Mely európai országok a legjobbak a zsidók számára?
A megrendelő Európai Zsidó Szövetség az európai Chabad mozgalom által dominált testület, mely a magyarországi Chabad-EMIH-hez hasonlóan megértőbb a jobboldali kormányokkal, az Institute for Jewish Policy Research londoni kutatóintézet azonban számos komoly felmérést végzett már a zsidók közvéleménykutatás terén. Egy új jelentés váratlan eredményei.
Dr Daniel Staetsky, a kutatás készítője
Az antiszemita érzelmek különösen jellemzők Olaszországra és Magyarországra, ugyanakkor itt a legmagasabb a zsidók életminősége. Ez egy olyan jelentésből derült ki, amely különböző szempontú felmérések eredményeit egyetlen mutatóval fejezi ki, először az eddigi kutatások alkalmával – számolt be a Jewish Telegraphic Agency.
A mutatót közvélemény-kutatási adatokból és intézményektől származó információk felhasználásával számították 12 olyan európai uniós országra, ahol jelentős számú zsidó népesség él. Erről Daniel Staetsky, a londoni központú Institute for Jewish Policy Research munkatársa számolt be, ő készítette a jelentést az Európai Zsidó Szövetség (EJA) felkérésére. A szervezet budapesti konferenciáján nyilatkozta: „A cél az volt, hogy a zsidók érzéseire és az antiszemitizmus mértékére vonatkozó kiváló adatokat a kormányzati politika által közzétett adatokkal kombináljuk.”
A statisztikus szerint az eredmények rácáfolhatnak azokra az előzetes föltevésekre, hogy mely országok a legbarátságosabbak a zsidókkal szemben. Németország például magas pontszámot kapott a kormányzati politikára. Az ottani zsidók gyönge biztonságérzete az oka annak, hogy az általános osztályzat közepes lett.
Orbán Viktor és Menachem Margolin egy korábbi képen
Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke szerint a mutató alapján „konkrét cselekvést várnak el az európai vezetőktől, mivel üdvözöljük a nyilatkozatokat, de azoknál többre van szükség.”
Margolin a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felmérésben érintett minden országra nézve ajánlásokat dolgoztak ki.” A számos zsidó szervezet (a francia Consistoire, az izraeli Szohnut) és az izraeli kormány által szponzorált kétnapos konferencián a fő téma az ukrajnai zsidóságnak nyújtandó támogatás volt.
A jelentés címe “Europe and Jews, a country index of respect and tolerance towards Jews” volt. A maximális 100 pontból a három legalacsonyabbat Belgium (60), Lengyelország (66) és Franciaország (68) kapta. A legmagasabb mutatószámokat Magyarország (79), Olaszország (79) és Dánia (76) érte el, őket követi az Egyesült Királyság és Ausztria (75 – 75), Hollandia (74), Svédország (73), Németország (72), és Spanyolország (70).
Az osztályozásba olyan témákat vontak be, mint a zsidók biztonságérzete, a közvélemény viszonyulása irántuk, az antiszemitizmust észlelő zsidók száma. Az adatok az utóbbi évek közvélemény-kutatásaiból származtak, többek között a Tett és Védelem Alapítvány számos európai országra kiterjedő zsidóellenes bűncselekmény-monitoringjából, vagy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentéseiből.
Ezeket kombinálták azután az országok kormányzatainak politikáját tükröző információval a zsidó közösségek pénzügyi támogatásáról, az IHRA antiszemitizmus definíciójának elfogadottságáról, a Holokausztról szóló oktatásról, a vallás szabad gyakorlásáról.
A fenti rendszer alapján kapott Németország 72-es mutató értéket, mert hiába volt a legjobb (89) a zsidókat érintő kormányzati politika terén és tisztességes az antiszemitizmus szintjét illetően, az alacsony biztonságérzet (46) és más értékek lehúzták a teljesítményt.
Köves Slomó EMIH vezető rabbi a Partizán egy műsorában
Köves Slomó az EMIH részéről nyilatkozott a magyarországi helyzetről: „A mutató értékei visszaigazolják a realitást. A zsidók szabadon sétálnak az utcán, látogatják a zsinagógákat, nem félnek a zaklatástól.”
A Rágalmazás-ellenes Liga 2015-ben tartott közvélemény-kutatása szerint azonban a magyar népesség mintegy 30%-a oszt antiszemita nézeteket. „Jócskán akad még tennivaló a nevelés és tájékoztatás területén” – mondta Köves.
*
Mint ismeretes, nemrég 16 európai országról szóló antiszemitizmus kutatás látott napvilágot, Kovács András szociológus interjút is adott róla. A kutatás adatai éles kormányoldali bírálatot, ez pedig kutatói választ váltott ki.
