Mazsihisz közgyűlés – Költségvetés, kórház, Eger és a Szombat megtartása

A 119 küldött közül 66 jelenlétével kezdődött december 1-én a MAZSIHISZ soron következő küldött-közgyűlése. A jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása után egy perces néma csenddel adóztak a jelenlévők a közelmúltban elhunytakért. Markovics Zsolt miskolci főrabbi nyitó beszéde után prof. dr. Grósz Andor elnök köszöntötte az egybegyűlteket és ismertette a napirendi pontokot.

Első napirendi pontként beszámolt az elnökség elmúlt féléves munkájáról, ismertetve a közelmúlt eseményeit. Kitért arra, hogy rendeződött a rabbik jogállása, szerződése és bérezése, számos fejlesztés és beruházás elindul (Szeretetkórház, Rabbiképző és a Székház felújítása). Az ezekhez szükséges forrásokat a Kormány biztosítja, amire ígéretet kapott Lázár Jánostól is. Beszámolója szerint aktív párbeszéd folyik a MAZSIHISZ és a Kormány, illetve a zsidó civilszervezetek között: „alapvető érdek a jó kapcsolat a mindenkori kormánnyal, és itt a hangsúly a mindenkorin van” – jelentette ki.

A következő napirendi pont a 2025-ös költségvetés ismertetése és elfogadása volt. Dr. Kunos Péter elmondta, hogy a költségvetés tervezésénél a MAZSIHISZ szervezetében jelenlévő nagyobb szervezeti egységekkel tárgyalva határoztak meg bevételi és kiadási célokat. A turizmusból 2,3Mrd forint bevétellel számolnak, a kiadási oldalt viszont terheli a lassan üzemképtelen konyha felújítása és a növekvő bérteher. A Kormány által finanszírozott beruházásokat kiemelkedően fontosnak nevezte. Ezekből a forrásokból a Szeretetkórház felújítását be lehet fejezni. A Rabbiképző állapota és felszereltsége elmarad attól, ami egy modern egyetemtől elvárható lenne, ezért prioritásként kezelik az épületei felújítását és modernizálását. A társult hitközségek (a két reformközösség) támogatására 15-15MFt-ot különítettek el, ami megegyezik a tavalyi és a két évvel ezelőtti összeggel.

A költségvetésről szóló vita előtt, harmadik napirendi pontként a Számvizsgáló Bizottság vezetője ismertette, hogy a költségvetést rendben találták, elfogadását javasolja a Számvizsgáló Bizottság.

Az ezt követő vitában először Streit Sándor kért szót, aki szóvá tette, hogy egy, az OEP által finanszírozott intézményben, mint amilyen a Szeretetkórház, miért kell napi 13.500Ft térítést fizetnie az ott kezelteknek, illetve hogyan fordulhat elő, hogy aki nem fizet, azt nem veszik fel? Streit Sándort Gerő Péter követte, aki a kultúra támogatását hiányolta a költségvetésből, majd Goldmann Tamás kérte, hogy a Szombat folyóirat támogatását ne szüntesse meg a MAZSIHISZ, hiszen fontos és régi lapról van szó. Mondandóját az alábbiakkal zárta: „legyünk jó zsidók és tartsuk meg a Szombatot!”

A Szeretetkórház főigazgatója Streit Sándornak adott válaszában hangsúlyozta, hogy senkit sem utasítottak még el, aki nem járult hozzá a kezelés költségéhez. A hozzájárulás viszont szükséges, mivel az állami normatíva alacsony, a színvonalat viszont szeretnék fenntartani.

A főigazgató válasza után Heisler András kért szót. Felszólalásában kiemelte, hogy a reformközösségek sokat tesznek a zsidóságért, istentiszteleteiken nem ritkán 60-80 fő is részt vesz, ezért méltatlan, hogy három éve ugyanazt az összeget kapják támogatásként. A Szombattal kapcsolatban elmondta, hogyha demokratikusnak tartja magát a MAZSIHISZ, meg kell hallgatnia a kritikát is, ezért javasolja a Szombat 3 millió forintos támogatását a költségvetésből.

