Muszlimok aránya Európában – becslés és előrejelzés

A washingtoni központú Pew Research Center előrejelzést közölt arról, hogyan alakulhat a muszlimok aránya Európa össznépességében.

A prognózis alapjául az elmúlt évek felgyorsult, Szíriából és más, muszlim többségű országokból kiinduló migrációs folyamatok elemzése szolgált. Ezek a folyamatok széles körben vitát váltottak ki a bevándorlás- és biztonságpolitika területén is.

A tanulmány szerint az Európában élő muszlimok létszáma a 2016. évi 25 millióról (5%) 2050-re 35–75 millióra (7,5–14%) nőhet.

Heterogén és egyenetlen eloszlású népesség

A kutatóintézet tanulmánya az EU 28 tagországára, valamint Norvégiára és Svájcra terjed ki. A becslések alapjául a saját elemzéseken kívül népszámlálási és egyéb adatok szolgáltak. A Pew leszögezi, hogy vallási szempontból „Európa muszlim lakossága heterogén”, de a kérdéssel érdemben nem foglalkozik.

Arányuk Cipruson a legmagasabb (25,4%, mivel itt régóta él török közösség), Lengyelországban és a balti államokban pedig a legalacsonyabb (0,1–0,2%). A jelentés szerint a muszlim menekültek számára Németország volt a legvonzóbb célország 2010 és 2016 között, míg a folyamatos bevándorlás szempontjából az Egyesült Királyság (UK) fogadta a legtöbb muszlimot. A menekültek és migránsok számát tekintve a kibocsátó országok között Szíria vezet, megelőzve Irakot és Afganisztánt; mindhárom országban háborús helyzet áll fenn.

Európa muszlim népessége nőni fog – akkor is, ha megszűnik a bevándorlás

A kutatóintézet becslése három változatot vázol fel három különböző migrációs forgatókönyv esetére. Hangsúlyozza, hogy jelenleg ismeretlen tényezők is felléphetnek, ami lehetetlenné teszi a pontos előrejelzést.

A legfontosabb következtetés szerint a kontinens muszlim népessége még „zéró” migrációs szcenárió esetén is nőni fog (4,9-ről 7.4%-ra), mivel átlagosan a muszlimok fiatalabbak és termékenyebbek a többi európainál.

A „magas” migrációs szcenárió szerint a 2014-16 közötti menekülthullám folytatódik a korábbi vallási összetételben, miközben a szokásos bevándorlás is tovább tart. Ebben az esetben a muszlimok aránya megháromszorozódik, és 2050-re elérheti a 14%-ot – ami még így is jócskán alatta marad más népcsoportokénak.

A „közepes” szcenárió azt feltételezi, hogy a menekültáradat megáll, ám a bevándorlás – egyéb okokból – folytatódik. Három évtizedes távlatban ez mintegy 11,2%-ra emelné a muszlimok részesedését Európa összlakosságából.

Európa nem muszlim népessége mindhárom forgatókönyv esetében csökkenni fog. Az össznépesség az első esetben („zéró” migrációs szcenárió) „jelentősen apad”, míg a másodikban („magas” migrációs szcenárió) „szerény mértékben növekszik”.

Németország a legtöbb muszlim menekült célországa

A forgatókönyvek alapján kalkulált hatások változóak az egyes európai országokban – az államok bevándorlási politikájának, és a mostanáig oda érkezett menekültek számának függvényében.

Azok az országok, amelyek a legtöbb muszlimot fogadták, a „magas” migrációs szcenárió szerint a legnagyobb változásra számíthatnak. Németországban arányuk a jelenlegi 6%-ról majdnem 20%-ra, Svédországban pedig 8%-ról 30% fölé (a mostani ötszörösére) nőhet 2050-re.

A jövőben „közepes” migrációs szcenáriót követő országok közül a UK fogadta mindeddig a legtöbb folyamatosan érkező muszlim bevándorlót, és itt várható a legnagyobb változás a népességszámban. Így a szigetországban 2050-re több muszlim élhet, mint Franciaországban és Németországban, ahol 2016-ban a legtöbb muszlim lakott. A „zéró” migrációs szcenárió a legjelentősebb változást Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban eredményezheti. A „magas” migrációs szcenárió esetén a század közepére Németországban él majd a legtöbb muszlim – 17,5 millió.

Közép- és Kelet-Európa: ‘alig változik’

Míg a kisebb európai országok muszlim lakossága várhatóan nőni fog, Lengyelországban, 2050-ben még a „magas” migrációs szcenárió esetében sem lesznek 60.000-nél többen. A jelentés szerint „a muszlimok számában alig várható változás olyan közép- és kelet-európai országokban, mint Lengyelország, Lettország és Litvánia”.

Egy másik Pew kutatás szerint az Irakból és Szíriából érkezett menekülteket jóval nagyobb veszélynek tartják az olyan országokban, ahová viszonylag kevesen érkeztek (pl. Görögország, Olaszország, és Lengyelország), mint olyanokban, ahová sokan (Németország, Svédország).

A tanulmány ugyancsak cáfolatául szolgál az európai szélsőjobb által hangoztatott, és bizonyos országokban egyre terjedő állításoknak, amit egy magyarországi fiatal aktivista így fogalmazott meg: „50–60 év múlva a kontinens népessége etnikailag kicserélődik… eltűnik a fehér ember”.

Az Euronews cikke nyomán Bassa László