„Nem merem elmondani a szüleimnek, hány halálos fenyegeteést kaptam”

A CNN egyik riportja meglepő őszinteséggel és nyíltsággal tárta fel az amerikai campusokon uralkodó antiszemita légkört.

A szerzők két zsidó diák tapasztalatait osztották meg arról, hogyan élik meg zsidóságukat az egyetemi campusokon. Julia Jassey a második évfolyamot fejezte be a Chicagoi Egyetemen, Blake Flayton pedig a Washington DC Egyetem végzős hallgatója. Számukra a „progresszív” körökben használatos alattomos nyelvezet jelenti a nagyobb veszélyt.

„Egy amerikai zsidó hajlamos arra, hogy az antiszemitizmust a Charlottesville-ben tüntető fáklyás neonácikkal, a zsinagóga falára festett horogkereszttel, vagy a zsidókat Jézus gyilkosainak tartó keresztényekkel azonosítsa. Nem vagyunk kellően felkészülve arra, hogy a zsidógyűlölet a másik politikai szélsőség felől is érkezhet. Pedig jön, sőt már itt is van” – mondja Flayton.

Az Anti Defamation League (ADL – Rágalmazás-ellenes Liga) adatai szerint az antiszemita incidensek száma – a májusi izraeli–Hamász konfliktus hatására – az előző év azonos időszakához képest – megkétszereződött az USÁ-ban.

Julia elindított egy “Jewish on Campus” nevű közösségi oldalt – és csakhamar a baloldaliak és jobbosok kereszttüzében találta magát, különösen évfolyamtársai részéről. „Halálos fenyegetéseket kaptam, azt írták, megerőszakolnak. Szidalmaztak, családomat kiirtással fenyegették meg.”

Blake sorolja, mivel vádolják online: „A fehér felsőbbrendűséget hirdetem. Náci vagyok. Kisgyermekeket irtok ki. A népirtást pártolom. Rasszista vagyok. Az etnikai tisztogatást és a kolonizációt hirdetem… Nem is merem elmondani szüleimnek, hányan írták már, hogy megölnek.”

„A rövid hívószavak és egyszerű stílus tökéletesen beleillik a közösségi médiába, és a celebek és politikusok a nyelvezetet és képi anyagot az antiszemitizmus szítására használják. Üzeneteik milliókhoz jutnak el, akik nem veszik a fáradságot, hogy utána járjanak, megpróbálják megérteni az ügy bonyolultságát” – írja Flayton.

Bella Hadid sztármodell, akinek édesapja palesztin, élő videót tett közzé az Instagramon a Free Palestine menetről, ahol maga is jelszavakat kiabált. Izrael hivatalos Twitter fiókján kommentjeit antiszemitának minősítették. Ezután Hadid magyarázkodni kezdett, miszerint „nincs szó a vallásról”, vagy „gyűlöletkeltésről”. Nem volt azonban túlságosan meggyőző, amikor az izraeli akciókat “kolonizációnak,” “etnikai tisztogatásnak” és “apartheidnek” nevezte.

Hadidot 43,5 millióan követik, ez pedig a világban élő zsidók számának háromszorosa. Fenntartás nélkül elfogadják álláspontját. Ha csupán harmaduk megnézi, hajlamos azonosulni azzal, és megosztani ismerőseivel. Így aztán milliók és milliók igaznak fogadják el. „Sokkal többen vannak nálunk” , magyarázza Flayton.

„Ha Adolf Hitlernek lett volna Instagram fiókja, a Holokauszt jóval előbb következik be. A közvéleményt előbb sikerül meggyőzni arról, hogy a zsidók összeesküdtek Németország megdöntésére, az árja faj kiirtására, és Európa elfoglalására.” Flayton szerint a közösségi média erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezen keresztül vált közüggyé George Floyd és itt hívták föl a figyelmet az ázsiaiak elleni diszkriminációra. Ugyanakkor ez veszélybe sodorhatja a zsidóságot.

Egy felmérés szerint a fiatal amerikaiak kevésbé előítéletesek, mint az idősebbek – ám ha a zsidókról van szó, éppen a fiatalokban több az előítélet.

Jassey és Flayton egyaránt progresszíveknek tartják magukat. „Itt vannak a fiatal zsidók, akik azonosulnak a cionizmussal, és amikor ott vannak a campuson, részt kívánnak venni a szervezetekben és mozgalmakban. Harcolnak a 15 dolláros minimálbérért, az általános egészségvédelemért, a marihuána legalizálásáért. Amikor azonban belépnének a klubba, jön az ellenőrzés a cionizmusról, a zsidó azonosságról, már a bejáratnál” – mondja, amihez Jassey hozzáfűzi: „abban a pillanatban, amint Izrael létét fontosnak tartod, kiírtad magadat ezekből a körökből.”

Flayton: „Ha egy magát liberálisnak vagy baloldalinak tartó zsidó az mondja: ’cionista vagyok’, nem kap teret, hogy elmagyarázza, mit is jelent az. A szó azt jelenti, hogy támogatja a zsidók önrendelkezési jogát ősi nemzeti otthonukban, annak pontos határai kijelölése nélkül, függetlenül attól, milyen kormányzatot látna szívesen Izraelben. De nem adnak neki lehetőséget, hogy ezt elmondja. Belé fojtják a szót.”

“Egyszerűbb volt, amíg a zsidók a gettóban éltek. Most egységes világról beszélünk, az online világról az eljövendő nemzedék számára. A zsidókat kitiltják ebből a térből, még ha másképpen is, de az eredmény azonban ugyanaz” – magyarázza Flayton.

Jassey most ideges, mert vége lesz a távoktatásnak, és visszatér a campusra, ahol feszült a hangulat. Aggódik a jövőért, hiszen oly sok fiatalt mérgeztek a zsidógyűlölettel. „Az egyetemi antiszemitizmus még nem nagy ügy, de ezekből a fiatalokból orvosok, ügyvédek, politikusok, törvényhozók lesznek.”

Flayton ígéri, hogy nem hátrál meg, bármi is érje online és odakinn. „Nem tudok elképzelni egy olyan világot, ami megtörne engem, mert akkor ők győznének. Most meg akarnak minket ijeszteni és leszoktatni a közügyekről… mert olyan dolgokat mondunk, amiket nem szívesen hallanak. Óriási mulasztás lenne, ha belemennénk. Az sohasem volt a nyerő stratégia, és sohasem lesz.”

CNN.com – Bassa László

*

A CNN őszinte riportja elismerést érdemel – addig persze nem jutottak el a hírcsatorna szerkesztői, hogy saját felelősségükön elgondolkodjanak. A lerombolt palesztin otthonokat, jajgató anyákat, halott gyerekeket mutogató tudósításiak, melyeket sok éve láthatunk, igen nagy mértékben hozzájárultak az Izrael-ellenes légkör gerjesztéséhez.