“Mi mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle”

Írta: Orbán Viktor Miniszterelnök - Rovat: Politika

Július 19-én Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Dohány utcai zsinagógában és a Mazsihisz székházában tettek látogatást. Az alábbiakban Orbán Viktor Goldmark teremben elmondott beszédét közöljük.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Goldmark teremben. MTI Fotó: Mohai Balázs

 

Tisztelt Netanjahu miniszterelnök úr és Sara Asszony! Tisztelt Heisler András elnök úr és kedves Felesége! Tisztelt Frölich Róbert főrabbi úr! Mélyen tisztelt Főpolgármester Úr, Hölgyeim és Uraim!

Különleges alkalom ez a mai: Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu a két ország történetében először hivatalos kormányfői látogatást tesz hazánkban. S hogy ez a kivételes esemény még izgalmasabb legyen, itt, Budapesten találkozott a három másik közép-európai, V4-es miniszterelnökkel. Izrael Állam, magyarok, zsidóság, Közép-Európa: történelmi asszociációk tucatjai keringenek a fejünkben.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Nálunk, itt, Magyarországon él, és a magyar nemzet része Európa második legnagyobb zsidó közössége. S ma itt, Herzl Tivadar szülőhelyén találkozunk, akinek híres mondata körülölelte és körülöleli a mai politikai tanácskozásainkat: „ha akarjátok, nem mese.” Igen, ha akarjuk, nem mese, nem délibáb és nem üres reménykedés, hogy Izrael és Közép-Európa, Izrael és Magyarország olyan jövőt képzeljen el, amelyben a fontos dolgok összekötnek bennünket. Olyan jövőt, amelyben összeköt a hazánk és a nemzetünk szeretete, összeköt a külső fenyegetéssel szembeni önvédelem, összeköt a terrorizmus elleni küzdelem. Olyan jövőt, amelyben összeköt a modern technológia, innováció és kutatás, összekötnek a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok. Összeköt a kultúráink közötti mély kapcsolat és a kölcsönhatások. És olyan jövőt, amelyben összeköt az identitásunk magabiztossága; tudjuk, kik vagyunk, és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk. Vagyunk, akik voltunk, és leszünk, akik vagyunk. És olyan jövőt, elsősorban olyan jövőt, amelyben összeköt mindenekelőtt egymás kölcsönös tisztelete.

Igen, ha akarjuk, nem mese, hogy megfékezzük a terrorizmust, hogy megállítjuk az európai antiszemitizmus erősödését, és nem mese, hogy sikerülhet leállítanunk az intolerancia tömeges Európába szállítását. Ha akarjuk, nem mese, hogy az Európai Uniót meggyőzhetjük arról, hogy elismerje és tisztelje Izraelnek azokat az erőfeszítéseit és áldozatait, amelyekkel önmagán túl Európát is védelmezi. Nincs bennem kétség afelől, ha a szélsőséges és militáns terrorista csoportok átveszik a közel-keleti térség feletti irányítást, akkor Európának újabb és újabb inváziókkal kell szembenéznie. Olyan időket élünk, amikor Izrael és Európa, benne Magyarország biztonsága összekapcsolódik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország miniszterelnökeként büszke vagyok arra, hogy nálunk ma a zsidó élet a reneszánszát éli, ha mint hallhattam is, küzdelmek árán. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar zsidóság alkotó energiái szabadon kibontakozzanak. Én azt várom, hogy a magyar zsidó kultúra mostani felívelése gazdagítani fogja Magyarországot és a nemzeti kultúránkat.

Netanjahu miniszterelnök úr azt mondta nekem, hogy Izrael titka az a tudás, hogyan lehet a legkevesebből a legtöbbet kihozni. Egyszer talán mi is eltanuljuk ezt.

Addig is emlékeztetem Önöket egy másik karakterjegyre, amely hasonlóvá teszi a két népet: mi mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle, s ez így is van rendjén.

Kívánom, hogy a két népnek még hosszú évszázadokig legyen mit adnia.

[popup][/popup]