“Naponta megerőszakolva” – Nők a Hamász fogságában
A Knesszetben tartott, érzelmeket felkorbácsoló meghallgatáson számoltak be a Hamász fogságából szabadult nők a terroristák által elkövetett szexuális zaklatásról és visszaélésekről. A még mindig fogva tartott túszok családjai arra kérték az izraeli kormányt, hogy tegyen többet szabadon bocsátásuk érdekében.
“Bármilyen nehéz is kimondani, minden lányt így vagy úgy, de szexuális zaklatás ér” – mondta Mia Regev, akit novemberben szabadítottak ki 50 nap fogság után. A könnyeivel küszködve sürgette a törvényhozókat, hogy tegyenek lépéseket, mondván: “Az önök feladata, hogy hazahozzák őket”.
Sharon Aloni-Cunio, aki szintén novemberben szabadult, elmondta, hogy “a női foglyok számára a félelem végtelen”. “Nőnek lenni fogságban azt jelenti, hogy állandó félelemben élsz; és ezt nem lehet szavakkal leírni” – mondta a Knesszet nők helyzetének és a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó bizottsága előtt. “A terrorista az egyetlen döntőbíró a sorsodról”.
Hozzátette: “A tehetetlenség érzését senkinek sem kívánom. Minden pillanat végtelennek tűnik, és a terroristák minden egyes mozdulata gyomorgörcsöt okoz, mert ki tudja, mi történik a következő pillanatban”.
A még fogságban lévő túszok hozzátartozói szeretteik képeivel álltak a bizottsági terem előtt, néhányan közülük vérfoltosnak tűnő ruhát viseltek. Liri Albag édesanyja, Shira a meghallgatás kezdetén azt mondta: “A lányom a pokolban van. Érti valaki, hogy mit jelent a pokolban lenni?”.
“A lányaink napi szenvedést élnek át ott. Testileg és lelkileg is bántalmazzák őket. Az én Lirim rabszolga volt, és még mindig az – nem tudom, mert nincs róla információm – a gázaiak otthonában” – mondta.
“Minden döntéshozónak meg kell értenie, hogy Gázában a szexuális erőszak mindennapos” – folytatta. “Ezeket a lányokat naponta megerőszakolják, és mindenki figyelmen kívül hagyja őket. Minden nap hallom, ahogy Liri segítségért kiált: ‘Anya, ments már meg! Liri lelke összetört, és nem tudok beszélni arról, ami a testével történt”.
Yaffa Ohad, Noa Argamani nagynénje, Argamani rákban haldokló édesanyja helyett vett részt a meghallgatáson. Ohad elájult a meghallgatás alatt, és orvosi ellátásra szorult. Mielőtt elájult volna, azt mondta, hogy Amit Soussana, az első túsz, aki a nyilvánosság elé állt a szexuális kínzásokról szóló vallomásával, lelkileg “elpusztította a családot”. Ezek a gondolatok azóta nem hagynak minket nyugodni”.
Soussana, egy 40 éves ügyvédnő Kfar Azából, a New York Timesnak elmondta, hogy Hamász-fogvatartója fegyverrel fenyegetőzve arra kényszerítette, hogy egy gyermekszobában, a szexuális bántalmazás más esetei között “szexuális aktust hajtson végre rajta”.
Ohad azt is elmondta, hogy egy palesztin terrorista nemrég nyilvánosságra hozott vallomása miatt, aki azt mondta, hogy izraeli nőket erőszakolt meg, “napjaink és éjszakáink elviselhetetlenek”.
Több más családtag is felkavaró vallomást tett a szeretteik által elszenvedett bántalmazásokról. Yarden Gonen, a túsz Romi Gonen nővére, az elsősegélynyújtók és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonáinak tanúvallomásait idézte, akik bizonyítékokat találtak arra, hogy október 7-én a terroristák szabályos parancsot teljesítettek, amikor a foglyul ejtett izraeliekkel kegyetlenkedtek, beleértve a nemi erőszakot is.
“Nők és férfiak meztelenül megkötöztek és élve elégettek – nem csak néhány alkalommal, mert ez gyakori eljárás volt ” – mondta. “A terroristák a mellényükbe dugott jegyzetekkel érkeztek. A cetli belsejébe azt írták: ‘Ha nincs idő, csak ölj. De ha több időd van, csonkítsd meg, majd öld meg. Van még egy kis időd? Kínozz, majd ölj. Még egy kis idő? Égessétek el őket élve, aztán öljétek meg. Ha bőven van időd, erőszakolj, amíg csak akarsz, mert ez megengedett, mert ez kívánja az ellenállás.”
A Hamász terroristái több mint 1200 embert gyilkoltak meg és 253 embert ejtettek túszul az október 7-i mészárlás során Izrael déli részén. Több mint 100 túszt novemberben engedtek szabadon az Izrael és a Hamász közötti, külföldi közvetítők által létrehozott ideiglenes tűzszünet részeként.
A keddi meghallgatás aláhúzta a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányára nehezedő egyre nagyobb nyomást, hogy kössön megállapodást a Hamásszal a még mindig Gázában fogva tartott civilek és katonák szabadon bocsátásáról. Egyes hozzátartozók azzal vádolták a tisztviselőket, hogy nem cselekednek kellő sürgősséggel, miközben a 134 túsz már lassan 200 napja fogságban van.
A kormány egyetlen minisztere sem vett részt az ülésen.