Frölich Benjámin a Szombat támogatásának megszüntetése mellett érvelt. Szerinte a MAZSIHISZ kötelességei közé nem tartozhat, hogy egy olyan lapot támogasson, amely nyíltan kritizálja a szervezetet. Mester Tamás BZSH elnök szerint a Szombat gazdasági alapokon áll, növelheti a bevételeit az előfizetők számának növelésével, vagy a hirdetési felületek értékesítésével. Selmeczi Péter úgy fogalmazott: erkölcsileg vállalhatatlan és kicsinyes, ha a Mazsihiszt ért kritikák miatt nem kap támogatást a Szombat a Mazsihisztől, hiszen a kritikákból éppen hogy építkezni kell.

A vitát szavazás követte, ahol 42 igen, 18 nem és 9 tartózkodás mellett elfogadásra került a Szombat támogatása a költségvetésből. Következő költségvetési módosításként a Heisler András által javasolt 20-20MFt-os támogatás a reformközösségeknek elutasításra került, de a Közgyűlés megszavazta a támogatás 2-2MFt-os növelését, így 17-17MFt-ot kapnak a társult közösségek. Végezetül a Közgyűlés 67 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a 2025-ös költségvetést. Szünet következett.

A szünet utáni első napirendi pont a gyulai rabbiház 51%-os tulajdonjogának átruházása volt a Gyulai Önkormányzat számára. A rabbiházban, felújítása után, kiállítótér és emlékmúzeum kerül kialakításra. A Közgyűlés az ingatlanátruházáshoz hozzájárult.

A következő napirendi pontban Dr. Németh Tamás ismertette a MAZSIHISZ stratégiai terveit. Az elkészült tervek alaposak és a legszigorúbb szakmai szempontokat vették figyelembe. A terv a MAZSIHISZ számára kockázatként tüntette fel az EMIH és a Zsima működését és ténykedését. Heisler András szót kérve ismertette, hogy a Zsima 283MFt-ot kapott az államtól, ami vélhetően gépjárművekre és személyi jellegű ráfordításokra folyt el, „pénzkifizetőhelynek” nevezve az egyesületet. Prof. dr. Róna Tamás főrabbi válaszában elmondta, hogy a Zsima nem a MAZSIHISZ ellen, hanem azzal szövetségben dolgozik. Fő küldetése a vidéki zsidóság körében rendezvények szervezése, a hitélet támogatása, de kiadványokat is jelentettek meg, illetve a határon túli, magyar ajkú zsidóság pasztorizációja is fontos feladatuk.

A stratégiai tervet 68 igen és 1 nem szavazattal a Közgyűlés elfogadta.

Utolsó napirendi pontként az Egri Zsidó Hitközség csatlakozási kérelmét tárgyalta a Közgyűlés. Az Egri Zsidó Hitközség elnöke, Vajda János ismertette a közössége elmúlt öt éves munkáját, és kérte a Közgyűlést, hogy támogassák hitközséggé válásukat. Dr. Frölich Róbert elmondta, hogy a tíz alapító személye rendben van, viszont a tíz férfi többsége nem egri, nem ott élnek. Korábban az alapító okirat előírta a helyben lakást, ez mára ugyan kikerült, de a Sulchan Aruch alapján ez akkor is elvárható. Ezen ok miatt nem támogatja a csatlakozást.

A következőkben vidéki hitközségek vezetői foglaltak állást az egri csatlakozás mellett, majd Heisler András rövid felszólalásában rámutatott, hogy a hitközség csatlakozása nem vallásjogi, hanem valláspolitikai kérdés, ezért ő javasolja a felvételt. Heisler András után prof. dr. Grósz Andor kért szót. Elmondta, hogy nem mint a MAZSIHISZ elnöke, hanem mint a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke szeretne beszélni. Ismertette közössége nehézségeit, a kihívásokat, amellyel szembe kell nézniük. Kijelentette azt is, hogy „minden nehézség ellenére, ha néhány zsidó ember, ha nem is tíz, csak nyolc, vagy hat össze akar gyűlni péntek este, hogy az Örökkévalóhoz imádkozzon, ápolja őseink hagyományait, azt támogatnunk kell.” A vitát Streit Sándor a felvételt támogató felszólalása zárta, amiben elmondta: „Eddig is elég erősek voltunk, ebben hiszünk is. Csak szervezés kérdése.” Az ezt követő szavazás során 65 igen és 6 tartózkodás mellett a MAZSIHISZ jóváhagyta az Egri Zsidó Hitközség csatlakozását.

A Közgyűlés Hercz Dániel rabbi imájával zárult.