Milyen volt kendesége?

Írta: Márton László (Montpellier) - Rovat: Politika

Kende Péter beszél egy Kende Péter nevű emberről. Egyszerűbb lett volna azt írni, hogy Kende Péter beszél, pontosabban beszéltetik saját életéről. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.

Kende Péter (Párizs)

1987-ben,  Kozák Gyula, az akkor alakuló Oral History részére készítette az első interjúsorozatot a rendszerváltás előestéjén  lezáruló életszakaszról. Húsz évvel később Körösi Zsuzsa folytatta a beszélgetést a halálra ítélt, kivégzésre váró 56-os Intézetben.

1987-ben Kende Péter még nem tudhatta, mi valósul meg a demokratikus értelmiség reményeiből, 2017-ben már a sokadszor vesztett illúziókkal leszámolva tekint vissza nem csak a két utolsó évtizedre, de teljes pályájára. Teszi ezt a természettudományból eredő, de a társadalomtudomány különböző ágaiban is egyre inkább meghonosodó szabályok szigorú betartásával. A tárgyat (jelen esetben saját életét) megfelelő távolságtartással, hideg objektivitással, a forradalmi vagy egyéb romantika elragadtatott túlzásai helyett minden esetben az understatement választásával.

Ez a megközelítés minden esetben dicséretet érdemelne, de különösen az 1927-ben született Kende esetében, aki a magyar XX. század  történelmi fordulói közül egyetlenből se maradt ki. Az objektív megközelítés teszi lehetővé, hogy az eseménysorozatban passzív elviselő, a tanú és a tudatos résztvevő helyzeteit arányosan kezelje.

Mint nemzedéke legtöbb tagjának, Kende Péter életében 1956 törést és újrakezdést jelentett. A Rákosi-korszakot és a forradalomhoz vezető utat nagyon fiatal és az eseményeket nagyon közelről figyelő és megtapasztaló újságíróként érte át, majd az emigrációt választva szerepváltásra kényszerült: társadalomtudóssá vált. Önmeghatározása szerint politikai elemző, de a kifejezés közgazdászi, történészi, szociológusi és időnként társadalom-lélektani munkásságot takar. Ezek az átfedések a nyugat-európai humán tudományokban gyakoriak, de Kende esetében azért is meghatározó , mert kutatásainak  tárgya főleg, de nem kizárólag  Közép-Kelet-Európa, a szocializmusnak nevezett  szovjet-rendszer. A másik, nem kevésbé fontos változás, hogy társadalom kutatással kereste kenyerét és a francia tudományos környezetbe integrálódott.

A beszélgető-könyv az önéletrajz egyre gyakrabban alkalmazott formája, de a négy kötetben megjelent válogatott műveket kiegészítő ötödiknek is tekinthetjük. Figyelemreméltó, hogy a Szombat 2014-es ankétjára adott válaszában, mintegy az önéletrajzot megelőlegezve kijelenti:

személy szerint én se jó magyar, se jó zsidó nem tudok lenni (de nem is akarok)”. A könyv egyik, lehetséges címe : “Út a kommunizmushoz és vissza” volt, tartalma az indulás és érkezés folyamatának leírása.

Kende kerüli az identitás kifejezés használatát, inkább többszörös kötődésről beszél. Olyan országból szólva, ahol már fél évszázaddal ezelőtt a szenátus elnöke koromfekete lehetett, a köztársaság elnöke félmagyar, a miniszterelnök katalán, jó franciaságot a kutya se követelt tőle. A szabad identitásválasztás lényegében azt jelenti, hogy a teljesítmény számít, Kende esetében becsületrenddel nyugtázott – a vallás pedig, vagy ennek hiánya nem beszédtéma.

Nemzedékében sokan akadnak, akik a zsidó eredetet életszakasztól függően vagy elhallgatják, vagy túlhangsúlyozzák. Kende Péter semmit se titkol, de a sokszor fel sem tett kérdésre egyszerűen válaszol. Történelmi elemzéseiben empátiával, de a szociológia eszköztárával közelíti meg, önéletrajzi beszélgetéseiben vállalva aufklérista szüleinek örökségét, érezteti, hogy a sárga csillagnak szerepe jelentős szerepe volt választásaiban – akkor is, amikor a háború után a kommunizmus felé fordult és akkor is, amikor még a Rákosi-korszak vége előtt elfordult tőle.

Könnyű lenne azzal befejezni, hogy Kende Péter személye és munkássága egy egész nemzedék életútját képviseli, de egyszerre igaz és igaztalan. Ő, amióta 1957 elején a szabadságot választotta nem csak a megtorlás elől menekült, de a visszaszerzett személyi autonómiát is magával vitte és féltékenyen megtartotta.

(Egy magyar republikánus életútja. Kozák Gyula és Körösi Zsuzsanna interjúi Kende Péterrel. Osiris kiadó, Budapest 2019. 344 old. 3980 Ft.)

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]