Nem szavaz a brit Munkáspárt az antiszemitizmus definíciójáról

Szeptemberre halasztotta a  brit Munkáspárt a szavazást az antiszemitizmus nemzetközi definíciójáról.

Az antiszemitizmusnak van már nemzetközi definíciója, amelyet az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) nevű szervezet fogalmazott meg. Ez a definíció nem kötelező, de egyre inkább orientációs pontként szolgál és már számos ország parlamentje is elfogadta.

Ezt a definíciót magára nézve kötelezőnek ismerte el a brit Konzervatív párt és most eljött az igazság pillanata: a brit Munkáspárt is szavazott volna a kérdésben.

Ideje lett volna, mert a párt vezérét, Jeremy Corbynt már a brit zsidók szervezete is éles hangon bírálta, nem is nagyon leplezett zsidóellenes megnyilvánulásai miatt.

A hónap elején a pártfrakció és a Labour vezető testülete olyan működési szabályzat elfogadását támogatta, amely tartalmazza az IHRA definícióját – csak éppen kimaradtak belőle azok a részeket, amelyek az Izrael-ellenes megnyilvánulásokra utalnak. Így a Labour a definícióból törölte volna az Izraelre történő utalásokat, mely szerint:antiszemitizmus az
– amikor a zsidókat azzal vádolják, hogy „Izrael irányába nagyobb lojalitást mutatnak” mint saját hazájuk felé;
– amikor azt állítják, hogy „Izrael rasszista kísérlet”;
– amikor „kettős mércét” alkalmaznak a zsidó állammal szemben;
– amikor „a jelenlegi izraeli politikát” a náci pártéhoz hasonlítják.

A hétfő esti parlamenti frakcióülésen bejelentették, hogy a nemzetközi definícióról szóló szavazást szeptember elejére halasztották, amikor a nyári szünet véget ér. A szavazást a párt két zsidó képviselője, Louise Ellman és Ruth Smeeth szerette volna még a szünet előtt megejteni. Az ülésen Jeremy Corbyn pártvezető nem volt jelen, bár a nyári szünet előtti találkozón hagyományosan fel szokott szólalni.

Theresa May egy hete alsóházi felszólalásban sürgette a Labourt, hogy fogadja el az antiszemitizmus nemzetközileg elismert meghatározását. „A Munkáspárt azzal kísérletezik, hogy újra fogalmazza az antiszemitizmust, azzal a szándékkal, hogy az emberek Izraelt rasszista próbálkozásnak állíthassák be.”

Corbyn pártvezető keményen baloldali politikus, aki a Hezbollahot és a Hamászt korábban „barátainak” nevezte, ugyanakkor állítja, hogy nem antiszemita. Számos tagot eltávolított pártjából antiszemita retorikájuk miatt. A médiában azonban élesen támadják, 2016-ban pedig egy interparlamentáris bizottságban a Labourt olyan pártnak minősítették, amely „menedéket nyújt azok számára, akik gonosz érzelmeket táplálnak a zsidóság irányában.”

Saját pártjában is akadnak, akik afölötti elkeseredésüknek adtak hangot, hogy hová jutott az a Munkáspárt, amely a brit zsidóság természetes otthona volt. Margaret Hodge parlamenti képviselő, aki ötven éve tagja a pártnak, a kiherélt antiszemtizmus definícióról értesülve „kib… ott antiszemita, rasszitsa” jelzőkkel illette Corbynt, mire utóbbi azt mondta, hogy az ilyen éles megnyilvánulásokat meg fogja torolni.

Sajid Javid belügyminiszter már Holokauszt tagadással is megvádolta Corbynt, de ezt később jónak látta visszavonni.

 

A JTA cikkét Bassa László fordította.