Macron uniós vitát indít az „Istenkáromlásról” és dzsihádról

Franciaország uniós vitára bocsájtotta az „istenkáromlás” és a dzsihadista erőszak kérdéseit.

“A közelmúltbeli események megmutatták, hogy az “istenkáromlás” fogalma rendkívül érzékeny terület, mivel a radikális iszlámisták minden irányzata nagyon könnyen mozgósítható ebben a kérdésben” – áll a francia EU soros elnökségnek a tagállamokhoz intézett friss nyilatkozatában. “A fenyegetésnek ez a foka több európai országban már kézzelfogható” és “2020 eleje óta már Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország egy sor olyan támadással nézett szembe, amelyek ezt a tendenciát erősítik” – áll a közleményben.

„Ez volt a helyzet a Franciaországban elkövetett legutóbbi hét támadás esetében – különös tekintettel a 2020 őszén elkövetett támadásokra, beleértve Samuel Paty tanár lefejezését is” – jelzi a francia közlemény.

“Az ilyen típusú támadásokat elszigetelt emberek követik el, akiknek nemigen van kapcsolatuk a radikális mozgalmakkal, és akik korábban ismeretlenek voltak a hírszerzőink számára” – folytatja a jelentés, amely megemlíti, hogy néhány támadó “mentális zavarokban szenvedett”.

A terroristák gyakori módszere, hogy pengés fegyvert vagy tompa ütőfegyvert alkalmaznak. Ezeknek a brutális – és látványos – módszereknek jelentős szimbolikus hatásuk van. Konkrét csoportokat vagy embereket vesznek célba, ilyenek például az istenkáromlóként megjelölt személyek” – összegzi a francia közlemény, majd azt a kérdést teszi fel: “Osztják-e a tagállamok a fent kifejtett álláspontot?”.

A válaszokat az uniós belügyminiszterek március 3-án vitatják meg. A megbeszélések célja pedig az, hogy június 10-én új uniós ajánlásokról állapodjanak meg a terrorizmus elleni küzdelem területén.

A megbeszélések azonban áprilisban lesznek esedékesek. A francia választások kellős közepén, amikor Emmanuel Macron jelenlegi elnök három jobboldali kihívóval fog ringbe szállni. (Köztük van Eric Zemmour, akit korábban ebben a cikkünkben mutattunk be részletesen.)

Egyes civil szervezetek szerint a választások előtti légkör már mérgezővé vált a francia muszlimok számára. A jogvédők szerint maga Macron és keményvonalas belügyminisztere, Gérald Darmanin “iszlámellenes boszorkányüldözést” folytat. A brüsszeli székhelyű Shada Islam nevű szervezet szerint Macron döntése, miszerint az istenkáromlás és a dzsihadizmus kérdését uniós szinten tárgyalja, csak tovább ront a helyzeten.

De a téma más tudósai, például Olivier Roy, az olaszországi Európai Egyetemi Intézet (European University Institute in Italy ) munkatársa szerint a francia elnököt félretájékoztatták. Roy szerint a Pakisztánból származó, úgynevezett barlevi iszlám iskola az, amely ezt a fajta iszlám terrorista gondolkodásmódot tanítja.

Roy szerint, Macron álláspontja az, hogy az istenkáromlás megengedhető a szólásszabadság nevében – már pedig teret nyer az európai politikában, az elidegenítheti a muszlimokat, bármilyen irányzathoz is tartozzanak. “Sok fiatal muszlim úgy tekint a próféta elleni törvényekre, mint amellyel az emberek kifejezhetik a muszlimok iránti gyűlöletüket általában.”

A francia soros EU-elnökség során nem ez a vita az egyetlen, ami forró kérdést érint. Franciaország az EU Tanácsának hétfői – január 10-i – ülésén a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló uniós ajánlástervezetet is beterjesztett.

Az ajánlás arra buzdítja a tagállamokat, hogy “a származáson, vagy a vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetés minden formáját tegyék büntethetővé”. Továbbá sürgeti a tagállamokat, hogy fogadják el az antiszemitizmus konkrét meghatározását is, “különösen a bűnüldöző szervek számára, az antiszemita bűncselekmények felderítésére és üldözésére irányuló erőfeszítések érdekében”.

Az új uniós ajánlásokat az igazságügyi minisztereknek március 4-én kell elfogadniuk.

A szövegtervezet csak annyit jegyzett meg, hogy az EU létrehozta az “iszlamofóbia elleni küzdelem koordinátorát”, de azt nem említette, hogy ez a poszt tavaly július óta üresen áll.

 

Eu Observer – Szabó Gyula