Miért csökken drámaian a valláshoz, felekezetekhez kötődők száma?
A modernizálódó világunkban társadalmakra már hosszú ideje jellemző a szekularizáció, a vallás csökkenő jelentősége – írja Tóth Géza egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa az elemzésében. Míg 2001-ben a népszámláláskor még csak a népesség 10,8 százaléka, 2022-ben már 40,1 százaléka nem válaszolt a vallásra vonatkozó kérdésre – írja az economx.hu.
Kitért arra is, hogy 2001 és 2022 között Magyarország népessége 595 ezer fővel csökkent. Ugyanekkor a katolikus válaszadók együttes száma több mint 2,6 millió fővel, a reformátusoké több mint 678 ezer fővel, az evangélikusoké 128 ezer fővel, míg az izraelitáké több mint 5 ezer fővel lett kevesebb.
Tóth Géza vallásossággal kapcsolatos több mint 120 oldalas tanulmánya a népszámlálások során a vallással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat vetette össze felekezetek szerint és területi összehasonlításban is.
Majdnem megfeleződött a vallásosak aránya
Európára és a fejlett országokra is a vallástól való elfordulás jellemző. A folyamat Magyarországon is tetten érhető, amire egyértelmű bizonyítékkal szolgálnak a legutóbbi három népszámlálás eredményei. Tóth Géza szerint a demográfiai erózió, az időskori halálozások túlnyomóan a vallását hagyományosan gyakorló közösséget érinti.
Úgy véli, hogy a 2001 és 2022 között végbement közel 6 százalékos népességcsökkenés nem indokolja, hogy:
- a katolikusok 48 százalékos;
- a reformátusok 41 százalékos;
- az evangélikusok 42 százalékos;
- illetve az izraeliták 40 százalékos csökkenését.
A vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók száma nagyságrendileg a 2001-es, 1,5 milliós szinten áll 2022-ben is.
A népszámlálás során a vallási kötődését megnevezők száma 4,2 millió volt 2022-ben, ami a teljes népesség 43,7 százaléka, a kérdésre válaszolók 73,1 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a 2001–es népszámlálás során a vallási kötődésről nyilatkozók száma még 7,6 millió fő volt. A közel 3,4 millió fős csökkenés együtt jár a vallási kötődéssel nem rendelkezők gyors növekedésével, majd stagnálásával.
Nem volt kötelező válaszolni
A szakember szerint vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a vallási kötődésre nem válaszolók jelentős része a „dafke állampolgárok” csoportjába sorolható. Ők minden bizonnyal kihasználták a lehetőséget, s a nem kötelező kérdésekre nem adtak választ. Ennek hátterében ott állhat az állampolgárok növekvő bizalmatlansága is a különböző adatgyűjtésekkel szemben.
2001-ben még a népesség több mint fele katolikus volt, de ez az arány 2022-re már a harmada alá csökkent.
2001-ben a reformátusok aránya megközelítette a 16 százalékot, 2022-ben már nem érte el a 10 százalékot sem.
Az evangélikusok 2001-ben még a népesség 3 százalékát tették ki, de ez 2022-re 1,8 százalékra változott. A többi felekezet aránya pedig a 2 százalékot sem érte el 2022-ben.
*
Egy másik lehetséges magyarázatra
a hétvégi Magyar Péter-féle Talpra Magyarok tüntetésen felszólaló református lelkész, Tarr Zoltán volt református zsinati tanácsos is felhívta a figyelmet. Az emberek azért is fordulnak el a milliárdos állami támogatásból működő egyházaktól, mert úgy érzik, hogy az egyházak e támogatásért cserébe kritikátlan lojalitást mutatnak a kormány felé, ezáltal hűtlenné válnak saját szerepükhöz, erkölcsi elveikhez.
Kapcsolódó cikkek:
Schweizer Gábor: A zsidók és a népszámlálás
Schweitzer Gábor: Megszámláltattunk
Biró Tamás: Megszámláltattunk? – A népszámlálási adatok értelmezéséről
Ne írjanak engem össze: A zsidók és a népszámlálás
