Mazsihisz-közgyűlés: mi várható a Heisler-ellenes cikksorozat után?

Heisler András, a Mazsihisz elnöke ellen írott cikksorozatának ötödik, záró darabját közölte pénteken a kormánypárti Magyar Nemzet, két nappal a Mazsihisz közgyűlése előtt.

A cikk cimében Róna Tamás főrabbi egyértelműen kinyilvánítja, hogy szerinte „Heisler András méltatlanná vált” az elnöki tisztségre. A korábbi négy cikkben ugyancsak Róna Tamás szólalt meg egyedül és csepülte főnökét. Hogy állításaira miként válaszolt volna Heisler András, azt nem tudhattuk meg. Heislernek legfeljebb korábbi leveleiből idézett a kormánylap.

A hatalom nyilván szívesen venné, ha az emlékezetpolitikai ügyekben önálló álláspontjához ragaszkodó Heisler András helyett „együttműködőbb” elnök vezetné a Mazsihiszt. A kormánysajtó nem először avatkozik be a zsidó felekezet ügyeibe: így tett a rövid ideig BZSH-igazgatóként működő Schwezoff Dávid körüli botrányok idején is. Néhány év szünet után a Magyar Nemzet újra felelevenítette ezt a gyakorlatot: a kormányszócsőként funkcionáló lap leplezetlenül nyílt támadást intézett – ezúttal is a Mazsihisz elnöke ellen. Jók és gonoszok párharcának tünteti fel Róna és Heisler konfliktusát, ahol Róna a nagyhatalmú elnök által méltatlanul üldözött áldozatként jelenik meg.

A kormánylap nyíltan ellenséges hangot ütött meg az efféle címadással: „Lehullt a lepel a Mazsihisz elnökéről – nem lehet hallgatni többé az üres zsinagógákról, a korrupciós botrányokról”.

A támadásokra Heisler András két alkalommal reagált a zsidó médiában, szégyenletesnek nevezve az ellene indított karaktergyilkosságot, de csak annyit mondott, hogy egy törpe kisebbség áll az akció mögött, akik még húsz aláírást sem tudnak összegyűjteni egy bizalmatlansági indítványhoz. „Ennek véget fogunk vetni”, jelentette ki Heisler, de senkit nem nevezett néven a támadók közül.

*

Hitközségi berkekben járatos forrásunk szerint a leplezetlenül nyílt támadás egy közgyűlési pártütés beharangozója is lehet. Egy Heisler elleni puccsot nem tart valószínűnek, mert az alapszabály szerint egy bizalmatlansági indítványhoz húsz közgyűlési tag aláírása szükséges, amit a helyszínen már nem lehet beterjeszteni. Így legfeljebb némi Heisler elleni hangulatkeltés várható.

Azt viszont forrásunk nem tartja lehetetlennek, hogy Kunos Péter ügyvezető igazgató újraválasztását megpróbálják megakadályozni, kilőve így Heisler mellől a gazdasági ügyeket megbízhatóan menedzselő szakembert. Az alapszabály szerint ugyanis erre a tisztségre a helyszínen is lehet jelöltet állítani.

Ugyanakkor ez a taktika sem feltétlenül kecsegtet sikerrel – figyelmeztet forrásunk. Ahol az elnök ellen húsz aláírás nem jött össze, ott az igazgató ellen sem biztos, hogy sikerrel tudnak mozgósítani.