„Mi jut Önnek eszébe a zsidóságról?”
Helyzetjelentés Szolnokról
Szolnoki híd, háttérben a zsinagóga épülete
Jó napot kívánok! Novák Zsombor Péter vagyok, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója. Van pár perce részt venni egy névtelen közvélemény-kutatásban?
Nem szokványos mondatok hangoztak el május elsején a szolnoki Tiszavirág-hídon. Előző cikkemben arról számoltam be, hogy tanulmányaimat és szenvedélyemet nyíltan vállalva milyen reakciókat tapasztaltam a közvetlen környezetemben. Ekkor elkövettem egy módszertani hibát: nem védtem kellőképpen az idézett személyek anonimitását. Egy ilyen kisvárosban, mint Szolnok, akár beazonosíthatóak is lehetnének a véleménygazdák. Ez hiba volt a részemről. Ebből tanulva, és a megfogalmazott célkitűzésemnek megfelelően – miszerint igyekszem a szolnoki polgártársaimat érzékenyíteni a zsidóság irányába – ezúttal arra vállalkoztam, hogy az utca emberét kérdezem a témában. Tettem ezt azért, mert az elmúlt hetekben megannyi biztatást kaptam a magyar zsidóság vallási és világi vezetőitől, egyetemi tanáraimtól, szaktársaimtól és barátaimtól, akik hasonlóan szükségét látják annak, hogy végre ne csak a fővároson legyen a fókusz, ha a hazai zsidóságról van szó. Az pedig nem is kérdéses, hogy a többségi és a kisebbségi társadalmi csoportok közötti barátságos közeledést elő kell segíteni, melyhez jómagam a közösségszervező szakon szerzett ismeretekkel is igyekszem hozzájárulni.
Munkámhoz a május elsejei tömegből merítettem az alanyokat. Sok órás kint tartózkodásom eredményeként a majd száz megszólítottból mindösszesen harminc ember válaszolt kérdéseimre. A részvétel önkéntes és névtelen volt, a válaszolóktól csupán a legmagasabb iskolai végzettségüket kérdeztem. Figyelem, nem tudományos adatokat közlök!
Íme az eredmény:
- kérdés: Ismer-e helyi vonatkozású zsidó épületet, emlékhelyet, intézményt? Ha igen, mit, és hol található?
Iskolai végzettségtől függetlenül a szolnoki lakosság túlnyomó többsége tudja, hogy a belváros szívében található Szolnoki Galéria épületében egykor zsidó hitélet zajlott. Csak két résztvevő nem tudott válaszolni az első kérdésre, egyébként szinte mindenki a zsinagógát említette első helyen, mint ismert helyi zsidó épületet. A városi kulturális közegben máig egyenlő mértékben használatos kifejezések a “galéria, zsini és zsinagóga” szavak. A 120. évfordulóját ünneplő Baumhorn Lipót remekmű jelenleg a város tulajdonában van, mely nívós kiállításoknak és kulturális programoknak ad otthont.
Ezen felül négyen azt is tudták, hogy a városi élet közkedvelt helyszínének épületében, a TISZApART MOZI-ban található a kis-zsinagógaként becézett Hősök zsinagógája. A szakrális helyen a mai napig van alkalomadtán istentisztelet, emellett múzeumi funkciót is ellát az imaterem. E különleges hangulatú hellyel legnagyobb számban pedig a Múzeumok Éjszakája nevű programon ismerkedhetnek meg a látogatók. A ma moziként működő hely eredetileg zsidó kulturális központ volt.
- kérdés: Ismer-e valamilyen zsidó ünnepet? Ha igen, melyiket és mit tud róla?
Hála a karácsonynak, a válaszadók fele a Hanukáról már hallott, mivel a két ünnep – bár tartalmilag nincs bennük közös – általában közel esik egymáshoz. Reménykeltő, hogy hárman ismerettel is rendelkeztek a fény ünnepéről, emellett elenyésző számban szóba került a pészach és a sábát is. Elgondolkodtató, hogy a fennhangon és büszkén vállalt keresztény kultúránk gyökereiről vajmi keveset tudnak az emberek. Reményeim szerint a (főként keresztény egyházak által fenntartott) oktatási intézmények képesek lesznek orvosolni e hiányokat, hiszen nem csak a két vallás, hanem a két kultúrkör is számos közös értékkel, hagyománnyal és szokással rendelkezik. Ez akkor is így van, ha valamilyen oknál fogva e szétválaszthatatlan kapocsról néhányan nem szeretnének tudomást venni.
- kérdés: Mi jut először eszébe a zsidóságról?
Talán a legbátrabb kérdésem volt ez. E pontra érkezve emlékeztettem a résztvevőket, hogy a kutatás névtelenül zajlik, legyenek szívesek őszintén válaszolni. A következő ábrában azokat a kifejezéseket helyeztem el, melyek legelőször jutottak eszükbe a kérdés hallatán.
A leggyakrabban az alábbiak jutottak a válaszolók eszébe:
„Holokauszt”: 5 alkalommal
„Pénz”: 3 alkalommal
„Fukar/kapzsi”: 3 alkalommal
“Ugyanolyan ember, mint más”: 2 alkalommal
“Második világháború”: 2 alkalommal
Az ábrán látható többi fogalmat egy-egy alkalommal említették.
- kérdés: Vett-e már részt korábban bármilyen zsidósággal kapcsolatos eseményen? Ha igen, mi volt az?
Öten vettek részt zsidósággal kapcsolatos eseményen, melyek a következők voltak: temetés, koncert, istentisztelet. Tény és való, hogy Szolnok nem a zsidó kultúra paradicsoma, de időnként akad egy-egy esemény, mely alkalmával bárki betekintést nyerhet a zsidó hagyományokba. Bízom abban, hogy ha egy év múlva végzek hasonló kutatást a városomban, e kérdésre már többen válaszolnak igennel.
- kérdés: Ismer-e személyesen zsidó embert?
Kapaszkodjanak! A harminc emberből négyen ismernek a közvetlen környezetükben zsidó embert. Mi több, az egyik válaszadó maga is zsidó volt. Az ő résztvétele is mutatja, hogy Szolnokon bizony vannak zsidók, akik városlakókként ugyanúgy szerves részei a helyi életnek, mint bárki más.
Ez utóbbi két kérdés eredményei elgondolkoztatóak: a média hatásaitól eltekintve az emberek többsége úgy alkot véleményt a zsidóságról, hogy semmilyen ezzel kapcsolatos programon nem vett részt, és még zsidó embert sem ismer.
*
A közvélemény-kutatás során semmiféle atrocitás nem ért. Egyedül (önként és dalolva), mosollyal arcomon, kedvességem teljében megkérdeztem néhány városlakót a zsidóságról. És békésen válaszoltak.
