Navracsics Tibor: A magyar állam is felelős volt a holokausztért

Megkezdte munkáját A zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című kétnapos nemzetközi konferencia a Magyar Parlament Felsőházában Budapesten a Tom Lantos Intézet szervezésében kedden. Alábbiakban az eddig elhangzott beszédekből közlünk részleteket.

Jair Lapid: folyamatosan küzdeni kell az antiszemitizmus ellen

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a rasszizmus ismét felütötte fejét, nem lehet hagyni megerősödni a gyűlöletet, az antiszemitizmus ellen folyamatosan küzdeni kell – mondta Jair Lapid izraeli pénzügyminiszter kedden a Parlamentben. (Beszédének videofelvétele itt látható.)

Jair Lapid felidézte: egykor Magyarországon a zsidókkal szemben népirtás indulhatott, amelyet sokan segítettek, mások pedig “csendben maradtak”. Az antiszemitizmus most újra megjelent, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, annak ellenére sem, hogy sokak szerint már nem történhet meg az a tragédia, mint korábban, mert most más idők járnak – fogalmazott.

Hangsúlyozta: mindenkinek fel kell szólalnia az igazságtalanság ellen, és “minél inkább különbözik valaki tőled, annál inkább kötelességed megvédeni”.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében arról beszélt, hogy az antiszemitizmus Európa, az európaiak és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény. Az antiszemitizmus annyi, mint elutasítani Európát, az európai kultúrát – vélekedett.

Kiemelte: aki antiszemita, elutasítja a másikat és ezáltal önmagát, hiszen az emberiességet utasítja el. Mert az emberiesség azt jelenti, hogy elfogadjuk a különbségeket, az emberiesség nem más, mint tolerancia, békés egymás mellett élés – mutatott rá az Európai Tanács elnöke. Hozzátette: tolerancián alapuló párbeszédre van szükség a kultúrák között, együtt kell kitalálni, mi lenne jó az emberiségnek.

Annette Lantos, a Lantos Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: korábban azt remélte, hogy soha nem fogja megtapasztalni a gyűlölet, az antiszemitizmus megerősödését Európában. Meg kell érteni, hogy miért jelenhetett meg ismét az antiszemitizmus, és el kell dönteni, hogyan kezeljék ezt a helyzetet – közölte. Megjegyezte: ezt nem könnyű megtenni, de mindenképpen szükséges.

Mint mondta, szembe kell nézni a múlttal, és azzal, hogy az antiszemitizmus most is jelen van, mert csak így lehet olyan jövőt építeni, amely tolerancián és kölcsönös tiszteleten alapul.

Bíró Anna-Mária, a konferenciát rendező Tom Lantos Intézet igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: az egyik fő oka annak, hogy most tartják a tanácskozást, az, hogy az antiszemitizmus megerősödni látszik Európában, ami aggodalomra ad okot. Az eseményen döntéshozók, szakértők és civilek találkoznak, hogy megvitassák, mit kell tenni a fokozódó gyűlölet ellen – mondta.

Navracsics Tibor: a magyar állam is felelős volt a holokausztért

A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentett ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. (Teljes beszédének videofelvétele, valamint Martonyi János külügyminiszter beszédének összefoglalója itt. A szerk.)

1990 után, amikor “hirtelen” beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével – mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem “egy elkülönült emberfaj”, “a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten.

A magyar társadalom így csak 1990-ben szembesülhetett azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a felelősséggel. Szavait nagy tapssal fogadták a konferencia résztvevői a Felsőházi teremben.

Kijelentette ugyanakkor: “tanultunk a múltból, pontosan tudjuk, mi történt itt”. A magyar demokrácia ma minden polgárát megvédi azokkal szemben, akik gyűlöletet akarnak szítani, mert az a cél, hogy Magyarországon mindenki biztonságban érezhesse magát – nyomatékosította a tárcavezető, aki a holokauszt áldozatainak kárpótlása és a magyarországi zsidó közösség emlékeinek megjelenítése érdekében hozott kormányzati intézkedések közül többet is felsorolt az elmúlt évekből. Megemlítette a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, a Holokauszt Emlékközpont és a Terror Háza Múzeum megnyitását, a 2012-es Raoul Wallenberg-emlékévet és a holokauszt-túlélők nyugdíjkiegészítésének megemelését.

Navracsics Tibor rámutatott azonban arra is, hogy mindig lesznek olyanok, akik gyűlöletből élnek, vagy azért, mert az adja lényük lényegét, vagy mert jó üzleti lehetőséget látnak benne. Ezért a múlt feltárása közben a jelenről sem szabad elfeledkezni – tette egyértelművé, felidézve a jobbikos Gyöngyösi Márton tavalyi – “a magyar demokrácia hírnevén sokat rontó” – szavait. (A jobbikos képviselő a parlament plenáris ülésén tavaly novemberben arról beszélt, hogy a Magyarország számára bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, zsidó származású országgyűlési képviselők és kormánytagok számbavételét tartaná időszerűnek.)

A miniszterelnök helyettese emlékeztetett, hogy Gyöngyösi Márton felszólalása után szigorították a házszabályt, és szűkítették a parlamenten belüli szólásszabadságot, hogy ne lehessen gyűlöletet szítani az Országgyűlésben.

“Magyarország a jóakaratú emberek köztársasága, vagy legalábbis mi ennek szeretnénk látni” – hangsúlyozta.

Kitért egyúttal a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékévre is, amelynek központja – mondta – az oktatás és a nevelés lesz, mert “amit nekünk nem tanítottak meg, azt nekünk meg kell tanítanunk a gyermekeinknek”, hogy a múlt borzalmai soha nem ismétlődjenek meg, hogy a mai gyűlölködőknek ne legyen utánpótlásuk.

Navracsics Tibor szavait azzal zárta, hogy “mi nem azok közé tartozunk”, akik úgy gondolják, elképzelhető Magyarország jövője a gyűlölet táborában. “Nem engedhetjük meg – a múlt felelősségének tudatában -, hogy az antiszemitizmus Magyarországon megerősödjön” – mondta.

A konferencián az eredeti tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mondott volna nyitóbeszédet, de sportbalesetét követő lábműtéte miatt nem tudott megjelenni a tanácskozáson.

A rendezvényen részt vett mások mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, az MSZP-s Kovács László volt külügyminiszter, az Együtt-PM szövetséget vezető Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Réthelyi Miklós volt erőforrás-miniszter, Szili Katalin korábbi házelnök és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Zoltai Gusztáv a Szövetség ügyvezető igazgatója.