“Most már sokkal nyíltabban beszélhetünk az iszlamista és muszlim miliőből kiinduló zsidógyűlöletről”

Az utóbbi években Németországban folyamatosan emelkedett a zsidóellenes megnyilvánulások száma, a gázai háború kezdete óta pedig robbanásszerűen megnőtt. Többek között ennek hátteréről beszélgetett Polgár György a német szövetségi kormány zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosával, Felix Kleinnel.

Úgy tűnik, mintha a sok intézkedésnek – például a büntetőjog szigorításának, az antiszemitizmus elleni tartományi biztosok kinevezésének és hasonló funkciók bevezetésének az egyházaknál, sőt egyes nagy cégeknél is, az iskolai felvilágosításnak, vagy a rengeteg civil kezdeményezésnek – semmilyen hatása nem lett volna. Ez nem keseríti el?

Nem, nem vagyok elkeseredve, mert az antiszemita bűncselekmények és incidensek számának növekedése főként olyan tényezőknek tudható be, amelyekre a politikának nincs befolyása. A Hamász október 7-ei terrortámadása váratlan lehetőséget teremtett az antiszemita európai emberek számára, hogy aktívan terjesszék a zsidógyűlöletet, amit ők most ki is használnak. Fontos, hogy mi, mint társadalom és mint szervezetek erre szervezett módon reagáljunk. Az általunk létrehozott struktúrák nagyon is alkalmasak erre. Hosszú utat tettünk meg ebben a tekintetben, és úgy hiszem, jó úton járunk, hogy az antiszemitizmust szisztematikusabban tudjuk kezelni és reagálni rá, mind a megelőzés, mind a represszió tekintetében. Szeretném kiemelni, hogy az ügyészségeken és a rendőrségen az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős munkatársak tevékenykednek. Ezért most már sokkal jobban kézben tudjuk tartani például az úgynevezett palesztinbarát tüntetéseket, mint ahogyan azt a múltban tettük.

A zsidóellenes megnyilvánulások emelkedése már október 7-e előtt is tapasztalható volt.

A növekedés olyan tényezőkhöz kapcsolódik, amelyekre a jogállamoknak nincs közvetlen ráhatásuk. Nem tudjuk befolyásolni azt a tényt, hogy a Közel-Keleten erőszakos akciók, terrortámadások és háborús cselekmények történnek, amelyek közvetlen hatással vannak az európai eseményekre. Ezért ezeket természetesen szemmel kell tartanunk, és az általunk létrehozott struktúráknak köszönhetően most már sokkal jobban kezeljük ezeket.

Milyen tényezőkkel magyarázza az antiszemitizmus fellángolását október 7-e után?

Az antiszemita nézetek kinyilvánításának gátlási küszöbe lejjebb került. Október 7-én több zsidót öltek meg, mint a holokauszt óta bármikor. Az erre való reakcióként az antiszemiták radikalizálódtak, és fokozták az aktivitásukat. Ez mutatja ennek az egész folyamatnak az irracionalitását, és – mint említettem – váratlan alkalmat teremtett számukra, amit ők most kihasználnak, hogy leplezetlenebb módon terjesszék zsidógyűlöletet. Úgy gondolják, hogy antiszemita kijelentéseiket és cselekedeteiket mostantól jobban elfogadja a társadalom. Ez a fő oka annak, hogy zsidóellenes bűncselekmények száma Németországban október 7-e után emelkedett. A tavalyi összes antiszemita bűntettek felét október 7-e és december 31-e között követték el.

Korábban sokan – többek között Ön is – azt állították, hogy az antiszemitizmus Németországban elsősorban a politikai jobb- és részben a baloldalról származik. Muszlimok csak kismértékben játszanak szerepet. Változatlanul így gondolja?

