Minden üldözöttet megvédenek, kivéve a zsidókat
Életkép az amerikai campusokon
Tiltakozó gyűlés a University of California campusán
A kaliforniai Berkeley Egyetemen 27 éve működik a Színesbőrű Diákkonferencia (Students of Color Conference, SOCC). A progresszív mozgalom eredeti célja az volt, hogy színesbőrű hallgatók és a velük együttműködő fehér társaik a campusokon esetlegesen előforduló strukturális és kulturális egyenlőtlenségek ellen felemeljék szavukat, és közösen szervezzenek akciókat.
Arielle Mokhtarzadeh, iráni zsidó családból származó egyetemi hallgató azonban már elsőévesként éppen itt találkozott antiszemita megnyilvánulásokkal. Az egyik étteremben a „Hitler semmi rosszat nem tett” firkálmánnyal találta magát szembe. Hónapokkal később barátját, az ugyancsak zsidó Rachel Beydát időlegesen kizárták a diákönkormányzat vezetőségéből. Arielle remélte, hogy a diákkonferencia éves közgyűlésen majd magyarázatot kap kérdéseire.
Izrael-ellenes demonstráció az atlantai egyetemen
A konferencia első napján azonban rémülten tapasztalta, hogy a vita Izrael-ellenességbe, majd antiszemita kirohanásokba torkollott.
„Kevesebb mint egy óra leforgása alatt kiderült, hogy hallani sem akarnak rólam. A népem elleni múltbéli atrocitásokat és a jelenlegi, a zsidóság megsemmisítésére törekvő mozgalmat az egekbe magasztalták. A felszólalók az izraeli polgári lakosok elleni súlyos merényleteket helyénvalónak találták, a zsidók jogát az ország területére kétségbe vonták, a holokausztot letagadták. Megdöbbentem. Hogyan lehetséges az, hogy épeszű emberek vevők legyenek ezekre a rágalmakra? Hiába, a hallgatóság ezeket a kijelentéseket kitörő helyesléssel fogadta. Rájöttem, hogy a progresszív mozgalomban mindenfajta identitást üdvözölnek, kivéve az enyémet.”
Az ún. progresszív mozgalmak jelenleg a nagy fellendülés korszakát élik. A faji megkülönböztetés elleni összefogás számos egyetemen megmutatta a diákság erejét a tanári testületben és a hallgatói önkormányzaton belül megnyilvánuló intézményi rasszizmus ellenében. Kevés szó esik azonban arról, hogy a progresszív mozgalomban sokszor komoly szerepet játszanak a palesztinbarát aktivisták, akik retorikájukban nem kevésbé rasszisták, mint azok, akik ellen állítólag harcolnak.
Izrael-ellenes flashmob a Temple University campusán
A Students for Justice in Palestine (SJP) szervezet igyekszik magát progresszív színekben feltüntetni. Ám 2012-ben a Northeastern University (Boston) a SJP tanácsadója a tagokat arra bíztatta: legyenek büszkék arra, hogy antiszemitáknak nevezik őket, mert ez azt jelzi, hogy jó úton járnak, igazságos ügyért harcolnak.
A Northeastern University SJP szervezete antiszemita megnyilvánulásairól hírhedt – az egyik zsidó mecénás mellszobrát megrongálták, a holokauszt-megemlékezésen botrányt rendeztek –, olyannyira, hogy a csoport tevékenységét 2014-ben időlegesen felfüggesztették.
A progresszív zsidó diákok gyakran kettős mércével találják magukat szembe. A vízválasztó: a viszony Izraelhez – ennek alapján döntenek arról a mozgalomban, hogy valóban elkötelezettek-e a társadalmi igazságosság iránt.
Izrael-ellenes gyűlöletkeltés a Rutgers egyetemen
A progresszív zsidó diákok már számos alkalommal felpanaszolták, hogy kénytelenek elrejteni identitásukat, ha a mozgalomban részt akarnak venni. Michael Stephenson a Missouri Egyetem hallgatója, a múlt őszi tiltakozási hullám aktív résztvevője úgy érezte, hogy zsidósága okán társadalmi igazságérzetét kérdőjelezik meg. A kétkedők olykor antiszemita kijelentésekre ragadtatják magukat.
Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott FBI jelentés szerint a vallási gyűlöletből elkövetett bűncselekmények 58,2%-a irányul zsidók ellen, ami aránytalanul magas ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,2%-a zsidó. A Temple University egyik SJP tag diákja két éve fizikailag bántalmazott egy Izrael-párti zsidó hallgatót, akit „cionista csecsemőgyilkosnak” nevezett. A palesztinbarát szervezet szolidaritást vállalt a radikális fekete jogvédő Black Lives Matter (BLM) mozgalommal. Zsidó csoportok nehezményezik utóbbi Izrael-ellenes álláspontját.
A progresszív közösség a fenti antiszemita megnyilvánulásokat tolerálja. Tyler Fredricks, az észak-karolinai Duke University diákja a következőket mondta ezzel kapcsolatban:
„Amikor valaki egy BLM röplapra azt firkálta: ‘No n—–s, whites only’ (csak fehéreknek, feketéknek nem), az egyetemről százfős csoport rendezett tiltakozó felvonulást. Amikor a szálláson sértő homofób felirat jelent meg, ugyancsak tüntetés volt a válasz. Amikor viszont a Friends for Israel (Izrael barátai) szervezet szórólapjára antiszemita jelszavakat firkáltak, a campuson nem volt tiltakozó kampány vagy felvonulás.”
Mindez elbizonytalanítja a zsidó diákokat és szüleiket, amikor arról kell dönteniük, melyik felsőoktatási intézményt válasszák. Felvetődik a kérdés: hol lehet biztonságban a gyerekük? Ha a progresszív mozgalom, amely már hosszú ideje küzd a rasszista előítéletek és bigott nézetek ellen, maga is az antiszemitizmust hirdeti, milyen jövő vár a zsidó diákokra?
Sokan a felvilágosító munkában hisznek. Szerintük a progresszív közösségnek magának kell korlátoznia a negatív retorikát. Bátorítania kell az izraeli utazásokat, a zsidó múzeumok látogatását, párbeszédet kell folytatnia a zsidó diáksággal. Csak így remélhető, hogy a helyzet jobbra fordul.
A Washington Post cikke nyomán Bassa László
