„Modern eszközök nélkül modern orvosi ellátás nem lehetséges”

Körülnéztünk a Mazsihisz Szeretetkórházában, és beszélgettünk Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével és Dr. Shemesh Assaf főigazgatóval a kórház jelenlegi állapotáról, és a várható fejlesztési lehetőségekről. 

Grósz Andor többek között arról beszélt, hogy a Mazsihisz milyen forrásokból tud dolgozni, és mik a hosszú, illetve rövid távú tervei a kórházat illetően:

„A közép illetve hosszú távú terv az, hogy befejeződjön a kórháznak a teljes körű rekonstrukciója a 21. század körülményeinek megfelelően. Erre a kormány részéről évek óta ígéret van, informálisan a kormányfő részéről is. Ez a folyamat megtorpant a gazdasági válságra és a háborúra hivatkozva. Ezt az érvelést elfogadjuk, de úgy gondoljuk, hogy nem hosszú távon kell megoldani ezt a kérdést, hanem még ebben a kormányzati ciklusban. Ezzel kapcsolatosan számos tárgyalást folytattunk, utoljára egy hónapja, Lázár János miniszter úrral egyeztettem ebben a kérdésben. Ő megerősített abban, hogy a kormánynak határozott szándéka, hogy ezt a projektünket végig vigye. A kormányhatározat tervek elkészültek, és már csak idő kérdése, hogy a kormány mikor hozza meg az ezzel kapcsolatos döntését. Mi ezt tudomásul vesszük, mert saját erőből nem tudjuk megvalósítani a kórház rekonstruálását. Kapacitásunk a műszerek fejlesztéséig és a szakorvosi ellátás lehetőségéig terjed. A műszerfejlesztések alaptételek, ahhoz, hogy a tőlünk elvárt magas színvonalat biztosítsuk. Egyrészt pályázatok útján, adomány gyűjtés és külföldi segítségek révén próbáljuk erősíteni ezt a területet. Tervünk az, hogy megfelelő szponzorációt találjunk, különböző országokban élő zsidó szervezeteknél, és igénybe vesszük a magyar állam ilyen irányú támogatását. Úgy gondolom, hogy emelni kell a szakmai színvonalat, ezért minél több szaktekintély megnyerése a cél, amely emelni tudja a Szeretetkórház presztízsét. A magyarországi orvoslástudás messze az európai színvonal felett van. A szaktekintélyek megnyerése a kórház fejlődését szolgálná. Azon vagyunk, hogy létrejöjjön egy olyan szakrendelő a kórház berkein belül, amely nemcsak az idősebb korosztálynak és a holokauszt túlélőknek, hanem minden korosztály számára egy biztos diagnosztikai és terápiás hátteret biztosítson, nem csak a budapesti, zsidó lakosok számára, hanem a vidéki zsidóság számára is. Célunk az, hogy csökkentsük a sorban állás, gyógyulást hátráltató tényezőjét. Másrészt egy olyan nyitott kórházat szeretnénk felépíteni, amely a zsidók és nem zsidók számára magas színvonalú ellátást tud biztosítani a szakrendelői területeken. Ez egy olyan finanszírozott egészségügyi intézmény, amely nemcsak közösségünk tagjait látja el, hanem a közösségen kívüli rászorulókat is. Az egészségügyi kormányzat elismeri azt, hogy magas színvonalú egészségügyi tevékenység folyik az idősellátás területén, a hospice szolgálat vonatkozásában. A gyógyító megelőző ellátás és a diagnosztika megelőző ellátás színvonala, a fejlesztéseknek köszönhetően emelkedni fog.

Jelen pillanatban a legfontosabb megoldandó probléma a konyha fejlesztése és a kóser ellátás színvonalának erősítése, amely nem csak a kórházat érinti, hanem az iskolákat és az egész közösséget is. A személyi feltételek adottak, viszont a technikai feltételek erősítésre szorulnak. Az ellátás megfelelő, de olyan fejlesztési szükségletek vannak a technikában és az infrastruktúrában, amelyek nem tűrnek halasztást. Ennek a kérdésnek a megoldására a Mazsihisz és a BZSH összefogására lesz szükség.”

