Mit mondott Illyés Csoórinak arról, mit mondott Aczélnak a zsidókról – ügynöki jelentés

“Illyés… a nyílt színvallás híve. Ő maga mesélte /korábban/ Csoórinak, hogy egy alkalommal felesége rémületére nyíltan szóvá tette Aczél Györgynek, a zsidók túlsúlyát a magyar szellemi életben. “Éppen a zsidóság érdeke volna, hogy kissé hátrébb kerüljenek; egészségtelen érzelmeket ébreszt, ha mindenütt velük találkozik az ember”. Ezt azért is szükségesnek tartottam megmondani, mert maga Aczél is zsidó, a ebből a nyílt állásfoglalásból kiérezhette Illyés őszinteségét és jóakaratát.”

60 éve történt – tette közzé az alábbi dokumentumokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára:

“Miért egyezett ki Illyés Gyula a hatalommal?
Melyik Magyarországra vonatkozott az “Egy mondat a zsarnokságról?”
Mit gondolt Illyés Gyula a zsidók szellemi befolyásáról?

E kérdésekről “Juhász” fedőnevű ügynök jelent, aki Csoóri Sándortól kapta az információit:

II/5-e.alosztály

Szigorúan titkos!
Adta: “Juhász”
Vette: Gál Ferenc r.fhdgy.
1959. július 31.
Tárgyi Illyés Gyula.

Jelentés
Budapest, 1959. augusztus 27.

“Juhász” ügynök jelenti:
[…] .
Csoóri Sándor beszámol Illyés Gyulánál tett látogatásáról.
[…]
Beszélt arról, hogy a Magvetőnél van kiadásra váró verskötete. Ma már nem helyes a hallgatás – adni kell valamit a népnek, adni kell szellem táplálékot, mert most ezt várja azoktól akiket becsül. S olyan szellemi táplálékot kell adni, ami szól a mai időkre, e mellett örökérvényű mondanivalója is van. Ő ezt szerény öntudattal mondotta – reméli, hogy a kötet százhúsz verse ilyen és senki előtt nem kell szégyenkeznie miatta. Révai József is olvasta és ez csak jó.

Illyés egy alkalommal komorult el nagyon, amikor az erdélyi magyarság kérdése került szóba. Az erdélyi helyzetet tragikusan súlyosnak érzi, s kétségbe ejti a tehetetlenség amire az itteni magyar a magyar-üldözésekkel szemben kárhoztatva van. Az egyetlen, hogy nem feledkezünk meg
a határon túli magyarokról, hanem gondolunk rájuk, és törődni
próbálunk velük – ha nem is tehetünk sokat. Függetlenül számtalan elvi és gyakorlati különbségtől, elvitathatatlan, hogy Kádárék közelebb vannak a magyar néphez, annak gondjaihoz, problémáihoz, mint az egész más világban élő Rákosiék. Jellemző, és ezt is feltétlenül javukra kell írni!- hogy Kádár megtette azt, amit Rákosi sosem tett volna meg, hogy
interveniált az erdélyi magyarok ügyeben. Ezt soha nem fogjuk neki elfelejteni
[…]

 

Az Ortutaynál lezajlott beszélgetésről Juhász Ferenc információi alapján, aki az értesüléseit valószínűleg a jelen volt Tamási Árontól nyerte, úgy hallotta, hogy mikor Kádár szóvá tette Illyés Egy mondat a zsarnokságról” c. versét, s ezzel az ellenforradalmi részességét, Illyés valóságom dührohamot kapott, az asztalra vágott és kijelentette hogy
mikor ő azt a verset írta, akkor Kádár és társai börtönben voltak.
“Ha nem tetszik, menjenek vissza a börtönbe”.

S ez elképzelheti Illyésről, aki a nyílt színvallás híve. Ő maga mesélte / korábban/ Csoórinak, hogy egy alkalommal felesége rémületére nyíltan szóvá tette Aczél Györgynek, a zsidók túlsúlyát a magyar szellemi életben. “Éppen a zsidóság érdeke volna, hogy kissé hátrébb kerüljenek; egészségtelen érzelmeket ébreszt, ha mindenütt velük találkozik az ember”. Ezt azért is szükségesnek tartottam megmondani, mert maga Aczél is zsidó, a ebből a nyílt állásfoglalásból kiérezhette Illyés őszinteségét és jóakaratát.
“Juhász”
ÁBTL-3.1.2.-M-l8821/3 /331-332. oldalak

Az irat levéltári forrása:

Jelzet: ÁBTL – 3.1.2. – M-18821/3
Tárgy: Juhász Lajos
Irat évköre: 1959
Ország: Magyarország
Település: Budapest
Oldalszám: 376
Kivonat: A BM II/5-e alosztály foglalkoztatta “Juhász Lajos” fedőnevű ügynököt. Az ügynök részletes jelentéseket, jellemzésket készített a magyar kortárs írókról, költőkről, képzőművészekről. Különösen az ún. fiatal írókról, a népi írókhoz tartozó társaságról, értelmiségi és baráti összejövetelekről, kiadókban és szerkesztőségekben dolgozókról jelentett. A dosszié az 1959 január és szeptember vége közötti jelentéseit tartalmazza. További jelentései megtalálhatóak az M-18821, és az M-18821/1-8. sz. dossziékban.
_____

Juhász fedőnevű ügynökről:
A Nemzeti Parasztpárt, a Jókai Kör és a Turul Bajtársi Szövetség baloldali szárnyának tagja volt.
Tanulmányok: hódmezővásárhelyi református kollégium, 1944-ben szerzett gyógyszerészdiplomát a Szegedi Tudományegyetemen. A Független Kisgazdapárt Független Ifjúság szervezetének tisztviselője 1948-ig. 1948-1957 között gyógyszerész, 1957-1969 között lektor, 1969-1990-ig a Magvető Kiadó főszerkesztője, közben 1973-1981 között a Könyvvilág című lap főszerkesztője. 1974-től a Hazafias Népfront művelődéspolitikájának egyik irányítója. A népi írókkal foglalkozott. Cserkész Szövetség Országos Intéző Bizottságának a póttagja volt.
Forradalmi tevékenységért letartóztatták 1957-ben.
Édesanyja volt Németh László Égető Eszterének modellje, ő a regény Máté Józsija.
Édesapja: Kristó Nagy István (1894) gyógyszertár tulajdonos.”