Meleg palesztinnak lenni I.

Ahmad Abu Murkhiyeh Hebronban azért lett gyilkosság áldozata, mert homoszexuális volt. Barátai és szakértők azonban állítják, hogy sorsának alakulásában Izrael tökéletlen menekültügyi rendszere, az ennek nyomán fellépő veszélyek is közrejátszottak.

A Times of Israel egy gyilkosság kapcsán terjedelmes riportban tekinti át az Izraelbe menekült LMBT palesztinok ügyét.

A beszámolók szerint a halk szavú értelmiségi Ahmad Abu Murkiyeh szeretetre méltó ember volt az izraeli LMBT társaságban.

Hebronban azonban gyűlölték. Saját családja éveken keresztül gyötörte, és a palesztin társadalom türelmetlensége a melegek irányában oda vezetett, hogy 2020-ban Izraelbe menekült.

Azután a múlt hónapban ismét fölbukkant a Nyugati-parton, méghozzá egy visszataszító videón, amely a lefejezését ábrázolta. A gyanúsítottat órákkal később elfogták, és kihallgatták, de nem nevezték meg. Murkhiyeh halálának oka valószínűleg szexuális irányultsága volt.

A 25 éves férfi sorsa nagyon hasonló a többi meleg palesztin férfiéhoz.

Több tucat azoknak a száma, akiket e „bűnük” miatt életveszélyesen megfenyegettek, és akiket a trauma a viszonylag biztonságos Izraelbe kergetett, még ha ez sem volt veszélytelen vállalkozás.

A homoszexualitást nem tűrik a palesztin társadalomban. A 2019. évi Arab barométer nevű felmérés szerint a kérdezettek mindössze 5%-a tartja megengedhetőnek, ami a legalacsonyabb arány az – amúgy sem nagyon toleráns – arab világban.

 

Abu Murkhiyeh éveken keresztül részesült testi fenyítésben a családon belül

A meleg palesztinok odahaza arra számíthatnak, hogy durva verésben lesz részük, teljesen elszigetelődnek, az életük sincs biztonságban.

Nem világos, hogy Murkiyeh milyen körülmények között került kétéves izraeli tartózkodás után vissza Hebronba, ahol október 6-án meggyilkolták, állítólag azért, hogy „példát mutassanak” a társadalomnak.

Közeli ismerősei szerint elrabolhatták. A rokonság állítja, hogy a cselekményt megelőzően apjánál volt Jordániában; ismét mások, viszont úgy vélik, hogy a rokonoknak is szerepük volt a gyilkosságban.

LMBT aktivisták írásos bizonyítékokat találtak arra, hogy veszélyhelyzetben lévő melegek számára létesített menedékhelyeken élt Izraelben, és anyja rokonságát ment fölkeresni Hebronba. Többen állítják, hogy elrabolták, mert amúgy esze ágában sem volt betenni lábát a palesztin területekre.

A gyilkosságról, mint a homofób gyűlölet sajnálatos megnyilvánulásáról számoltak be szerte a világon, bár Palesztinában igyekeztek nem említeni Murkhiyeh meleg irányultságát, és életét Izraelben. A Palesztin rádió szerint az eset túllépett minden – erkölcsi, hagyomány vagy emberiesség diktálta vonalon. Izrael támogatói arról beszélnek: a tragédia azt bizonyítja, hogy Izrael a tolerancia oázisa az elmaradott Közel-Keleten, hiszen a szomszédos bigott rendszer számkivetettjeinek kínál menedéket.

 

Azok, akik ismerik a történetet,

és azt, hogyan bánnak a palesztin melegekkel Izraelben, árnyaltabban fogalmaznak. Igen, Izrael oázis, de tökéletlen, mivel tömegével vannak olyan törvények és rendelkezések, amelyek arra irányulnak, hogy a nem-zsidó menedékkérők ne érezzék magukat túl kényelmesen.

Kezdve az évente többször, sőt havonta meghosszabbítandó tartózkodási engedélytől az (ez év júniustól eltörölt) rendeletig, ami megtiltotta, hogy meleg palesztin menedékkérők munkát vállaljanak, sokukat szexmunkára kényszerítve ezáltal. A mintegy 30 ezer menedékesből ez főleg annak a 90 embernek az életét keserítette meg, akik ebbe a kategóriába tartoznak.

Adi Lustigman, emberi jogi ügyvéd, aki menedékjogi kérdésekben segíti az LMBT palesztinokat: „Bonyolult kérdés ez, kulturális és pszichológiai szempontból egyaránt. Meg kell őket győzni arról, hogy álljanak ki, kérjenek segítséget, amikor pletykák keringenek arról, milyen az izraeli hatóságok fogságában. És aztán szót kell érteniük ezekkel a hatóságokkal… És sok az olyan, aki veszélyben van, de meg sem mozdul.”

