Magasrangú EU hivatalnok: “Mindent megteszünk, hogy a zsidók jövőjét biztosítsuk Európában”

Interjú Katharina von Schnurbeinnel, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelem ügyében illetékes koordinátorával. 

Aggasztóak találja az európai populista pártok előretörését a 2019. évi választások előtt?

Azt hiszem, hogy sokan aggódnak emiatt. Nem csupán a választások kimenetele okán, hanem a társadalomban keltett légkör miatt is. Világossá kell tennünk, hogy például az antiszemitizmusnak nincs helye nálunk, mint ahogy sehol másutt sem. Úgy hiszem, az eljövendő választásoknak erről a kérdésről is kell szólniuk.

Úgy véli, hogy a zsidók számára elfogadhatók ezek a pártok abban az esetben, ha nem antiszemiták és támogatják Izraelt?

Ez teljes mértékben a zsidó közösségre tartozik.

Eleget tesz-e az Európai Unió az antiszemitizmus elleni küzdelem ügyének, vagy több konkrét akcióra lenne szükség?

Úgy hiszem, hogy európai szinten sokat tettünk. Gondolok például arra, hogy törvénybe iktattuk: az internetes közösségi média felületekről kötelezően távolítsák el a gyűlöletbeszédet. Ez tiszta hozzáadott érték az EU számára. Sokkal erősebbek vagyunk, ha a közösségi médiával karöltve tevékenykedünk. Ugyanez áll a gyűlöletbűnözésre és gyűlöletbeszédre vonatkozó európai törvényalkotásra. Ezen a téren fontos lenne a tagországok közötti jogharmonizáció. Hasznos eszközöket iktattunk be, mint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) meghatározásának használatát az antiszemitizmus bármely formájának leleplezésére. Fontos ez az oktatók képzésében és az állami szervek működésében. Az Európai Parlament antiszemitizmusról szóló határozata szilárd alapot teremt európai és nemzeti szintű további akciók foganatosítására. És azután ott vannak a tagországok hatáskörébe tartozó tevékenységek, mint az oktatás és nevelés, biztonság, rendfenntartás és jogi rendszer… Ezek az egyes államok kezében vannak, amit mi tisztelünk. Szoros együttműködést alakítottunk ki a tagországokkal.

Az antiszemita támadásokon felül az európai zsidóságnak szembe kell néznie a zsidó rituálék és gyakorlatok, a vallásszabadság ellen támadásokkal is. Nem gondolja, hogy a zsidó életvitelt veszély fenyegeti Európában?

Világossá tettük, hogy szó sem lehet a vallásszabadság korlátozásáról. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke beszélt erről a kóser vágással kapcsolatban. De ez megint csak az egyes tagországok kompetenciájába tartozó kérdés, nem pedig olyan, ahol az európai jogalkotás az illetékes. De a magunk részéről mindent megteszünk, hogy a zsidók jövőjét biztosítsuk Európában, és olyan körülményeket alakítsunk ki, amelyek között a zsidók normálisan élhetnek. Ez azt jelenti, hogy ne legyenek olyan helyzetben, amikor az élet kérdéseiben biztonsági szempontok játsszák a főszerepet. Ne szorongjanak azon, hogy ezt vagy azt a metróállomást válasszák. Ott élhessenek, ahol akarnak, abba az iskolába járathassák a gyermekeiket, ahová akarják. Ez a végső célunk, ezért dolgozunk. Számos projektet finanszírozunk és támogatunk a zsidó örökség védelmére, zsidó temetők gondozását Közép- és Kelet-Európában, vagy a Facing Fact programot az antiszemitizmus ellen irányuló törvények érvényesítésére…

Akadnak olyanok, akik a zsidókat arra bátorítják, hogy hagyják el azt az országot, ahol jelenleg élnek (pl. az Egyesült Királyságot Jeremy Corbyn miatt), és települjenek máshova, akár Izraelbe, „ahol nincs antiszemitizmus”. Egyetért ezzel a nézettel?

Megint csak azt mondhatom, hogy ez egyéni választás kérdése. Viszont szomorú lenne, ha ez volna a végkövetkeztetés… Frans Timmermans alelnök és Vera Jourova biztos ismételten hangsúlyozták, hogy ’egy zsidók nélküli Európa már nem lenne Európa’. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy biztosítsuk az európai zsidóság jövőjét.

(A European Jewish Press interjúja a European Jewish Association on anti-Semitism szervezet által rendezett brüsszeli konferencián készült 2018. november 7-én. Bassa László fordítása)