Akkori kijelentésem elsősorban a rendőrségi bűnügyi statisztikákon alapult, és október 7-éig valóban ez volt a helyzet Németországban, vagyis, hogy a zsidóellenes bűncselekmények nagy részét a jobboldali környezetnek tulajdonították. Korábban az olyan bűncselekményeket, amelyeket nem lehetett egyértelműen valamelyik politikai irányzathoz rendelni, eleve mindig a jobboldalhoz sorolták. A rendőrség kategorizálási szabálya mostanra megváltozott. Ezért a statisztikai adatok is változni fognak. Október 7-e egyik hatása, hogy most már sokkal nyíltabban beszélhetünk az iszlamista és muszlim miliőből kiinduló zsidógyűlöletről. Ráadásul most már világosan látjuk az elmúlt évtizedek [muszlim országokból származó migránsokkal kapcsolatos] integrációs politikájának hiányosságait.

A média nem csekély része Európa-szerte úgy tudósít a gázai háborúról (pl. olyan felvételekkel, amelyeken palesztin nők és gyerekek egy romtenger közepette láthatók), hogy ezzel inkább csak fokozzák az Izrael-ellenes indulatokat. Mi a véleménye a német sajtó és a közösségi média szerepéről a közhangulat alakításában?

Nagyon rossz a véleményem a média és a közösségi média szerepéről ebben a tekintetben. Egyáltalán nem tisztességesen, hanem szelektíven számolnak be a történésekről. Azt például senki sem tudja, hogy Izraelben mintegy kétszázezer belső menekült van, mert az ország északi részét és a Gázai övezet határán fekvő területeket evakuálták. Erről egyáltalán nem tájékoztatnak. A túszok sorsa sem kap elég figyelmet. Arról viszont azonnal tudósítanak, amikor az izraeli hadsereg megtámad a Gázai övezetben lévő létesítményeket, és megjelennek a szörnyű képek a keletkezett károkról. Azt látom, hogy a média gyakran még mindig azt feltételezi, hogy két hasonló harcoló fél közötti konfliktusról van szó. Pedig ez nem így van! Az egyik oldalon egy terrorszervezet áll, amely nem tartja be a nemzetközi jogot, amely a saját lakosságát emberi pajzsnak használja, amelynek tagjai nem viselnek egyenruhát és ezért nem ismerhetők fel. Ezzel szemben a másik oldalon egy demokratikus állam hadserege áll, amely mindig ellenőrzi a híreket. Emlékezetes például a Gáza északi részén található kórház elleni borzasztó támadás, amely számos halálos áldozatot követelt, és ahol a Hamász – minden bizonyíték nélkül – azt állította, hogy a becsapódást egy izraeli rakéta okozta. Az izraeliek pedig a maguk részéről először ellenőrizték, hogy mi történt valójában. Még folyamatban volt a vizsgálat, de a sajtó máris azt állította, hogy ez egy, a nemzetközi jogot sértő izraeli támadás volt. Utólag kiderült, hogy igazában egy eltévedt Hamász-rakéta okozta a pusztítást. Ez a hibrid típusú tájékoztatás elfogadhatatlan és az is, hogy a média, különösen a közösségi média ellenőrzés nélkül elfogadja a Hamász állításait, amely nem demokratikusan legitimált, és egyáltalán nem tartja be a demokratikus államok szabályait.

A jelenlegi helyzetben milyen tervek vannak a szövetségi kormány részéről az antiszemitizmus visszaszorítására?

Mindenekelőtt a németországi zsidó lakosság biztonságának a megteremtéséről, a zsidó létesítmények védelméről van szó. Ez nagyrészt megtörtént. Abszolút biztonság nincs, de a zsidó közösségek és intézmények nagyon elégedettek azzal, amiket tesznek értük e vonatkozásban. Továbbá, biztosítanunk kell, hogy az antiszemitizmust gyorsan felismerjék, és ha előfordul, meg is büntessék. Már említettem, hogy a rendőrhatóságok és az ügyészségek antiszemitizmus-felelősei ezt megteremtik. Örülök annak is, hogy a hatóságok szigorú feltételeket szabnak az úgynevezett palesztinbarát tüntetések kapcsán, így biztosítva, hogy ne terjedhessen gyűlölet és uszítás, különösen az Izrael állam elpusztítására való felhívás. Véleményem szerint az eredményeink tiszteletre méltók. A megelőzési munka sokkal nehezebb, de legalább annyira fontos. Biztosítanunk kell, hogy az antiszemitizmus eleve ne alakuljon ki. Sokkal több felvilágosító munkát kell végeznünk az iskolákban és az egyetemeken, de a politikai oktatásban is, hogy megelőzzük azokat az előítéleteket, amelyek aztán gyorsan bűntettekhez vezethetnek.

