Megszűnik az Új Kelet, vagy mégsem?

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

Erről tudósít a Haaretz héber nyelvű kiadása és a Népszabadság.

Az 1918-ban indított Új Kelet – legalábbis annak nyomtatott változata – így tehát nem éri meg a századik életévét. A lap 1918 decemberében, határozott cionista programmal indult, az akkor már román fennhatóság alatt álló Kolozsváron. Először napilapként, majd hetilapként jelent meg és sokszor élesen bírálta a Horthy uralma alatt álló Magyarország antiszemita légkörét és politikáját.

1940-ben, a magyar bevonulás után az Új Kelet nem jelenhetett meg többé. A szerkesztőség egyik tagja, Marton Ernő indította újra – immár Tel-Avivban, 1948-ban. Évtizedeken át a sok tízezres magyar ajkú izraeli közösség legfontosabb fóruma volt. Olyan – Izrael héber nyelvű olvasói előtt is ismert – szerzők is írtak ide, mint Kasztner Rezső, Tommy Lapid, Efraim Kishon.

A lap eredeti célközönsége azonban ma már kilencvenes éveiben jár, gyerekeik pedig a héber sajtót olvassák. A kiadó – mint a Haaretznek elmondta – évi 100 ezer sékelt fordít arra, hogy a hetente ötször megjelenő lapot életben tartsa, de erre most már csak 2015 decemberig hajlandó.

Erős-Hajdu Szilvia, a lap jelenlegi főszerkesztője megerősítette azt az információt, hogy a jelenlegi tulajdonos, George Edri decemberig hajlandó finanszírozni a megjelenést, de hozzátette, hogy tudomása szerint folynak tárgyalások a lap megvételéről. Megkerestük ez ügyben Edri urat, aki azonban nem válaszolt a Szombat emailjére.

Első kézből való hírek hiányában így jelenleg csak Köves Slomó megjegyzésére tudunk utalni, aki az Új Kelet régi cikkeit bemutató kiállítás megnyitóján azt mondta: érdemes talán befektetni ebbe a nagy múlt lapba azoknak, akiknek fontos ez az ügy.  Ha a Chabad-EMIH komoly médiapiaci aspirációira gondolunk, ezek a szavak talán többet jelentenek egy kis együttérzésnél.