Már az európaiak is kritizálják Iránt a nukleáris megállapodás súlyos megsértése miatt

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia azt állítja, hogy Teheránnak polgári célokra nem lehet szüksége 60%-ban dúsított uránra.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminisztériumai csütörtökön „komoly aggodalmukat” fejezte ki az Egyesült Nemzetek Nukleáris Felügyeletének legfrissebb jelentése miatt, amely szerint Irán továbbra is uránfémet állít elő, amelyet atombomba előállítására lehet használni.

A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a hét elején megerősítette, hogy Irán először állított elő 20 százalékig dúsított uránfémet, és jelentősen megnövelte a 60%-ra dúsított urán termelési kapacitását.

Az uránfém előállítását tiltja a 2015-ös nukleáris megállapodás, az úgynevezett Közös Átfogó Cselekvési Terv (the Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA), amely gazdasági ösztönzőket ígér Iránnak nukleáris programjának korlátozásáért cserébe, és amelynek célja, hogy megakadályozza Teheránt az atombomba kifejlesztésében. .

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – a JCPOA nyugat-európai tagjai – úgy nyilatkoztak, hogy Irán „súlyosan megsérti” a JCPOA keretében vállalt kötelezettségeit. Leszögezték, hogy „mindkét tilalmas lépés kulcsfontosságú az atomfegyver kifejlesztése szempontjából, és hiteltelen azt állítani, hogy ezek a lépések polgári célokat szolgálnak”.

Irán ragaszkodik ahhoz, hogy nem törekszik atombomba kifejlesztésére, és hogy az uránfém a polgári nukleáris program része.

„Aggodalmunkat mélyíti az a tény, hogy Irán jelentősen korlátozta a NAÜ hozzáférését az információkhoz azáltal, hogy kilépett a JCPOA által elfogadott felügyeleti megállapodásokból” – szögezi le a közös nyilatkozat.

Az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, miután Donald Trump akkori elnöknek az volt a véleménye, hogy azt újra kell tárgyalni.

Azóta Teherán folyamatosan egyre intenzívebben sérti a megállapodást, ekképp presszionálva a többi aláírót, hogy adjon több támogatást Iránnak az Egyesült Államok kivonulása után újra bevezetett bénító amerikai szankciók ellensúlyozására.

A nyugat-európaiak, valamint Oroszország és Kína azon dolgoznak, hogy életben tartsák az egyezményt.

Joe Biden amerikai elnök kijelentette: nyitott arra, hogy újra csatlakozzon a paktumhoz, de Iránnak vissza kell térnie a korlátozásokhoz. Irán viszont ragaszkodik ahhoz, hogy először az Egyesült Államoknak kell lemondania minden szankcióról.

Bécsben hónapok óta tartanak a tárgyalások: a JCPOA kereteit érvényesnek tekintő országok képviselői ingázva próbálnak közvetíteni az iráni és az amerikai delegációk között.

Az utolsó tárgyalási forduló júniusban ért véget, és új időpontot nem tűztek ki.

A NAÜ legfrissebb – az uránfém-termelés növekedéséről szóló – jelentése után Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a hét elején kijelentette, hogy a lépés „nem konstruktív és nem egyeztethető össze a kölcsönös engedményekhez való visszatéréssel”.

Csütörtöki közleményében a három nyugat-európai hatalom kijelentette, hogy „Irán tevékenysége annál is aggasztóbb, mivel a bécsi tárgyalásokat Teherán kérésére már két hónapja megszakították, és Irán még nem kötelezte el magát, hogy kitűzze az újabb forduló időpontját. ”

„Miközben Irán elutasítja a tárgyalásokat, kész tények elé állítja a tárgyalópartnereit, amelyek bonyolultabbá teszik a visszatérést a JCPOA-hoz” – áll a közleményben.

Times of Israel