“Mintha bedrogoztak volna” – Nemes Jeles László az Oscar gáláról

Nemes Jeles László mindössze három órát aludt, jetlag-es állapotban érkezett a mai sajtótájékoztatóra a Toldi moziba, „mintha bedrogozták volna.” A fáradság fanyar humor formájában jött ki rajta, de komoly dolgokat is mondott: „A civilizáció sorsa függ attól, hogy mi történt Európában, a civilizáció csúcsán a század közepén. Ezek nem lezárt kérdések 2016-ban” – fogalmazott.

 

Az Oscar díjátadó gálán is mintha módosult tudatállapotban lett volna, a sajtószőnyegen eltöltött három óra emlékképei összemosódnak a fejében, „nem emlékszik semmire”, csak a későbbi fotókon ismerte fel a híres embereket.

Röhrig Géza az Oscar gálát az idiotizmus orvosi eseteként jellemezte. Beavatott, nem lehet a nézőtér foghíjas, s mint a Lenin-mauzóleum előtt, kígyózik az önkéntesek sora, akik csak arra várnak, hogy valaki felálljon és elfoglalhassák a helyét. Röhrig megszánta a sorban állókat, akik leülhettek a helyére, s csak akkor ment be amikor már sürgették, hogy közeledik az idegen nyelvű filmek díjátadása.

Röhrig a díjazott film címét tartalmazó boríték kibontásakor arra gondolt, “megéli-e még, hogy olyan miniszterelnöke legyen Magyarországnak, aki túl tud lépni az ideológiai frontvonalakon.” “A mi és ők retorikát abba kéne hagyni, egymásra vagyunk ítélve ezen a 93 ezer négyzetkilométeren.” Bevallotta, nem penge a celebekből, tudta, hogy ismerős arcok jönnek hozzá gratulálni a díjkiosztó után, de nem tudta beazonosítani őket, így nagyrészt az sem tudja megmondani, hogy melyik A listás celeb kereste kegyeit. „Nem az én világom” – összegezte élményeit.

Nemesnek viszont gratulált Spielberg, aki dicsérte a filmet, mert az nagy mértékben járul hozzá a holokauszt kollektív emlékezetéhez, és sajnálta, hogy a Schindler listája után ilyen sokat kellet várni egy másik, újszerű holokauszt-filmre.

Arra a kérdésre, hogy az Oscar áldás vagy átok, jót tesz-e egy fiatal filmrendező karrierjének, hogy már az első nagyjátékfilmjével megkapja, amire másoknak egy élet sem elég, Nemes ismét nemes egyszerűséggel -nomen est omen – reagált. „Úgy voltam vele, ha már ott vagyunk, inkább nyerjük meg.”

Komolyra fordítva a szót, a rendező elmondta, hogy fontos volt számára, hogy egy új szemlélettel mutassa be Auschwitz valóságát, ne egy kívülálló szemszögéből, hanem belülről, hogy megértsük az egyént, az embert mindennek közepében.

„A civilizáció sorsa függ attól, hogy mi történt Európában, a civilizáció csúcsán a század közepén. Ezek nem lezárt kérdések 2016-ban” – fogalmazott.

Vági Zoltán történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a filmben Saul fiának nincs neve. Az elhurcolt százezer magyar zsidó gyerek többségét a haláltáborokba érkezésük után pár órán belül elgázosították. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új programot indít Saul gyermekei néven, melynek célja, hogy a százezer gyermek nevét összegyűjtsék, s a holokauszt áldozatait visszahozzák a nemzeti emlékezetbe. A program fővédnöki posztját Nemes Jeles László fogja betölteni.

Továbbá terveznek egy könyvsorozatot is a filmről, amelynek az első része már meg is jelent, Georges Didi-Hubermantól: Túl a feketén címmel.