 

A kerítésen keresztül

Rita Petrenko, az arab LMBT közösséget Izraelben képviselő al-Bayt al-Mukhtalif (The Different House) alapítója. Szerinte „(Murkhiyeh) nem volt az a típus, aki a múlton rágódik… Intelligens, de nagyon csendes ember volt… Normális, de magán viselte sorsának egész traumáját. Önkéntes munkákat vállalt és részt vett az ügyekről folyó vitákban.” Senki sem tudta, hogyan szökött el a Nyugati-partról, vagy hogy melyik családtag milyen cselekedete űzte el őt véglegesen hazulról. Nem beszélt a verésekről sem… Először Rámalláhba ment, de a család gyorsan nyomára bukkant.

Rámalláhban nincsen olyan – izraeli vagy palesztin – hatóság, amihez egy olyan személy fordulhatna, aki a Nyugati-part területén úgy érzi, hogy veszélynek van kitéve.

Izrael és a Palesztin Hatóság megállapodása alapján saját területén a PH felelős az LMBT közösség és más kisebbségek védelméért. A PH emberei azonban nem mentesek a társadalmukat mérgező homofóbiától.

Lustigman felhozza egy kliensének példáját, akit egy palesztin rendőr pofozott föl a Jeruzsálem melletti Qalandiya ellenőrző ponton. Az illető naivan elmondta, hogy a molesztálások elől keres menedéket Izraelben, mivel meleg.

ĺgy aztán az illegális pontokon keresztül, azaz falon átmászva, kerítés alatt kúszva, vízelvezető csöveken keresztül jutnak át a palesztin melegek a Nyugati-partról Izraelbe – csakúgy, mint az illegális munkavállalók. A zsidó államnak 4,2 milliárd USD-ba került a védelem, amit folyamatosan fejlesztenek és bővítenek.

A meleg palesztinok igényelhetnek munkavállalási engedélyt, lejárta után ott felejthetik magukat, majd amikor elkapják őket, a kihallgatáson kérvényezhetik az ideiglenes tartózkodási engedélyt.

A munkavállalás 25 éves kortól engedélyezett házasemberek számára. Hosszú a várakozási idő, azok tehát, akik tehát gyorsan menekülnek, sietősre fogják.

Egy Zain nevű férfit családja bezárt egy szobába, amikor megtudták, hogy meleg. Kihallgatta beszélgetésüket arról, hogyan szabaduljanak meg tőle rövid úton. Hamar távozott az ablakon keresztül, és napokig bujkált, míg végül sikerült átjutnia Izraelbe.

 

Izraeli biztonsági szolgálat

Ha már minden kötél szakad, a meleg palesztinok utolsó lehetősége, hogy együttműködnek az izraeli biztonságiakkal. A veszélyeztetett személyek bizottsága olyan, palesztin területeken élő veszélyeztetett személyek menedékkérési ügyeivel foglalkozik, akik együttműködtek az izraeliekkel.

Ezek a palesztinok állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak Izraelben, de ehhez is miniszterelnöki aláírás szükséges; az ilyen személyek fontos értesülések továbbításáért cserébe kaphatnak állandó tartózkodási engedélyt.

Az izraeli biztonságiakat azzal vádolták, hogy az általuk azonosított meleg palesztinokat  megpróbálják beszervezni. A Cahal 8200 hírszerző egységének veteránjai nemtetszésüket fejezték ki ezzel a gyakorlattal szemben. 2014-ben írt levelükben. Nehezen sikerült összeegyezetniük a meleg palesztinok zsarolását az egység állítólagos LMBT-barát jellegével. Egyikük ezt írta:

Mivel a gyakorlat széles körben ismert, azokat a meleg palesztinokat, akik a Nyugati-parton vagy Gázában tartózkodnak huzamosabb ideig, eleve gyanú övezi, ami súlyosbítja szexualitásuk miatti kirekesztettségüket.

“Az izraeli zsarolás miatt is növekszik a palesztin társadalmon belüli homofóbia” – mondja Sa’ed Atshan antropológus, az Emory University amerikai-palesztin professzora. „Rombolja a közösségen belüli bizalmat, amikor a másságot az árulással azonosítják.”

Amennyire barátai és ismerősei tudják, a hírszerzők sohasem akarták beszervezni Murkiyeh-t. Az LMBT menedékkérőkkel dolgozók szerint, minél könnyebb átjutni a kerítésen, annál nehezebb beszervezni a meleg palesztinokat.

Életkérdés számukra

Általánosságban elmondható, hogy az Izraelben a meleg palesztinok előbb-utóbb a rendőrségen kötnek ki, ahol elmondhatják megrázó élményeiket.

Amennyiben meggyőzően képesek előadni, hogy az azonnali kitoloncolás számukra végzetes következményekkel járhat, várható, hogy Izraeltől ideiglenes, meghosszabbítható tartózkodási engedélyt kapnak, de menekült státuszt nem.

 

Times of Israel – Bassa László