Átadták a felújított óbudai zsinagógát

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a zsúfolásig telt templomban hangoztatta: nem kell az utolsó szögnek is a helyén lennie ahhoz, hogy a közösség imádkozni és dolgozni kezdjen. Részletesen ismertette, hogyan jutottak el az eleinte hihetetlennek tűnő ötlettől a megvalósulásig.

„Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig nem költözünk be, nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk – fogalmazott Köves Slomó. A Tóra azonban arra tanít – mutatott rá –, hogy „ha csak két betűjét ismerjük is a héber ábécének, akkor legalább az egyiket adjuk tovább valaki másnak”, és mivel mindenki hisz legalább egy kicsit, „használjuk ki az alkalmat, és imádkozzunk” – figyelmeztetett a vezető rabbi.

A magyar állam mellett több mint háromszáz támogató segítette munkájukat. Így kerülhetett vissza a zsinagóga boltozatára a 25.000 festett csillag, így kerülhetett modern fénytechnika, új, festett, a korabeli stílust megőrző ablakok, és így újult meg a kóser konyha.

Segítőik között elsősorban a Munkácsról elszármazott Roth testvéreket, Sándort, dr. Alex Roth-ot és dr. Roth Györgyöt említette a vezető rabbi. Alex Roth maga is beszédet tartott az avatóünnepségen. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere köszöntő levelét Soltész Miklós államtitkár olvasta fel, Röhrig Géza is köszöntötte az eseményt. Oberlander Baruch rabbi közreműködött a Roth testvérekkel a mezüze felhelyezésében, és édesanyjuk, Roth Lenke, Lea basz Avrohom emléktáblájának leleplezésében.

Az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. A zsinagógát a 19. században látványosan átalakították. A külső jegyei alapján klasszicista, belül barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821-ben avatták fel. A templomot 1900-ban szecessziós stílusban állították helyre.

A zsinagóga az 1960-as évektől a Magyar Állam tulajdonában volt. Az épület eredeti berendezését lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították, 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként. Az EMIH és a Chábád Lubavics Mozgalom 2010-ben avatta fel és adta át a helyi zsidó közösségnek.