Nácivadászok a filmen és a valóságban

Mennyi a fikció és mennyi a valóság a Hunters című filmsorozatban,ami Al Pacino főszereplésével látható az Amazon műsorán?

A filmsorozat egy nácivadász csapat történetét meséli el az 1970-es évek Amerikájában. Vezetőjük egy Meyer Offerman nevű, erős jiddis akcentussal beszélő titokzatos ember, akit nem más alakít, mint Al Pacino.

A produkció vegyes fogadtatásra talált; elsősorban a bosszúszomjas zsidók etikáját kérdőjelezték meg. A másik kérdés: egyáltalán előfordultak-e akkoriban nagy számban nácik az USÁ-ban?

Zsidó filmcsillagok – Logan Lerman, Saul Rubinek, Josh Radnor és Carol Kane – alakítják a fikciós történet szereplőit, ami – bár nem teljesen nélkülözi a valós elemeket –, inkább képregényre emlékeztet, semmint a történelemre.

Lássuk hát, milyen tényeken alapul a poszt-Holokauszt melodráma.

Voltak-e nácivadászok az 1970-es évek Amerikájában?

A Holokausztot követő évtizedekben zsidó és nem-zsidó tudósok és túlélők egyaránt dolgoztak a nácik felelősségre vonásán. Köztük amerikaiak és európaiak egyaránt voltak.

A filmben a nácivadász, mindenre elszánt csapat tagjai: a háborús veterán (Louis Ozawa Changchien alakításában), a filmcsillag (Josh Radnor), két fegyverszakértő (Saul Rubinek és Carol Kane), a zárszakértő Tifanny Boone) és az angol apáca (Kate Mulvany). Talán fölösleges mondani, hogy az igazi vadászok kevésbé vegyes és kevésbé elbűvölő társaság voltak. Amennyire tudjuk, nem kínozták a nácikat, nem etették őket lótrágyával, amint az a sorozatban előfordul, és nem gyilkolták őket halomra.

Mindazonáltal sikerült számos náci bűnöst kézre keríteniük és bíróság elé állítaniuk.

Kik voltak az igazi nácivadászok?

Sokan voltak, alább a legismertebb három.

Talán a legismertebb volt Simon Wiesenthal, aki négy koncentrációs tábort élt túl. Ő és felesége, Cella 89 rokonukat veszítették el a Holokausztban. Mauthausen felszabadítását követően, még gyönge fizikai állapotban kezdte meg nácik és kollaboránsok nevének közreadását– az őröktől kezdve a Gestapo tisztekig.

Wiesenthal az 1960-as években Bécsben megalapította a náci rezsim zsidó áldozatai szervezetének dokumentációs központját (Documentation Centre of the Association of Jewish Victims of the Nazi Regime), és a Moszaddal is együttműködött. Az általános hiedelem ellenére nem volt szerepe Adolf Eichmann kézre kerítésében, másokéban viszont igen. Ilyen volt például az Anna Frankot letartóztató Gestapo tiszt, Karl Silberbauer, vagy Franz Stangl, a treblinkai and sobibóri haláltáborok parancsnoka. Kulcsfontosságú értesüléseket szerzett korábbi náci tisztviselőkről. Wiesenthal 2005-ben halt meg.

1977-ben, abban az évben, amikor a “Hunters” játszódik, Marvin Hier rabbi megalapította az amerikai Simon Wiesenthal Központot, és igazgatójává a következő évben Efraim Zuroffot nevezte ki. Ő a szervezetet globális emberjogi szervezetként határozta meg, mely a Holokauszt és a zsidógyűlölet történeti és aktuális vonatkozásainak kutatásával foglalkozik. A New York-i születésű jelenleg 71 éves Zuroff jelenleg Jeruzsálemben él. Pályája során eddig 40 nácit és kollaboránst sikerült bíróság elé juttatnia.

Serge és Beate Klarsfeld nemrég elnyerte a National Jewish Book Award-ot a nácivadászatról szóló könyvükkel. Serge román zsidó, édesapját Auschwitzban ölték meg. Beate német származású; szülei a náci párt tagjai ugyan nem, de a rendszer hívei voltak. A nácik atrocitásairól Párizsban bébiszitterkedve nyert tudomást. Serge-zsel is ott ismerkedett meg, és kötött házasságot. Kutatásuk nagyban hozzájárult franciaországi kollaboránsok, köztük az SS tiszt Klaus Barbie, a „lyoni hóhér” leleplezéséhez. Mindkettejüket többször letartóztatták; Serge-t Németországban, amikor Kurt Lischka SS tisztet igyekezett elrabolni, Beate-t pedig Szíriában, amikor Alois Brunnert, Eichmann jobbkezét kísérelte meg elfogni.

1969-ben Beate botrányt kavart, amikor a Bundestag egyik ülésén Georg Kiesinger német kancellárnak szólt be: „Ön egy náci!” Ezt követően felugrott az emelvényre, és pofonvágta a politikust. Egyévi elzárásra ítélték, amiből négy hónapot le is töltött.

Akadtak-e nácik az 1970-es évek Amerikájában?

A menekülő náci háborús bűnösök többnyire Dél-Amerika felé vették az irányt. Argentínában és Brazíliában álnéven bujkáltak.

Mégis valószínű, hogy több ezer náci jutott el az Egyesült Államokba. Amikor lelepleződtek, esetleg kiadták őket az NSZK-nak, ahol súlyos esetben börtönbüntetést kaptak, vagy a Szovjetuniónak, ahol kivégezték őket.

Akadhatnak olyanok, akikről nem tudunk, és köztünk élnek. Eric Lichtau 2014-ben megjelent könyve (The Nazis Next Door: How America Became a Safe Haven for Hitler’s Men) arról szól, hogy az USA biztonságos menedéket nyújtott a hitleristáknak, és a hírszerző ügynökségek legalább ezer egykori nácit alkalmaztak kémként, akik jutalmul amerikai állampolgárságot kaptak.

A JTA cikke nyomán Bassa László