Most nem a zsidókat utálják, hanem a migránsokat

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Sajtótájékoztatón mutatta be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetése két felmérés eredményét. Az egyik az elmúlt két év antiszemita incidenseit tekintette át, a másik pedig a magyarországi antiszemitizmus helyzetéről adott tájékoztatást.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke

Bevezetőjében Heisler András, a szervezet elnöke azt mondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből „direkt módon” következnének ezek a félelmek.

Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa, de a zsidó közösség tagjaiban a félelem ennek ellenére jelen van, sőt éppen az antiszemitizmus erősödését észlelik.

Heisler András azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a felújítást követő első vallási eseményen filmfelvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös bat micva (lányok felnőtté avatása) ünnepségéről, de a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek – magyarázta Heisler – hogy a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról.

Heisler hangsúlyozta, a pozitív kormányzati döntések ellenére érzékelhető, hogy a társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus. Minden parlamenti párt támogatóinak körében elfogadhatatlan mértékű a zsidók elutasítása, és még mindig divatos az elharapott félmondatokból álló, sokat sejtető, bennünket bántó beszéd” – fogalmazott.

Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is „játszadoznak a Holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel”, ami nagyon veszélyes – mondta Heisler András.

Heisler András beszélt a Szenes Hanna századik születésnapjának emlékére rendezett eseményekről is, és hozzátette: Magyarországon vita folyik arról, hogy a háborúban mennyire volt az ország tettese vagy áldozata mindannak, ami történt. Ha erre a kérdésre választ találunk – mondta –, akkor majd Szenes Hanna is megtalálja a méltó helyét a magyar történelemben.

*

Ezek után Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója ismertette a legutóbbi antiszemitizmus felmérését számait. Eszerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának.

A 2019-es adatfelvételt a Mazsihisz finanszírozta. Az adatok ismertetésére azért csak most került sor, mert ezt összhangba kívánták hozni a Goldziher Intézet indulásával – tette hozzá Hann.

Mint elmondta, a felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál jóval magasabb – 2019-ben 56 százalékos volt – az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik bizonyos antiszemita sztereotípiákat elfogadnak. Amíg ebbe a csoportba tartozott 2013-ban az emberek 53 százaléka, 2018-ra 63 százalékra emelkedett az arányuk, majd ez csökkent 56 százalékra 2019-re. A kognitív antiszemitákat azonban csak akkor sorolják be az „antiszemita” kategóriába, ha az általuk elfogadott sztereotípiákhoz a zsidók érzelmi elutasítása is társul.

Hann szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhesség-megszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést.

Általában elmondható, hogy a migránsellenes kampány kezdete óta a migránsok (és a velük közeli „rokonságban” álló arabok, feketék) lettek a legellenszenvesebbek a közvélemény szemében, így a zsidók jelenleg inkább szélárnyékban vannak.

Ugyanakkor – folytatta – valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták: a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta. Ezek a számok nagyjából megfelelnek a pártok népszerűségi arányának. A 2019-es adatok alapján tehát csak a Jobbik támogatói között volt az átlagosnál nagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya, míg a Momentum esetében ez a szám az átlagosnál kisebb volt – fűzte hozzá.

Összességében azonban elmondható, hogy a zsidó téma és az antiszemitizmus nem áll a közgondolkodás előterében Magyarországon, illetve a zsidók megítélése lényegesen jobb, mint más etnikai csoportba tartozóké – zárta mondandóját Hann Endre.

Érdekes adatsor a cikkünk végén linkelt kutatás 10. ábrája, az Antiszemitizmus pártpreferencia szerinti bontásban.

Míg a teljes népesség 36%-a volt antiszemitának tekinthető 2019-ben, a teljes népesség 20%-a volt erősen antiszemitának mondható. Az egyes pártszimpátiák bontásában az erősen antiszemiták 37%-a Jobbikot, 21%-a a Fidesz-KDNP-t, 19%-a DK-t, 10%-uk az MSZP-t, 5%-uk a Momentumot választaná, míg 14%-uk semmiképpen nem szavazna.

Mérsékelt antiszemiták pártpreferenciája: 22%-uk Jobbik, 15%-uk Fidesz-KDNP, 14%-uk DK , 11%-uk MSZP, 22%-uk Momentum szimpatizáns.

“A Jobbik szavazóinak 37 százaléka erősen antiszemita, további 22 százalék pedig mérsékelten az, tehát szavazóinak többsége még mindig valamilyen szinten antiszemita attitűdökkel rendelkezik. Az antiszemiták majdhogynem a teljes népességgel megegyező arányban találhatóak meg a Fidesz illetve DK szavazótáborában – a korábbi években a DK-sok között kevesebb zsidóellenes válaszadó volt. Az MSZP szavazóbázisában 2016-ban és 2017-ben valamelyest megemelkedett az antiszemiták aránya, 2018-ban és 2019-ben azonban visszaállt a korábbi években tapasztalt alacsony szintre. Legkisebb arányban a Momentum szavazótáborában találunk erősen antiszemitákat” – fogalmaz a kutatás vonatkozó szöveges része, mely azt is megjegyzi: “Noha még mindig a Jobbik szavazótáborában találjuk a legtöbb erősen zsidóellenes nézeteket valló szavazót, egyértelműen csökken az arányuk, 2019-re már nagyot csökkent a különbség a többi párthoz képest.”

Félix Anikó, a kutatásban szintén résztvevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója az antiszemita inzultusok elmúlt két évét tekintette át. Ezek – mint mondta – Magyarországon a nyugat-európaitól eltérő struktúrájúak. A fizikai atrocitások száma csekély. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált.

Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Ebbe a kategóriába tartozik például a horogkereszt vagy a Dávid-csillag antiszemita tartalmú használata is.

A vizsgált években a leggyakoribb elkövetők a Mi Hazánk Mozgalomhoz voltak köthetőek – mondta a kutató.

Tájékoztatása szerint az úgynevezett közéleti antiszemitizmus kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 29 incidenst rögzítettek. Ezek azok az esetek, amikor egyes történelmi eseményeket a zsidóság szempontjából aggályos módon mutatnak be, vagy nyíltan antiszemita személyek – például Siklósi Beatrix és Raffay Ernő – kapnak közéleti elismerést.

Ezekben az esetekben felülreprezentált a kormányzat és a kormányközeli média. Soros György ellen például évek óta egy olyan kampány folyik, „amely antiszemita sztereotípiák és összeesküvés-elméletek bizonyos meghatározó elemeit is tartalmazza” – ismertette a felmérés eredményeit Félix Anikó. (MTI/Szombat)

A két kutatási beszámoló teljes szövege itt érhető el.

támogatás
Pop up banner

Címkék:antiszemitizmus, előítéletek, Goldziher Intézet, Magyarország, Mazsihisz

[popup][/popup]