Miért szavazza le a kormánypárti többség a budavári gótikus zsinagóga feltárásának tervét?
Az I. kerületi – ellenzéki – polgármester az önkormányzat elé terjesztette a Mátyás király korában épült és Buda visszafoglalása idején felgyújtott, majd betemetett nagy gótikus zsinagóga feltárásának tervét. A kormánypárti többségű képviselő testület azonban a javaslatot újra és újra leszavazza. A Magyar Hang megpróbált utánajárni, hogy miért.
A középkori zsinagóga rekonstruált belső tere
„Amint azt V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere lapunknak júniusban elmondta, az önkormányzat régóta tervezi a feltárást. Az üzemeletetés koordinálására egy nonprofit kft.-t hoznának létre, a cégalapításra vonatkozó határozatot tavaly óta több alkalommal is a képviselő-testület elé terjesztették, ám a kormánypárti többségű grémium mindannyiszor le is vette a napirendről az előterjesztést. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2019-es önkormányzati választások után ellenzéki vezetésűvé lett kerületben az elmúlt években fordult a politikai kocka. Az eleinte 10:5-ös többség minimálisra csökkent, amikor két korábbi jobbikos képviselő, Varga Dániel és Zsitnyák János kilépett a pártból, és a Fidesszel kezdett el együtt szavazni. Bár ezt Varga lapunknak korábban cáfolta, mint mondta, nem a kormánypárt, hanem „a jobboldali érzelmű képviselők lettek így többségben”. Miután Gelencsér Ferenc momentumos alpolgármester elhagyta a kerületet – parlamenti képviselő lett –, a megüresedett helyére kiírt időközi választáson a Fidesz jelöltje, Fazekas Csilla nyert. És ugyan a 2019-es eredmények szerint még így is az ellenzék lenne nyeregben, a két említett képviselő szavazatával immár a Fidesz akarata érvényesül a testületben. Így az eltemetett zsinagóga feltárása is a kormánypárti (vagyis a Varga értelmezésében: jobboldali) politikusokon múlik. Szerettük volna megtudni, hogy miért ellenzik a szakrális hely feltárását, választ azonban sem Gulyás Gergely Kristóftól, a helyi Fidesz frakcióvezetőjétől, sem Varga Dánieltől nem kaptunk.
Ugyancsak nem reagált a megkeresésünkre a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek szerepe azért lehet érdekes, mert a Táncsics Mihály utca szemben lévő oldalán, a 26-os szám alatti épület alsó szintjén található imaházat a szervezet használja. Ez a szakrális tér is Mátyás király idejében épülhetett, és ugyancsak a 1960-as években tárták fel; 2016-ig a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeként működött, az EMIH kérésére a helyiségben 400 év után akkor indult újra a vallási élet. A zsinagóga eszmetörténeti és kulturális jelentősége túlmutat a kerületen, és országos üggyé teszi a feltárást, ezért is voltunk kíváncsiak a Kulturális és Innovációs Minisztérium álláspontjára is, de lapzártánkig sajnos a Csák János vezette tárca sem reagált a levelünkre.”
