Mazsihisz: Kevés esély a változásra?

A Mazsihisz csütörtöki zárt közgyűlésén Kunos Péter volt bankárt választotta ügyvezető igazgatónak. Kunos is legfeljebb óvatos reformokra hajlandó, de láthatólag a küldöttekben sincs igazán igény a változásra.

 

A küldöttek bizonyára elővigyázatosak próbáltak lenni a Schwezoff Dávid múltjáról nyilvánosságra került információk után (amióta kiderült, hogy nem csupán a nevét változtató transzvesztita énekes és katolikus kántor volt, hanem evangélikus lelkésznek is tanult), ugyanis Heisler András Mazsihisz-elnök még a napirend elfogadása előtt szavazásra tette föl a kérdést – amely állítása szerint több küldöttől érkezett hozzá –, hogy az ülést zártan tartsák meg. Ezt a nagy többség, ötvenhárom fővel, támogatta is, így a sajtó képviselőinek el kellett hagyniuk a termet.

Az alapszabályban sehol sem szerepel, hogy a zárt ülés alkalmával az újságíróknak az épületből is távozniuk kell, ezzel kapcsolatos kérdésünkre azonban Heisler végül azt felelte, hogy a részleteket a biztonsági személyzetre bízza.

A teremben eközben rövidesen meg is kezdték az ügyvezető igazgató megválasztásáról szóló eljárást. Fröhlich Róbert Dohány utcai főrabbi azt javasolta, hogy – a múlt heti  üléshez hasonlóan – cseréljék meg a napirendi pontokat, és elsőként az ügyvezető-választással foglalkozzanak. Javaslatát azzal indokolta, hogy a vidéki küldöttek időben hazaérhessenek, s a választásig a közgyűlés határozatképes maradjon. Ezúttal ugyanakkor – a múlt csütörtökivel ellentétben – valóban nem volt fontosabb napirendi pont. Javaslatát a közgyűlés végül 50 igen szavazattal elfogadta, így megkezdődhetett a jelöltállítás.

Heisler nem állított saját jelöltet

Miután a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjára előzetes jelölés nem érkezett (míg a BZSH esetében személyek, a szövetség esetében taghitközségek állíthatnak előzetesen jelöltet), a helyszínen Fröhlich Róbert főrabbi Kunos Pétert, Markovics Zsolt szegedi főrabbi pedig Schwezoff Dávidot jelölte, akit a váci hitközség is javasolt. A jelölést mindketten elfogadták – Grósz Andor ugyanakkor, bár személyére is érkezett több javaslat, nem vállalta a megmérettetést. A múlt heti BZSH-választás negyedik jelöltjét, a lágymányosi Horváth Józsefet – talán stratégiai okokból, talán az alacsony esélyek mérlegelése után – ezúttal nem is jelölték. Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a próbálkozás hiánya Heisler növekvő erőtlenségét mutatja.

A szekszárdi hitközség elnöke azt javasolta, hogy a kialakult állapotra való tekintettel, a közgyűlés bízzon meg valakit a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának. A javaslatra 9-en szavaztak. Deutsch Róbert Bethlen téri főrabbi – nyilván Schwezoff előéletével kapcsolatban (aki szintén a Bethlen tér delegáltja a közgyűlésben) – a tsuvá (megtérés) fontosságát hangsúlyozta.

A múlt csütörtöki BZSH-gyűléshez hasonlóan, ezután ismét arról indult vita, hogy négy évre, vagy a jövő évi tisztújításig hátralevő nyolc (valójában tíz) hónapra válasszák meg az ügyvezető igazgatót. Feldmájer Péter az igazgatóválasztással kapcsolatban az Alapszabályra hivatkozott, miszerint az időközi választással megválasztott tisztségviselők mandátuma a közgyűlés mandátumának végéig szól. Az alapszabály újbóli hosszas értelmezését követően azonban ezúttal az egyik jelölt, Kunos Péter zárta rövidre a vitát, amikor a maga részéről az utóbbit javasolta. Ezek után a másik jelölt, Schwezoff Dávid is elfogadta, hogy a győztes csak a jövő évi általános tisztújításig töltse be a pozíciót. Egyes megfigyelők szerint ez már növelte az esélyét annak is, hogy a két posztra két különböző személyt válasszanak.