Az Orbán-kormányt sokszor éri éles bírálat a német kabinet és az EU részéről, például a Kremlhez fűződő kapcsolatok vagy az Ukrajna- illetve migránspolitika akadályozása miatt. Egy pozitív dologban mégis mindenki egyetért: Magyarországon, jóllehet a lakosság egy jelentős része nem szívleli a zsidókat, mégis biztonságban élnek.

Örvendetes, hogy a magyarországi zsidó intézményeket nem kell külön védeni, és csak úgy be lehet sétálni például a csodálatos budapesti zsinagógába, amely a városkép egyik kiemelkedő eleme. Szeretném, ha ez Németországban is így volna. Minden országnak megvan a maga antiszemita hagyománya. Nálunk az utóbbi évtizedekben bizonyos szélsőséges csoportok erőszakra való hajlamot alakítottak ki, ami sajnos szükségessé teszi a zsidó intézmények védelmét. Az antiszemitizmus úgymond a génjeikben van. Ugyanez vonatkozik az iszlamista körökre is. A zsidóellenesség magától értetődően együtt jár az iszlamizmus minden formájával, különösen Izrael vonatkozásában. Jó, hogy Magyarországon az ilyen szélsőséges csoportok ebben az agresszív formában nem léteznek. Folyamatosan tanulnunk kell egymástól. Én párbeszédet folytatok sok európai kollégával, hogy valóban tanuljunk egymástól az antiszemitizmus elleni küzdelem terén. Természetesen örülök annak, hogy sokan példaképnek tekintik az antiszemitizmus elleni fellépésünket, különösen az általunk létrehozott struktúrák tekintetében. Ennek soha nincs vége, ez egy folyamatos feladat, amelyet újra és újra meg kell oldanunk, különösen Európában.

A magyar soros EU-elnökség egyik kiemelt témája az antiszemitizmus elleni küzdelem. A négy évvel ezelőtti német elnökség idején ez szintén téma volt. Mit javasolna a magyar kollégáinak?

Először is, nagyon örülök annak, hogy Magyarország az EU-elnöksége ideje alatt kiemelten kezeli az antiszemitizmus kérdését. Úgy látom, hogy a többi uniós tagállam is támogatja ezt. A közel-keleti konfliktus miatt most talán nehezebb lesz az együttműködés, mint a mi elnökségünk alatt. Vannak ugyanis  államok, mint Írország, Spanyolország és különösen Belgium, amelyek álláspontja távol áll a többi országétól. Arra szeretném bátorítani a magyar elnökséget, hogy hangsúlyozzák: a véleménykülönbségek, amelyek a közel-keleti konfliktussal és az Izrael melletti kiállással kapcsolatosak, ne legyenek hatással a zsidó lakosságra országainkban. Ezt külön kell kezelni. Szeretném a magyar kormány felé tolmácsolni és kijelenteni, hogy a magunk részéről készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a magyar elnökség ebben a kérdésben sikeres legyen. Várom a szeptember végi budapesti munkacsoport ülésén való részvételt is. Azt is helyeslem, hogy az uniós munkacsoport éppen most ülésezik az EU-elnökségét betöltő ország fővárosában, és azt az üzenetet is átadhatom, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemben nagyon fontos lenne jó, életképes struktúrák létrehozása európai szinten. A konkrét javaslatom az lenne, hogy támogassuk az Európai Bizottság antiszemitizmusért felelős koordinátorát, Katharina von Schnurbein-t, és hozzunk létre egy állandó struktúrát e kérdéssel kapcsolatban az Európai Unió Tanácsában. A magyar EU-elnökség ebben a tekintetben nagy érdemeket szerezhetne.