Naftali Bennett – kommandós, multimilliomos, politikus, miniszterelnök

A Jamina (Jobbra) párt most miniszterelnki posztot megszerző vezére a hadsereg kommandósából lett milliomos vállalkozó, politikai karrierje során Netanjahu kabinetfőnöke is volt, majd saját pártja élén vetette magát a politikai küzdelmekbe.

Naftali Bennett aki a vasárnapi Kneszet szavazás után immár hivatalosan is Izrael miniszterelnöke, a honi politikában keményvonalas jobboldali álláspontot képvisel. A 49 éves politikus pártja a Nyugati-part bizonyos területeinek annexióját hirdeti.

Diszkrét kipát hord, tökéletesen beszéli az amerikai angolt, gazdasági kérdésekben ultraliberális, Iránnal szemben pedig a kemény fellépés híve.

Ideológiai nézeteik gyakorlatilag megegyeznek Netanjahuéval; a Likud vezetőjének számos kormányában volt miniszter, az utóbbi években viszont kapcsolatuk erősen megromlott.

A Gázában uralkodó Hamasszal vívott 11 napos harc befejeztével Bennett végül elfogadta a centrista Yair Lapid koalíciós ajánlatát, aki fölajánlotta neki a miniszterelnöki szék rotációját. Így az új kormány Bennett kétéves kormányfői megbízásával kezdi munkáját.

יְבָרֶכְךָ ה’ וְיִשְׁמְרֶךָ
יָאֵר ה’ פָּנָיו אֵלֶיךָ וִיחֻנֶּךָּ
יִשָּׂא ה’ פָּנָיו אֵלֶיךָ וְיָשֵׂם לְךָ שָׁלוֹם. pic.twitter.com/ISij7TgvPC

— Naftali Bennett בנט (@naftalibennett) June 13, 2021

 

A korábban a hadsereg különleges egységében (Szájeret Matkal) kommandósként szolgáló Bennett amerikai bevándorló szülők gyermeke, aki feleségével és négy gyermekével az Izrael központi körzetében lévő Raanana városában él.

High Tech startup vállalkozását 2005-ben 145 millió dollárért eladta, és a következő évben lett az akkor ellenzékben politizáló Netanjahu stábjának főnöke. 2010-ben a nyugati-parti zsidó telepesekért lobbizó Yesha Council vezetőjévé választották.

2012-ben robbant be a pártpolitikába: ő lett a szétesés előtt álló Zsidó Otthon (Bajit Hajehudi) nemzeti-vallásos párt vezetője. Négyszeresére növelte a párt parlamenti jelenlétét, miközben a palesztinokkal kapcsolatos provokatív megjegyzések sorával került a címlapokra.

2013-ban azt mondta, hogy a palesztin „terroristákat meg kell ölni, nem szabadon engedni”.

Azt is állítja, hogy Ciszjordánia nincs megszállás alatt, mert „itt soha nem volt palesztin állam”, és hogy az izraeli-palesztin konfliktust nem sikerült megoldani, hanem el kell viselni, mint egy darab „repeszt a fenekünkben”.

A védelmi portfólió mellett Bennett gazdasági és oktatási miniszterként is tevékenykedett Netanjahu kormányában.

2018-ban Jamina (Jobbra) névre keresztelte át a Zsidó Otthont, amely része volt Netanjahu ugyanabban az évben összeomlott koalíciójának.

2020 májusában már nem kérték fel a Netanjahu által vezetett koalíciós kormányba – s ez a lépés már a miniszterelnök iránta érzett személyes ellenszenvének jele volt, közös ideológiájuk ellenére.

Ellenzékben a 2020-ban tomboló koronavírus-járvány miatt Bennett csillapította jobboldali retorikáját, hogy az egészségügyi válságra összpontosítson, és a vírus visszaszorítását, valamint a gazdaság élénkítését célzó tervek közzétételével igyekezett növelni befolyását.

A Kneszetben vasárnap tartott beszédében Bennett kijelentette, hogy baloldali pártok is támogatják. „A baloldalnak nehéz kompromisszumokat kellett kötni, amíg ráálltak, hogy én legyek a miniszterelnök” – mondta.

Jair Lapidnak szerdára sikerült összekovácsolni a 61 parlamenti székből álló koalíciót a 120 főből álló Kneszetben. A Jamina ugyan hét mandátumot szerzett a márciusi általános választásokon, de időközben egy képviselőjük megtagadta, hogy támogassa a Netanjahu-ellenes koalíciót.

Times of Israel – Bassa László