintő körben a stratégiai és kommunikációs munkát általános jelleggel az elnök irányítja.”

Deák Andival a kérdést tisztáztam, hibázott, de tudom, nem volt könnyű helyzetben, nyilván nehéz egy vallási szervezetben ellentmondani egy rabbi „kérésének”.

2. A közleményben rögzített határozat meghozatalakor a Rabbitestületi ülés napirendjének a hiánya.

A Rabbitestülettől megkapott jegyzőkönyv szerint az ülésnek az Av Bet Din megválasztása nem volt meghirdetett napirendi pontja. Általános jogelv, hogy testületi ülésen nem lehet olyan napirendet tárgyalni, melyet az adott testület tagsága előzetesen ne ismert volna meg. A világi jogi keretek között a Polgári Törvénykönyv valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabálya rögzíti, hogy „a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.”, valamint „a döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.” Ptk. 3:17. § (3) és (6). Ezt az általános polgári jogi elvet Alapszabályunk magáévá tette ekként: „A napirenden nem szereplő kérdésben akkor hozható határozat, ha a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához a jelenlévők egyhangúlag hozzájárultak.” (48. §- a Közgyűlésről).

3. A Rabbitestületi szabályzat hiányának a kérdése

Alapszabályunk tartalmaz egy szigorú szabályt a Rabbitestület szabályzata körében: „A Rabbitestület az általa elkészített szabályzatot a Szövetség Közgyűléséhez terjeszti elő, és a közgyűlési tagok részére megküldi. A Rabbitestület szabályzata akkor válik hatályossá, ha azt a Szövetség Közgyűlése határozatilag tudomásul veszi. A Rabbitestület ezen közgyűlési határozattal egyidejűleg kezdheti meg működését.” (41. § (3) bekezdés)

Irattárainkban nincs nyoma annak, hogy ilyen, a Rabbitestület által elkészített belső működési szabályzat elkészült, és a közgyűlés által jóváhagyatott volna, így a Rabbitestület működése az Alapszabály rendelkezéseinek nem felel meg. A Rabbitestület jogszerű működésének helyreállítása mindannyiunk elemi érdeke, várom, hogy a Testület szabályzata mielőbb elkészüljön. Jóváhagyó határozat hiányában a Testület jelenlegi működése alapszabályellenes. Természetesen ez érinti a közlemény tárgyát képező határozat érvényességét, azaz érvénytelen határozat született.

4. A határozat „túlterjeszkedésének” a kérdése

Az egyébiránt érvénytelen határozat szerint a „vallási bíróság rendelkezik illetékességgel a Mazsihiszen belül”. Felmerülhet annak – akár jószándékú – lehetősége, hogy a vallási bíróság magához von szervezeti vagy más nem hozzájuk tartozó ügyeket.

5. A szövetségi elnöki vétó

Az Alapszabály rendelkezése szerint: „A Szövetség vallási ügyeiben eljáró Rabbitestület legkésőbb az ügyek eléjük terjesztésétől számított tizenöt napon belül köteles állásfoglalását vagy döntését meghozni. Határozatait tudomásulvétel végett a Szövetség elnökének küldi meg.” Tekintettel arra, hogy az Áv Bét Din tárgyú határozat érvénytelen, így azzal szemben nem kell formálisan rákényszerülnöm az elnöki vétó alkalmazására.

Tisztelt Vezetőség! Álláspontotok megismerése érdekében várom szavazatotokat az alábbi határozati javaslatra vonatkozóan:

„Határozati javaslat: A Mazsihisz Vezetősége felkéri a Rabbitestület tagjait, hogy jogszerű működésük Alapszabályunknak megfelelő jogi kereteit alkossák meg, a Közgyűléssel a Rabbitestületi szabályzatot határozat útján fogadtassák el, és működésüket csak ezt követően kezdjék meg. Fentiek nélkül határozataikat – ideértve az Áv Bét Dinről szóló 2019. augusztus 15.-i döntést is – a Vezetőség érvénytelennek tekinti, melyből így további (vallás)jogi aktusok nem fakadhatnak. Egyben a Vezetőség felhívja a tisztelt Rabbitestület figyelmét arra, hogy belső szabályozásuk nem teszi lehetővé az Alapszabályunkban meghatározott feladataiknak és kötelezettségeiknek önkényes kiterjesztését.”

Tartózkodom attól, hogy a Rabbitestület eljárását minősítsem, de fontosnak tartom, hogy ilyen akciókkal ne engedjük megzavarni működésünket. Ez olyan precedenst teremtene, ami alapján a jövőben a Rabbitestület bármilyen területre kiterjeszthetné illetékességét, akár a Vezetőség megválasztott tagjainak elfogadására, akár az ügyvezető díjazására, vagy bármi másra. Jogi nonszensz lenne, óvjuk meg magunkat ettől.

Nem mellesleg Mazsihisz Közleményt csak az elnöknek, vagy megállapodásunk szerint az Ügyvezetőnek van joga kiadni, s nem mellesleg a Rabbitestület által korábban benyújtott belső Rabbitestületi szabályzatukat azért adtuk vissza átdolgozásra, mert önkényesen megpróbálták kiterjeszteni működési hatáskörüket az Alapszabályunkban meghatározottakon túlra.