Dr. Shemesh Assaf, a Szeretetkórház főigazgatója a kihívások közepette is a fejlődést tűzte ki célul.

Dr. Shemesh Assaf több mint két évtizede aktívan dolgozik az egészségügyben. Pályafutását 1999-ben kezdte, amikor diplomát szerzett a Semmelweis Egyetemen, majd önkéntesként csatlakozott több zsidó szervezethez és a Hitközséghez is. 2007-ben kezdett dolgozni a Honvédkórházban, ahol a Covid-19 járvány idején, 2020 végén kezdett együttműködésbe a Szeretetkórházzal. 2021 februárjában nevezték ki a MAZSIHISZ Szeretetkórház főigazgatójának, ahol közel 200 munkatársat vezet.

„Gyakorlatilag belecsöppentem ebbe a székbe, mint sürgősségi orvos. A kezdet nem volt könnyű, de mint régi izraeli katona, megtanultam alkalmazkodni.”

A kórházban zajló rekonstrukcióról elmondta, hogy az építkezés 2017-ben kezdődött, amikor még 375 fekvőbeteg számára biztosítottak helyet, ám az infrastruktúra messze nem felelt meg az elvárásoknak. A jelenleg is zajló felújítást a kormány támogatásával tervezik befejezni, reményei szerint másfél éven belül. A projekt befejezésével a kórház összesen 240 ágyat tud majd biztosítani, ami a jelenlegi állapothoz képest 75 ággyal növeli a fekvőbeteg ellátás kapacitását. 

„Nagy szükség van erre a bővítésre, hiszen a geriátriai betegek ellátása, a mozgásszervi rehabilitáció és a hospice kiemelten fontos elemek az egészségügyben, és az igény is magas rájuk” – tette hozzá.

A felújítás mellett a kórház járóbeteg ellátási rendszere is kiépült, új orvos kollegákkal, modern eszközök beszerzésével, amelyek hatékonyabbá teszik mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg ellátást.
Dr. Shemesh célja, hogy olyan magas szakmai színvonalat teremtsenek, amely biztosítja a betegek megfelelő ellátását.

„A Szeretetkórház fekvőbeteg ellátása három fő pillérre épül: belgyógyászat/geriátria, mozgásszervi rehabilitáció és hospice. Kórházunk egy országos intézmény, amely széles spektrumú járóbeteg ellátást is nyújt.”

Dr. Shemesh az izraeli és magyar egészségügy közötti különbségekről is beszélt. „Az orvos-szakmai ellátás hasonló, de a körülmények mások. Izraelben a kórházak állapota és felszereltsége valamennyivel előnyösebb, de gyakran adományokból épül. Magyarországon az egészségügy ingyenes, ami túlfeszíti a rendszert, az orvosok és ápolók túlterheltek. Izraelben költséghatékonyabb a rendszer, például csak szükséges esetben igénylik a sürgősségi ellátást, és a mentőt nem taxinak használják.”

Hozzátette, hogy a magyar sürgősségi osztályok túlterheltségén erősebb háziorvosi és szakrendelői hálózattal lehetne enyhíteni.

A főigazgató nemrég tért vissza egy hónapos izraeli tartózkodásáról, ahol különösen megérintette a sérült katonák ellátása során tapasztalt összefogás.

„Arab orvosok és nővérek dolgoztak együtt zsidó kollégákkal. Ez az összefogás példaértékű, hiszen Naharija Észak-Galilea kórházában mindenféle populáció dolgozik együtt: ultraortodoxok, arabok, drúzok, zsidók. Ebben a helyzetben nincs különbség, ritka összefogás van.”

Hosszútávú célként tűzte ki a kóser étkezés minőségének javítását, és a kórházi műszerek fejlesztését, hogy olyan eredményeket tudjanak felmutatni, mint egy 82 éves idős hölgy esetében, akinek amputálni kellett mindkét lábát, mégis művégtaggal, „saját lábán” hagyta el a kórházat. 

„Az ételek minősége, a műszerek fejlesztése és a családias légkör megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy aktív, magas színvonalú ellátást tudjunk biztosítani, mind egészségügyi, mind holisztikus szempontból.”