Magyar Zsidó Történeti Intézet – nem megszűnés, hanem “modellváltás”

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekkörébe tartozó Milton Friedman Egyetem égisze alatt működő Magyar Zsidó Történeti Intézet a megszűnés határára jutott – tájékoztatták a Szombatot az Intézet egykori és jelenlegi kutatói. A munkatársak szerződése 2019. december 31-én lejárt, és semmiféle tájékoztatást nem kaptak az intézet jövőjét illetően.

Az intézet igazgatója, Gecsényi Lajos – mint ő maga írta – 2019. december közepén kérte határozatlan idejű szerződésének megszüntetését az egyetem vezetésétől. Ez úgyszintén december 31-i hatállyal megtörtént, s azóta a volt igazgató semmilyen információval nem rendelkezik az intézet jövőjét illetően.

Az Intézet utolsó szakmai rendezvénye egy november 28-án tartott tudományos konferencia volt. Ezután néhány nappal megjelent a Tanulmányok a magyarországi zsidóság történetéből c. tanulmánykötet. A 300 példányban megjelent kötet ISBN számmal rendelkezik, de könyvesbolti forgalomba nem került. Ár nincs is rajta feltüntetve. Kiadóként nem az Intézet, hanem a Milton Friedman Egyetem neve áll rajta. Az Intézet neve a kiadvány impresszumában nem is szerepel. „Az egyetem vezetése részéről nem volt érezhető visszhangja” – tájékoztatott a volt igazgató.

„Ezzel tevékenységünk lényegében véget ért. Az egyetem részéről a jövőt illetően semmiféle tájékoztatást nem kaptunk” – jelezte Gecsényi Lajos.

Az alig egy éve alapított Intézet tehát december vége óta gyakorlatilag nem létezik. Szakmai megnyilvánulásai nincsenek, munkatársainak nincsen szerződése, nincs igazgatója és a fenntartó semmilyen tájékoztatást nem adott az intézet jövőjéről.

Mint ismeretes, az Intézet a Sorsok Háza körüli feszültségek heteiben került a (hon)lapok címoldalára. A Szombat is többször írt arról, hogy Sorsok Háza – Köves Slomó által ismertetett koncepciója nem nyerte el a hazai történész-szakma zömének támogatását. Ezen változtatandó, az EMIH vezetése megkérte az Intézet történészeit, hogy a projektet véleményezzék. A hatból négy történész ettől elzárkózott, s közülük hárman később meg is váltak az Intézettől.

Kérdéseinkkel ezután Bodnár Dánielhez, az egyetem elnökéhez fordultunk, aki emailben úgy tájékoztatott, hogy „a Magyar Zsidó Történeti Intézet a Milton Friedman Egyetem hosszú tavon fenntartani kívánt intézménye”. Tudatta, hogy hamarosan kinevezik az új igazgatót, és „az állomány további kollegákkal fog bővülni”.

Utalva azonban a fent említett “függelemsértő” kollégákra, hozzátette: „Ezzel együtt modellváltásra van szükség: amint ezt korábban is igyekeztem hangsúlyozni, az intézeti status nem valamiféle hitbizomány, vagy ha úgy tetszik, járadék kifizető ablak, a jövőben minden státushoz direkt, merhető teljesítményt kell hozzárendelni.” Az egyetem elnöke levelében is sérelmezte a renitens kollégák „önsorsrontó hőbörgését”.

Ezek szerint az intézet kéthónapos – jogilag és szakmailag is – tetszhalott állapota nem a véget jelenti, csak a „modellváltás” előkészítését.

*

Egy nappal azután, hogy Bodnár Dániel válaszolt a Szombat kérdéseire, az egyetem honlapján hirtelen megjelent egy közlemény, mely arról tájékoztat, hogy az Intézet új igazgatója Haraszti György történész. Az írás hosszasan méltatja az új igazgató sokoldalú tudományos tevékenységét.

Mindezt nem vitatva tegyük hozzá, hogy Haraszti György volt az, aki 2014-ben, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) Közalapítvány kuratóriumi elnökeként együttműködési megállapodást írt alá a Szakály Sándor vezette Veritas Történetkutató Intézettel. Mely utóbbi intézet nem nagyon titkoltan a Horthy rendszer rehabilitációját tűzte ki célul. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen (OR-ZSE) egyetemi tanácsa közleményben fejezte ki nemtetszését Haraszti lépése kapcsán, akinek emiatt le kellett mondania az OR-ZSÉ-n viselt minden tisztségéről.

A Milton Friedman Egyetem közleményben szerepel az alábbi mondat:

„A tudományos műhely új igazgatója jelenleg a következő év szakmai feladatait és személyi kereteit jelöli ki, amelyek között különös hangsúlyt kap a magyarországi zsidóság 19-20. századi történetének feldolgozására irányuló új kutatási terv kidolgozása.”

Ami nagyjából azt jelenti, hogy mind a szakmai feladatok meghatározását, mind a személyi állomány felépítését újra kell kezdeni.