Záró gondolat: Ne legyen félreértés, nem a határozat érdemi tartalmát vitatom. Nem abban foglalok állást, hogy dr. Frölich Róbert főrabbi megfelelő Áv Bét Din lenne-e, vagy sem. Egy teljesen hibás eljárásrendet sérelmezek függetlenül tartalmától.

Várom szavazataitokat.

Budapest,2019. 09. 05.

Heisler András

elnök

***

Frölich Róbert lapunknak küldött válasza

Jelen reflexiómban csak és kizárólag az Elnök úr által az Áv Bész Din megválasztását illető soraira válaszolok. A többi, a Rabbitestületet érintő kérdéskörben annak vezetői illetékesek megnyilatkozni, s a vallás törvényei szerint nem kívánom átlépni illetékességi körömet. Leszögezem, hogy akárcsak Heisler elnök úr levele, úgy az én válaszom sem személyes, s nem tisztázni, vagy mentegetni kívánom önmagam, csupán válaszolok a Szombat felkérésére.

1. Aggályosnak tartom  Heisler elnök úr levelét. Aggályos, mert világi elnökként bele kíván avatkozni – a szintén világiakból álló vezetőség révén – egy tisztán vallási testület munkájába, döntésébe.
2. Aggályosnak tartom, mert olyan érveket citál, amelyek itt nem relevánsak.
3. Aggályosnak tartom, mert nem megfelelő tájékozottságról tanúskodik.

Lássuk sorban:

1. Az Elnök úr által oly sokszor hivatkozott Alapszabály a vallási ügyeket – igen bölcsen, hiszen a halácha, a vallásjogi keretrendszer komoly felkészültséget igényel – még a közgyűlés hatásköréből is kivonja. Ha a legmagasabb fórum sem kompetens ilyen ügyekben, hiszen nem a vallásjog tagjainak választott hivatása, úgy az alacsonyabb rendű fórum sem lehet az. Egy felekezetben, egyházban természetes, hogy az adott vallás keretein belül született döntéseket a vallási grémium hozza meg. A Bész Din vallási bíróság, tagjait és vezetőjét értelemszerűen  vallási grémium választja meg. A MAZSIHISZ kebelén belül ez a grémium a Rabbitestület, mely határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Misna Édujot traktátusából (5.6) egyértelműen kiviláglik, hogy a rabbik választják meg Áv Bész Dint, a vallási bíróság fejét. A Rabbitestület a rabbik grémiuma, ha úgy tetszik, kibővített Bész Din, s kizárólagos jogukban áll, hogy Áv Bész Dint, elnököt válasszanak, a fenti misnából kiolvashatóan egyébként akár nem csupán maguk közül.

 

2. Az Alapszabály és minden egyéb szabályzat, melyet Elnök úr idéz, fontosak és minden, hangsúlyozom: minden pontjukban betartandóak, de jelen esetben fentiek szerint nem relevánsak. Talán lennének olyan passzusok még a hivatkozott szabálykönyvekben, melyeket a világi testületeknek ugyanilyen eltökéltséggel kellene megvizsgálniuk, és betartatásukra energiát fordítaniuk.

 

3. Elnök úr nyilván nincs minden információ birtokában. Engedje meg, hogy segítsek, s talán ez kissé árnyalni fogja a képet. Nem kívánok évszázadokra visszamenni az időben, csupán négy esztendőt idézek fel, az elmúlt négy évet, Heisler András első elnöki ciklusát, és jelen ciklusa kezdetét. Ezen időszak alatt is működött Bész Din. Voltak betérések, válások, vallásjogi eljárások, melyekben értelemszerűen a Bész Din volt illetékes. Ezeken az üléseken szinte kivétel nélkül jelen voltam, országos főrabbiként és lemondásom után is, s ahol részt vettem, ott én elnököltem. A Rabbitestület által kimondatlanul ugyan, de hallgatólagos közmegegyezéssel én voltam az Áv Bész Din. Ezen ülések dokumentációjából ez egyértelműen kiolvasható. Most nem történt egyéb, minthogy a Testület az általam eddig is ellátott feladatot hivatalosan is rám testálta, mintegy megerősítésként, vagy ha szerénytelenebbül akarok fogalmazni, elismerésként. Ezért én a Testület minden tagjának, akár rám szavaztak akár nem, hálás vagyok. A legutóbbi eljárás, mely éppen Heisler elnök úr jelzésére, Schönberger András és Markovics Zsolt főrabbi uraknak, mint a Rabbitestület alelnökeinek címzett,  2019. júl. 16-án kelt e-mail alapján indult meg, szintén az én elnöklésem alatt zajlott.

Heisler elnök úr levelében, melyet én nem kaptam meg, a működés hatáskörének Alapszabályon túli  önkényes kiterjesztéséről ír, valamint teljesen hibás eljárásrendről. A többször is módosított Alapszabálynál valamivel régebbi, és változatlan-változathatatlan általunk zsinórmértéknek tekintett vallási szabályrendszer és eljárási rend keretein nem terjeszkedett túl a Rabbitestület.

Egyébiránt nem értem az egészet. Az Áv Bész Din pozíció nem jár hatalommal, pénzzel, előjogokkal, megkülönböztetett tisztelettel. Ezzel szemben jár folyamatos felkészüléssel, állandó tanulással,  felelősséggel I.ten és ember előtt.