Programbeszédek

Kunos Péter beszédében megismételte: az ügyvezető dolga a Mazsihisz vezetősége utasításainak végrehajtása. Kiemelte, rendet kell tenni, és pénzhez csak az juthat, aki megdolgozik érte, vagy aki szociálisan rászorul. A közgyűlést követően kérdésünkre ugyanakkor kijelentette, hogy abban nem ért egyet Heisler Andrással, hogy az ügyvezetőt a jövőben várható alapszabály-módosítás után a vezetőség nevezze ki. Elmondása szerint a vezetői utasítások végrehajtása nem jelenthet egyet az elnöktől való függéssel, és a függetlenség folyamatossága a külön választási eljárással biztosítható. Kérdésünkre válaszolva emellett azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a küldöttek erősebb kontrollszerepet tölthetnek be, mint az elnök. (Korábbi tapasztalatunk szerint megnehezíti a kontroll-szerepet az a tény, hogy a közgyűlés tagjai közül többeknek az ügyvezető igazgató a munkáltatója, illetve minden körzet/hitközség kisebb-nagyobb mértékben függ az ügyvezetőtől, akit azonban épp ők választanak. A szerk.)

Schwezoff Dávid ugyanakkor nem ismételte meg a múlt heti szavait, hanem az alkalomhoz illően újra nézőpontot váltott: ezúttal a vidéki közösségekről való gondoskodás fontosságát emelte ki, legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a vidéki hitközségekkel és az ortodoxiával. Ismerve a vidéki küldöttek folyamatos és jóformán egybehangzó álláspontját arról, hogy a budapesti túlsúlyú vezetés kevéssé veszi figyelembe a szempontjaikat, Schwezoff körülményekhez igazított beszéde jó néhányukat meggyőzhette az ő megválasztásának előnyeiről.

Értesüléseink szerint Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi mindkét jelöltet támadhatónak tartotta, és bírálta Schwezoff párhuzamos személyiség-váltásait. Schwezoff ugyanakkor nem kívánt érdemben válaszolni a fölvetésekre. A küldöttek hozzáállását érzékelteti, hogy egy helyszínről távozó küldött, aki egyébként számos másik ügyben Heisler támogatójának bizonyult, nem tartotta szerencsésnek a – Heisler álláspontjával is megegyező – fölszólalást. Más forrásaink szerint is viszonylag higgadt hangulat uralkodott a teremben – ami kevéssé igazolta utólag a zárt ülés szükségességét –, és a hozzánk eljutott információk azt erősítették meg, hogy a küldöttek nagyobb része nem érzékelte a Schwezoff Dávid körül kialakult probléma valódi súlyát, az ülés után a folyosón a vezetőség egyik tagja egyenesen „fóbiának” minősítette azt.

Nagy változás nem várható

A 88 leadott szavazatból végül, a 3 érvénytelen szavazat mellett, 45-en szavaztak Kunos Péterre és 40-en Schwezoff Dávidra. Ez utóbbi szám különösen magasnak tűnik annak fényében, hogy a Schwezoffot korábban támogató Dohány utcai körzethez tartozó rabbi, Fröhlich Róbert is Kunost támogatta. A zárt ülés föloldása után, Heisler András kérdésünkre megerősítette, továbbra is eltökélt a Mazsihisz és a BZSH szervezetének szétválasztása mellett. Kunos Péter, ugyancsak kérdésünkre, a maga részéről ezt annyiban erősítette meg, hogy egyértelműsíteni kell, melyik elem hova tartozik: nem fordulhat például elő a jelenlegi gyakorlat, hogy a BZSH tulajdonában álló Dohány utcai zsinagógát a Mazsihisz adja bérbe. Valódi szakításban ugyanakkor láthatóan nem gondolkodik: megválasztása után kifejtette, a Mazsihisz vezetőségével és a BZSH ügyvezető igazgatói székébe került Schwezoff Dáviddal is együtt szeretne működni.

Schwezoff marad?

Az ülés után az újságírók Tordai Pétert, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét és a Mazsihisz alelnökét is kérdezték. Előbbi minőségében kifejtette, hogy a maga részéről jelenleg nem látja aktuálisnak Schwezoff Dávid visszahívását a BZSH ügyvezető igazgatói posztjáról. Lapunk kérdésére hozzátette azt is, hogy Heisler András nem a Mazsihisz elnökeként, hanem a BZSH egyszerű tagjaként intézte hozzá a Schwezoff elmozdítására tett javaslatát. Tordai azt is kijelentette, hogy Zoltai Gusztáv volt ügyvezető igazgatóval, mint a Dohány utcai körzet jelenlegi elnökével, jó munkakapcsolatban áll.